Délmagyarország, 1930. szeptember (6. évfolyam, 196-219. szám)

1930-09-02 / 196. szám

Df.LMAGVAKOKSZAG 1930 szeptempcr ^ Borszalmas szerencsétlenség a síneken két falattal (A Délmagyarország munkatársától.) A szabadkai vasútvonalon, a 101-es és 102-es számú vasúti őrház közötti szakaszon borzalmas vasuti szeren, csétlenség történt vasárnap reggel. A Horgos felől Szegedre jövő személyvonat elgázolt egy szekeret, amelyen egy fiatal gazdálkodó és egy idősebb asszony fiit. A mozdony az összeütközés pillanatában fellökte a kocsit és a sinek közé bukott két embert pedig a felismerhetetlenségig összeroncsolta. Az esetről a személyvonat mozdonyvezetője tett jelentést a rókusi vasútállomáson. Á szerencsétlenség a mozdonyvezető szerint elkerülhetetlen volt, mivel a lovakat hajtó gazdálkodó közvetlenül a mozdony előtt akart áthajtani a túlsó oldalra. Az egész borzalmas jelenetből semmit se láttak az utasok, mert a vonat megállás nélkül futott be az állomásra. A hir vétele után azonnal rendőri bizottság szállott ki a helyszínre. A rendőri bizottság elé megrázó kép tárult. A sinek, a töltés, a talpfák vértől piroslottak. A töltés két oldalán feküdtek a halálra gázolt lovak és a szekér romjai. Nemsokára megtalálták a holttestek egyes részeit is. Az összeütközés helyén csak véres ruhafoszlányok voltak láthatók. A holttesteket csak ettől a helytől számított 150—200 lépésnyire találták meg. Ugy az aszszony, mint a férfi a felismerhetetlenségig össze voltak, roncsolva. A férfi fejét törzsétől több méternyire elgurulva találták meg a töltés melletti árokban. A rendőri bizottság a helyszínen ismét kihallgatta a mozdonyvezetőt, a fűtőt és a szerencsétlenség egy szemtanuját, akiknek egybehangzó vallomásából következőkép állították össze a szerencsétlenség lefolyását: \ személyvonat Rőszkét elhagyva, egyenletes, 30 kilométeres sebességgel haladt Szeged felé. A 101. számú őrház előtt a mozdonyvezető sipolt, mivel itt a sinek éles szirtben fordulnak és a fordulón tul sorompó nélküli átjáró van. Ezen a feljárón igyekezett keresztüljutni a gazdálkodó a szekérrel. Valószínűleg a gaztól és a pályát eltakaró fáktól nem látta meg a közeledő vonatot, mert közvetlen a sínekig hajtott fel. 8—10 lépésnyire lehetett a kocsi a mozdonytól, amikor a gazdálkodó észrevette a veszélyt. Nem állott meg azonban, hanem megcsapkodta a lovakat és azon igyekezett, hogy a vonat előtt átjusson a túlsó oldalra. Ez sikerült is volna, azonban a kocsi első kereke beleakadt a kiálló sínekbe és az ezzel járó pillanatnyi késedelem okozója lett a tragédiának. A mozdonyvezető is látta a helyzetet, de már nem' volt módja elkerülni a szerencsétlenséget. Azonnal fékezett, azonban ekkor már a mozdony eleje elsöpörte a szekeret. A két ember széles ivben zuhant le a szekérről pontosan a sinek közé. A vonat kerekei azután 100—150 méternyire elvonszolta a holttesteket. Ezek szerint a véres szerencsétlenségért egyedül a fiatal gazdálkodó a felelős. A rongyokká tépett ruhából előkerültek az igazoló iratok és megállapították, hogy a fiatal gazdálkodó ifj. Kiss Mátyás, 29 éves szegedi, Szabadsajtó-ucca 59. szám alatt lakó földműves, a másik áldozat, az asszony György Istvánné, született Szélpál Ágnes, Délibáb-ucca 55. szám alatti lakos. György Istvánné nemrégiben bérbeadta ifj. Kiss Mátyásnak Röszke határában lévő öt hold paprikaföldjét. A