Délmagyarország, 1930. szeptember (6. évfolyam, 196-219. szám)

1930-09-06 / 200. szám

DftLMAtiYAKOKS/Átt 1930 szeptember 6. urak arra, hogy hány esetben jön a diák ellentétbe •AT. iskola szellemével, amikor a há/.nav akar eleget lenni és hány esetben más a szülői ház felfogása, nini az iskoláé. Ha erre goruloiun's sok bajnak \ 'sszük elejét és sokkal könnyebben érhetünk el szép s<~edmértyl p diákoknál. Termé­szetes, hogy a szülő legyen 'isösorban segítségére ebben az iskolának. Azért kívánatos volna, hogy qtrakrabban érintkezzenek szülök és tanárok, gyak­ran válthassík ki észrevételeiket, amihez azonban szükséges, hogy . tanerők a szülőket egyenrangu lényezőknek tekintsék. A szülő keserves filléreket áidoz az iskolára, a szülővel szemben tehát nincs helye fölényesirecifenek, ami néhol még ma is megnyilvánul. SziweI érző, megfrtő embereket ké­-ünk az iskolába, "em paragraíusokat végrehajtó gépembert. Az egész tnodern pedagógia abban a pár szóban összpontosul, hogy legyenek a tar férfiak olyan emberek, driket diák és szülő egvararit szeret, akikké együtt lenni élvezet a diák számára, akinek iöttét örömmel várja a diák és tegyen az iskola az a hely, ahová a legszíveseb­ben legnagyobb örömmel siet a diák, mert ott találja meg az ő legjobb, legmegértőbb tanácsadóit. Köszönöm a t. Szerkesztőségnek, hogy soraimnak helyet adott, kiváló tisztelettel: Egy szülő. Mindenütt vezet a d^dalmas Csepel kerékpár! Rollnitfllimilr strapa, verseny, női kerékpárok óriási választékban. DtilsUliyUllllllyGyári árak. — Egy évi részlet. — Fölerakat: 99 Tisza Lajos körút 42a. szám. (Uj SInger-paloia.) 140 MMMMMMM^^ RÉGI SZEGEDI CSALÁDOK Irta: dr. Szabó László 31 Boros. Zelenei Boros Frigyes 1825-ben Ara­don született, de a lyceumol Szegeden végezte a piaristáknál 1841-ben. 1847-ben gróf Széchenyi István alkalmazta, mint mérnököt a Tiszaszabályozásnál, melyet Csongrád és Martonos között Boros hajtott végre. Rend­kívüli érdemeket szerzel! az 1876-iki és 1879­iki árvízvédelem terén is. Mint miniszteri osz­tálytanácsos vonult nyugalomba és az árviz után még pár évig élt belvárosi házában. Bán­hidy József táblabíró és Dugonics Terézia leányát, Ilonát vette nőül. Gyermekeik: I. Endre, uradalmi főintéző; neje Jobbágyi Jobbágyi Sarolta; ezeknek gyermeke: Sarolta, Bokor Tivadar uradalmi intéző neje. II. Vilma, Bolgár István ügyvéd neje. III. Ilona.; férje Maiina Gyula kir. műszaki tanácsos, Toron tálmegye tb. főmérnöke. IV. Margit; férje Jesernicei Jezerniczky Ákos miniszteri osztálytanácsos. V. József, orvosdoktor, egészségügyi főtaná­csos, a szegedi városi kórház igazgató főor­vosa, meghalt 1925-ben repülőgép-baleset kö­vetkeztében. Neje Szigetszentmiklósi Bakonyi Vilma; gyermekeik: 1. Vilma. 2. Éva. 3. József. VI. Rozália: férje Beckef Béla, a Hazai Takarékpénztár igazgatója. VII. Jolán; férje őry Sándor, a Gurahond Takarékpénztár igazgatója. Boros. Tekintélyes hajós família.yolt. Boros István városi képviselő az lS79-iki árvízveszély alkalmával tagja volt a ^teljhatalmú bizott­ságnak*. Sok fáradozásáért 1883-ban arany érdemkeresztet kapott. Boros. 