Délmagyarország, 1930. szeptember (6. évfolyam, 196-219. szám)

1930-09-10 / 202. szám

gZEöED. SzerKesztöség: Somogyi ucca (2.1- em. Telelőn: 13-33.^KIadöhlvatal, ty]c>QnkOnyviléar és Jegyiroda - Aradi ucca S. Telefon: 306. ^ Nyomda töw LípOt ucca 19. Telelőn : 1©—34. Távirati levélcím: Délmagyarország Szeged. Ravatal mellett Akinek ravatala mellé állunk a férfibá­nat komorságával és elmélyedve gondola­tokba a tünő élet el nem tűnő eredményei felett, nem tartozott közénk addig, amig élt, harcolt, dolgozott, alkotott és tanított. Más égitájaknak volt a vándora s az arasznyi értelem más csillagképében ke­reste a mult tanulságait, a jelen igazságait s az eljövendő hivatottságát. De igy talán még őszintébb a gyászunk s mélyebben átérzett a veszteségünk. Nem idegenséget, csak elfogulatlanságot teremtett ez a tá­volság s ennek az elfogulatlanságnak fel­sővilágitásáról nem mondhatunk le akkor, Jia a fájdalom első perceiben akarjuk fel­mérni érdemét az életnek s jelentőségét az alkotásoknak. Amig élt Vass József, gyakran hallottuk, jolvastuk róla, hogy egyik legszilárdabb pillére a mai rendszernek, aminek helyébe mi jobbat, korszerűbbet, az életet s a jö­vendőt jobban szolgáló rendszert szeret­nénk tenni. S ma," amikor alig hült ki szive, ugy látjuk: talán nem is ennek a rendszernek, talán inkább ezeknek a tör­ténelmi időknek volt egyik legszilárdabb joszlopa. Pap volt, de mérhetetlenül több volt benne a tisztánlátás, mint azoknak egész nemzedékében, akik papok tanítását torzítják el politikai programmá. Mint po­litikus — szociálpolitikus volt. Arra vállal­kozott, hogy orvosa lesz ennek a beteg társadalomnak. A társadalomnak minden nap uj és uj áldozatot követelő gépezeté­be a humanizmus olaját, vitte bele. Ha tőle függött volna, kórházak, gyógyintéze­tek, menhelyek és árvaházak szegélyezték volna mindenfelé útját. Alkotása: a társa­dalombiztosítás, az öregek támogatása, is­tápolása a betegeknek és felkarolása az el­esetteknek. A kegyelet, amit érzünk reá gondolva, maga tiltakozik ellene, hogy nagy és nemes elgondolását összetévesz­szük azzal az intézménnyel, amivé az em­berszeretet monumentális gondolatát a po­litika tette. Koncepció és nagyvonalúság jellemezték minden alkotását. Nem pepe­cselt, nem sarlatánoskodott, soha nem elégedett meg a tüneti kezeléssel, bármi­lyen ellenfele volt is a politikai radikáliz­musnak, minden bajnak igyekezett a gyö­keréig eljutni: a gyökeres megojdások kérlelhetetlen hive volt. Politikája a konzervativizmus forrásai­ból táplálkozott, de milyen szívesen fel­cserélnénk ezt a konzervativizmust azok­nak liberalizmusával, akik sötét reakció­jukat takargatják liberális jelszavakkal. Vass József tudott beszélni a legnemesebb demokrácia hangján s a legnemesebb de­mokrácia meggyőződésével. Mert földosz­tást igérni, amikor mindenki arról beszélt, hogy az agrárreformnak vége van, mert 3 jogok kiterjesztéséről szólani, amikor a Politika kurzusa az állampolgári jogok toai mértékében a jogkiterjesztés teljes­ségét ünnepli. Voltak bátor szavai és vol­tak bátor cselekedetei, voltak mondatai, •Helyek márványtáblára méltók s amikor a gyűlölet harsonázott, sivított és tombolt körülötte, a papi felvilágosultság magas­ágából tudta nézni a viharzó esemé-ivek elviharzó alakjait és — igaz pap tudott Maradni a politika amfiteátrumában is. Szerda, 1930 szeptember 10 Ara 16 fillér VI. évfolyam, 202. szám (Budapesti tudósítónk télefonjelentése.') Bécsből jelentik: A Neue Freie Presse kedd esti száma a következő nyilatkozatot közli: ^Albrecht főherceg császári és királyi őfensége 1930 szeptember 4-én a Rudnay­né Lelbach Irénnel Londonban köíöJt pol­gári házassága ügyében megjelent Lequei­tóban a császári és királyi őfelsége előtt. Miután Ottó király császári és királyi fel­ség kiskorúságának tartama alatt Zita királyné császári és királyi felség a Habs­Vasárnap Egerben beszédet mondott Vass József miniszterelnökhelyettes. Arról beszélt, hogy a termelőknek és a nagytőkének egyfor­mán csak egyetlen végcélja lehet: az ember és nem a haszon. Igy fejezte be beszédét: — Mi mindnyájan elpusztulhatunk, elmúl­nak itt ezek a karok és én nem leszek már és ti sem lesztek, semmi sem marad meg, csak az, amit alkottunk, ami hirdeti majd az utókornak, hogy voltunk és éltünk ós nem hiába éltünk... Ezek voltak Vass József