megállapodás után elhatározták, hogy vasárnap reggel kimennek a földre és megnézik a bérletet. Kora hajnalban indultak el és miután megnézték a földet, 7 óra felé indultak visszafelé. Ekkor tö. íént a szerencsétlenség. A rendőri bizottság jegyzőkönyvet vett fel a helyszínen, majd beszállították a törvényszéki orvostani intézetbe a holttesteket. A rendőri bizottság megállapítása szerint a mozdonyvezetőt felelősség nem terheli. RÉGI SZEGEDI CSALÁDOK Irta: dr. Szabó László 27 Gyermekeik: a) Antal, sz. 1839., meghalt 1913. Háztulajdonos és földbirtokos és olajmalom-tulajdonos volt; olaj-sutuja Alsóvároson a Szabadsajtóutca 38. sz. a. volt b) Mihály, sz. 1841., meghalt 1881. Igazi neve Ferdinánd volt, de mint függetlenségi érzelmű ember, a Habsburgokra emlékeztető Ferdinánd nevet letette és helyette a Mihály nevet vette fel; halálakor is ezen a néven irták be az anyakönyvbe. Fia, Mihály ny. Máv. főintéző; ennek gyermekei: Bokor Mihály mérnök és dr. Bokor Mária orvos, belgyógyász. c) Béla, sz. 1843. Pap lett. 1877-ben mint nagytószegi plébános pályázott a rókusi plébániára, de kisebbségben maradt Később Medgyesbodzáson lett esperes-plébános; 1901ben halt meg. d) János, sz. 1848. Szőlőbirtokos. Kocsmája is volt, hires kuglizóval, a Petőfi Sándorsugáruton. 1912-ben halt meg. e) Mária, sz. 1849. Férje Rényi Gyula volt, a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár pénztárosa. 1886-ban halt meg. g) Ilona, sz. 1853. Meznerits István szabadkai szikvizgyáros volt a férje; 1896-ban halt meg. /) Erzsébet, sz. 1851. Kádár Mihály bácskai földbirtokoshoz ment "nőül. h) Pál, sz. 1855 május 3-án. Közigazgatási szolgálatba lépett. Községi biró volt, majd tanácsnok s végül mint polgármesierhelyettes ment nyugalomba. Szolgálatonkivüli honvédfőhadnagy, országgyűlési pót-képviselő, a Szegedi Gazdasági Egeysület volt elnöke és tiszteletbeli örökös elnöke, a Szegedi Ármentesitő és Belvizszabályozó Társulat volt elnöke. 1916-ban a II. s. érdemkeresztet, nyugalombavonulásakor pedig a m. kir, gazdasági főtanácsosi cimet kapta. Jelenleg feketeszéli szőlőbirtokán gazdálkodik. Felesége: Nemes Gajdacsy Pál birtokos, hajós, halász és Török Erzsébet leánya, Gajdacsy Ilona, sz. 1865 május 3-én. Gyermekeik: Dr. Bokor Pál, ügyvéd, sz. 1887 szeptember 22. Szeged város volt tb. tanácsnoka, jelenleg tb. tiszti főügyésze. A mozgósításkor, mint közlegény vonult be katonai szolgálatra s különböző harctereken a tűzvonalban küzdve a tiszti rangfokozatot elérte; katonai kitüntetései: 1. Signum Laudis a kardokkal; 2. nagy ezüst vitézségi érem; 3. bronz vitézségi érem; 4. Károly csapatkereszt; 5, sebesülési érem; 6. háborús emlékérem. Igen tevékeny részt vett a szegedi ellenforradalomban; az AntiBolsevista Comité az ő összehívására és az ő irodájában alakult meg s a Comitének ő volt a jegyzője. Tagja volt a nemzeti hadseregnek. Régebben politikai tevékenységet is fejtett ki, mint a szegedi függetlenségi és 48-as párt főtitkára. Ezidőszerint még nőtlen. Bokor Béla. sz. 1889 junius 29. Szolgálatonkivüli vezérkari százados, Zenta határában földbirtokos, budapesti lakos. A bécsi hadiiskola elvégzése után az egész háború alatt a harctéren teljesített szolgálatot, mint vezérkari tiszt. Kitüntetései: 1. a III. osztályú katonai érdemkereszt a kardokkal; 2. ezüst Signum Laudis a lordokkal; 3. bronz Signum