1879-ben Boros Bálint városi irnok az árviz alkalmából belügyminiszteri elisme­résben részesült. Ez a Boros zsidó volt, 1873 óta tagja volt a hitközség képviselőtestületé­nek. Boros. Rókuson is van egy Boros família, mely ott már 1810 előtt szerepel az anyaköny­vekben. Boros. Az ily nevü cigány családot 1733-ban engedték letelepedni a Felsőváróson kivül. Boros Ferenccel nem volt semmi baj, Boros Jánost azonban rendetlensége miatt elmozdí­totta a vajdaságtól a városi tanács. Borostyám. Bernstein Alfonz szegedi tanár 1861-ben nevét Borostyáni-ra. változtatta. Brada Mária volt a neje. Gyermekeik: 1. Borostyáni Nándor, sz. 1848 január 14-én Szegeden. 1861-ben végezte a gimnáziumot a piaristáknál s a pesti egyetemre ment. 1863 óta a Szegedi Hiradó s 1865 óta több fővárosi lap munkatársa. 1869~ben az Ellenőr szer­kesztőségébe iépett. 1870-ben részt vett a bal­középpárli * Debrecen* megalapításában. A né­met—francia háború alatt a Hoa tudósítója volt Párisból. 1874—78-ig a Vasárnapi Újság munkatársa s a Politikai Újdonságok hetilap segédszerkesztője. 1877-ben a Közvélemény társszerkesztője, majd felelős szerkesztője; 1881-ben a Pesti Hirlap felelős szerkesztője. 1885-ben Párisba költözött. Sokat utazott a Keleten; lovagja volt a török Imtiáz és Med­sidje rendnek. Első regénye: »Utazás a Duna jegén«. »A Don Juanok« c. vígjátékát 1891­ben előadták a Nemzeti Színházban. Meghalt 1902 augusztus 6-án. Felesége Troli Irma, német írónő. 2. Borostyáni Irma, Kempf (Kemenes) József gimnáziumi tanárnak, Homér fordítójának fe­lesége, 1857-ben született Szegeden. Igen sok novellát irt a pesti lapokba. Borothy. Az 1522-iki tizedlajstrom emliti Borothy Vince özvegyét, Borothy Jánost és Borothy Tamást; ez utóbbi a Szent Három­ság-utcában lakott. Borovszky. Ugy látszik, rókusi család volt. Idősb Borovszky Imre mészárosnak Arvav Zsófia (meghalt 1866.) volt az első és Arvav Anna a második felesége. Az ifjabb Borovszky Imrének Szeghő Irén volt a felesége; az ifjabb Imre városi szállásmester volt és 1903-ban halt meg. Ifjabb Borovszky Imrének volt egy Mari nevü huga is. Borsica. Az 1522-iki tizedlajstromban szere­pel Borsica (Borsika?) György Kun-utcai lakos. Borsodv. Az 1522-iki tized lajstrom emliti Bonsody Lászlót; ez nyilván toll hiba, a helyes név Borsody. Borsos. A legrégibb szegedi családok egyike. Az 1522. évi egyházi tizedl? jstromban szere­pel Borsos Fülöp, a Félszer-utcáhan Borsos Sebestyén, a Kerek-utcában Borsos Albert, a Kőégető-utcában Borsos András és a Szent György-utcában Borsos Györgv özvegye. Borsos Péter 1623-ban, 1625-ben és 1640-ben szerepel, mint a mészáros céh tagja. Borsos Ferenj 1723-ban felsővárosi esküdt polgár. Borsos Erzsébet, Sümeghi Imre felesége. 1731-ben vall, mint tanu egv boszorkánype r­ben. 1691-ben született és említi hogy a7 anyja is itt lakott. Borsos Sándor 1840-ben tanitó volt; ő nyi­totta neg a taMni iskolát. 1841-ben abba­hagyta a tanítóságot. 