utolsó nyilvános szavai és pár órával később Vass József nem volt többé. Álmában érte el a halál. Megölte a szive. Utolsó napiéi vidáman töltötte el, semmi baja nem volt, autón utazott Szmrecsányi György egri érsek meghívására Egerbe. Társaságában volt Dréhr Imre államtitkár, akivel visszafelé a téli nyo­morról beszélgetett. Budapestre érkezve nővé­rének virágot küldött, azután a Kinizsi-uccai lakásán nyugovóra tért. A miniszterelnök­helyettes reggel hét órakor szokott felkelni, hétfőn azonban elmúlt 8 óra, elmúlt 9 is, de Vass József még nem adott életjelt magá­ról. Inasa ekkor rendőrt hívott, együttes erő­vel betörték Vass József hálószobájának ajta­ját. Az ágyban holtan feküdt Vass József. ELŐFIZETÉS: Havonta helybea 3*20 vidéken és Budapesten3-©0, külföldön 6*40 pengő. -» Egyes szám ára hétköz­nap 1<>, vasár- és Ünnepnap 24 flll. Hir­detések felvétele tarifa szerint. Megje­lenik fsétfő kivételével naponta reggel burg-ház feje és egyedül őt illeti meg dön­tés ebben sít ügyben, a császári és kirá­lyt őfelsége Ottó király császári és kirá­lyi őfelsége nevében megtagadta a hoz­zájárulást a tudta és engedélye nélkül kötött házassághoz és a legszigorúbban el­Ítélte a császári és királyi főherceg ur el­járását^ A nyilatkozatot Hunyadi József gróf fő­udvarmester irta alá. Értesítették nővérét, aki zokogva borult fi­vére kihűlő tetemére. Rendőri bizottság szállt ki Bezzeg-Huszágh Miklós főkapitány veze­tésével, de ez csak a beállott halált konstatál­hatta. Csakhamar megjelentek a gyászházban a kormány tagjai, akik rögtönzött tanácsko­zásra ülték össze, hogy. a temetésre vonatko­zóan határozzanak. A holttestet Kenyeres Balázs egyetemi tanár bebalzsamozta, Kisfaludy-Strobl Zsigmond pe­dig elkészítette a halotti maszkot, Vass József haláláról és betegségéről nyilatkozott dr. Barla-Szabó József a Társa­dalombiztosító főorvosa, aki elmondotta, hogy Vass József néhány nappal ezelőtt sokat pa­naszkodott egészségi állapotáról. Tüzeles or­vosi vizsgálatnak vetették alá a miniszter­elnökhelyettest, akinek szervezetében rendel­lenességeket tapasztaltak, főleg a túlzott do­hányzás miatt. Qe elváltozásokat okozott a radikális fogyasztó kura, ugy, hogy nemcsak a szivtápláló ér változott el, hanem a szívizom is beteg volt és ez a kettő azután gyorsan vég­zett vele. A miniszterelnökhelyettes halála az egész országban részvétet keltett. A kormányzóval Dréhr államtitkár közölte a gyászhírt, a távol­A szónoklattan egyetemi tanára volt s a kiváló szónokokban dus magyar közélet egyik legnagyobb szómüvésze ő volt. Vilá­gosan és virágosán beszélt, megkapták — mint Szent -Ágostont, — a nagy ellentétek s voltak paradoxonjai, melyek az egysíkú élet egyetemes igazságaira vetették rá a megismerés tündöklő fényét. Az igazság ereje s az igazság hite izzott ki szavaiból. Szavai sodró erejűek voltak s magukkal ragadták a hallgatót. Egyetemes művelt­sége az emberi kultura és emberi civilizá­ció minden teréről szállította beszédeihez a hatáseszközeit. Attól tartunk, hogy a nagy egyházi szónokok sora egvidőre lezárult Vass József halálával. De kérjünk részt a gyászból mi újság­írók is. Vass József többet tett a magyar újságírókért, mint összesen azok, akik Vass József adott, tett, áldozott a magyar újságírókért, a lelke mélyéig átérezte, hogy mivel tartozik nekik a társadalom s bár kevés ideje csak, hogy az újságírók táborában ő vezérkedett, mégis felejthetet­len lesz a magyar újságírók előtt is em­léke s immár meghálálhatatlanok lesznek alkotásai. A magyar társadalom mélv gyászából az újságírók most a maguk név­telen személvében is kiveszik fájdalmasan súlyos részüket. A továbbélőknek kötelessége betölteni az űrt, amit a távozó maga után hagyott. A magyar szociálpolitika még soha annyi feladatot nem jelölt ki s soha annyi köte­lességet nem görgetett maga előtt, mint a ránkkövetkező időben. Vass József első magvetője volt a nagyszabású szociálpoli­tikának s fájdalmas sziwel kérdezzük ra­—,i—• * • • • * ^....... .............. .. — — -— —• - -- — csak felköszöntem szokták az újságírókat. | vatala mellett: mikor jön hozzá hasonló? MMMMMMMM^^ Zita nyilatkozatban tiltakozik Albrecht házassága ellen Lass Józz sef a ravatalon Pénteken az országház kupolacsarnokából temetik a t>irtelen el&unyt miniszterelnöktfelyettest

Next

/
Oldalképek
Tartalom