Laudis a kardokfal; 4. német vaskereszt. A szerb megszállás folytán kénytelen volt szépen ivelő katonai pályáját elhagyni, hogy felesége vagyonából valamit megmenthessen. Felesége Nemes Vuits Vera, akinek szépapja, Vuits Maxim martonosi hadnagy 1751 március 1-én kapott címeres nemeslevelet. Bokor Béla a háború után átköltözött a szerb megszállott területre s a birtok kezelését átvette. Bokor Endre, sz. 1896 október 7. Banktisztviselő, volt főhadnagy. A háborút mint rohamszázadbeli liszt küzdötte végig; a háború utolsó napján olasz fogságba került Kitüntetései: 1. ezüst Signum Laudis a kardokkal; 2. bronz Signum Laudis a kardokkal; 3. kis ezüst vitézségi érem; 4. Károly csapatkereszt; 5. háborús emlékérem. Felesége: Buschbacher Olga, Buschbacher József állomásfőnök és Szentmártoni Pottyondy Olpa leánya. Egy gyermekük van. |K«pe» rntalOgm dljtalanT) Világ Sir ne vét az angol iséae l fotolemez és film minősége révén szerezte. Kapható! Liebmann Kelemen ncca. 55 Idősb Bokor Pálnak három leánya is volt ezek azonban az 1897. évi nagy vörheny, járvány idején egy hét leforgása alatt elhal, tak; emlékezetükre a családi kegyelet a feketeszéli szőlőben a »Bokor-kereszt«-et állította, mely a környékbeli lakosságnak búcsújáró helyévé lett. Amióta a csanádi püspök Szege, den lakik, évről-évre maga a püspök mondotjj misét a Bokor-keresztnél. i) Bokor József kilencedik gyermeke!,,1 Károly, 1857-ben született; föld- és szőlőnagybirtokos, törvényhatósági bizottsági tag volt; 1915-ben halt meg. Gyermekei: Bokor Károly, a Pallavicini uradalom nagy-' bérlője; kétszer nősült; első felesége Csiszáii Olga volt, Szentkirályi Csiszár Gyula kolozg. megyei alispán leánya, aki fiatalon elhunyj második felesége Móczár Mária. Móczár Mária' Móczár Antal gazdasági tanácsos, kerekegyházai nagybirtokos leánya. Vitéz Bokor Zoltán földbirtokos, az aranjj vitézségi érem tulajdonosa; felesége Fejér Gabriella, Fejér Sándor csikmegyei alispán1 leánya. Bokor Géza, földbirtokos. Bokor Mária, dr. Móczár Antal kerekegyJ házi földbirtokos felesége. 8. Bokor Antal és Bódy Anna nyolcadig gyermeke Erzsébet volt, kit Kátay János vett feleségül. 9. Ilona, Balog Andrásné. Nem tudjuk a családfán elhelyezni Bokor Andrást ki 1842-ben rókusi lakos és Bokon Franciskát kinek az 1896-ban elhalt Porer Ferenc volt a férje Rókuson. Albrecht és a spanyol király Budapest, szeptember 1. A spanyol követség; közlése szerint azok a hirek, amelyek szerint a spanyol király táviratot küldött volna Albrecht főhercegnek és felajánlotta volna támogatását házasságának megkönnyítésére, nem felelnek meg a valóságnak. INGYEN fényképnagyilás! Iritz műterem ajándéka a közönségnek I AKI felvó hó 6., 7. és 8-4n (szombat, vn««' nap, hétfő) fényképéi rendel, azaz 6 drb. müvésa levelezőlapot Bt pongfiért, ( az egy drb. 18X24-es művészi nagyUa" díjtalanul kap ® Iritz Rudolf, Somogyi ucca 24. szTorday Imre és Vágh Mihály festőművészek kiállítása a Kórpátl-képszalon külünklálU' tási termében. 85 (Bejárat Oroszlán ncca.) Nvlt»a egész Egyedül nálam kaphatók a világhír11 STYRIA é$ TRIIJMPH | kerékpároK CSEPEt Kerékpárokat nem kell már bizományosoktól v®'• sárolni, mert cégem közvetlen a gyártól pénzért egy nagy tételt vásárolt és azokat ff^l árban első kézből nálam lehet beszerezni. Szán'" Sándor gépkereskedő, Szeged, Kiss Dávid-pak^ Kiss-ucca Z szám.