1848-ban rendőrbiztos­nak választották meg. Rókuson Jászai szerint már 1810 előtt isme­rete . volt a Borsos család. Borús. A török világban, 1553rban három Borús testvér. Kálmán, Péter és Mátyás Sze gedről Debrecenbe költözött Pőkuson 1850--1879 közt szerepel egy »BorufcS« -salSd. Borvry. Az 1522-iki tizedlajstromban Bor­wa; Miklós Varga-utcai lakos. Bosányi I'y tit"ű nemesi csigádnak nyomai vannak i rókisl anyakönyvekben. Bo^üovitz. Igen tekintélyes szegedi keres­kedő "olt 1848 körül Boskövitz József. Mikor a szegedi zsidókra Havnau 25.000 pár bakancs előteremtését rótta ki hadisarcul, Bosk'ovit* ennek költségeihez 5000 frttal járult- hozzá Bosniai. Jászai a nyomaveszelt rókusi csalj, dok közt emliti. Bothos. Már 1458-ban emiili egy oklevél Bothos Kelemen szegedi polgárt és esküdtel Bothos Bálintnak a tizedlajstrom szerint 1522-ben háza volt az Angyal-utcában. Bottyán. Rókuson már 1810 előtt találja nyomait a Bottyán családnak. 1842-ben Bottyár József 1 frtot, Bottyán Máté pedig 1 frt 30 krt adott a rókusi uj temetőre. 1846-ban megválasztották rókusi kántorrá Bottyán Mátyás várad-olaszi kántort, szinte »egyesakarattalmert szegedi volt. 1859-ben, vagy 1860-ban halt meg, 43 éves korában. Bottyán József rókusi lakos 1848-ban yárosj képviselő volt. Felsővároson is voltak Bottyánok. A föntebb emiitett Bottyán József 1843-baij igazolni akarta a barsmegyei nemes Bottyán családból való leszármazását. Az eredetibe® bemutatott keresztlevelek szerint Bottyán József 1789 szeptember 12-én született Szege* den. Atyja Bottyán József, anyja Sári Rozália. Ez az idősb Bottyán József szintén Szegeden született 1758 október 8-án; szülei: Bottyán József és Gyenge örzse. E legidősb Bottyán József Szegeden született 1728 április 19-én; atyja Bottyán András és ennek neje, Anna, Az 1789-ben született Bottyán József száz forintos alapítványt tett az árvaház javára. Bottyán János, a »Vak Bottyán*, II. Rákóczi Ferenc hires tábornoka, aki egy ideig szintén Szegeden lakott, nem a barsmegyei Bottyán családból származott, hanem Esztergomban született, némelyek szerint n,em is nemes családból. Torday—Váqh festőművészek kiállítása hétfőn, 8-án zárul! Kárpáti képszalon kiállítási ter­mében Klauzál tér és Oroszlán ucca sarok. Dr. GréHéle hnraxns kölnivíz ugy illatánál, mint boraxtartalmánál fogva kitűnő határu. Csak zárt üvegekben kapható a 9 Szent Mókus gyógyszertárban. Kis Üveg Ara 1.20. neciy Üveg ára Z.40. III a szinház, hangverseny, társaság, háti eMéiyek ideje és az Ön hala naoyjágos asszonyom mind=n időben minden alkalomra rendben lesz, ha tartós ondoláfással 133 Kállay Albert ucca 1. Uj berendelés folytán 1V2 Ara alatt készül. Hoffmanné PEST! MAGYAR KERESKEDELMI BANK ALAPÍTTATOTT 1841-BEN KEI/T KIRÁLYI •ZABADALOlfUDVttLLBL ALAPTŐKE ÉS TARTALÉKALAPOK 83 MILLiÓ PENGŐ SZEGEDI FIÓKJA VOHÖSIIABTY-OTC* t SZÉCHENYI-TÉREN. ••ffaoT"lm. OOMUBRZ. FOLYÓSÍT MINDENNEMŰ KÖLCSÖNÖKET ÉS HITELEKET TÓL GYÜ MÖLCSÖZTET TAEABÉR. ÉA PO'.YÓSZAMLA­BETÉTEKET ROGLALK OZ IB A TOATF:; ÜZLET AGÁVAL. en

Next

/
Oldalképek
Tartalom