Délmagyarország, 1930. szeptember (6. évfolyam, 196-219. szám)

1930-09-27 / 217. szám

T33CT s?ep"Bg7FiT%r TTT OWCMÁCTS^NSZXÍT % „II 6-os lisztből készült Ecenyér a tehetősebb polgárságé, a szegényebb osztályok Szegeden tebér kenyeret esznek" — mondják a szegedi pékek Szegeden drágább lesz a barnakenyér, mint Budapesten és Debrecenben (A Délmagyarország munkatársától.') A város hatósága még szeptember első napjaiban körrendeletet kapott a kereskedelmi minisztertől, aki a hatos lisztből készült kenyér árának megállapítását rendelte el. A rendelet szerint erre azért van szükség, mert a hatos lisztből készült kenyér népélelmezési cikk és a mai viszonyok között indokolatlan, hogy a kenyér ára és a liszt alacsony ára között ne legyen meg a szükséges paritás. A miniszter közölte az ármegállapítás módját is. Eszerint a kenyér árát a város hatósága és a pékiparosok együttesen állapithatják meg a budapesti séma alapján. Pesten ugy állapították meg, hogy a hatos liszt árát megtoldották hat fillérrel, ami a fogyasztóra nézve a háború előtti viszonyoknál lényegesen kedvezőtlenebb, mert a háború előtt a kenyér ára mindig megegyezett annak a lisztnek az árával, amelyből a kenyér készült. A rendelet kimondotta azt is, hogy a megállapított árak kötelezőek, az ellen a pék ellen, aki drágábban adja a kenyeret, árdrágítás cimén megindul az eljárás. A város előljárósági ügyosztálya a miniszter rendeletéről értesítette a szegedi ipartestület sütőipari szakosztályát és kérte a hatos lisztből készülő kenyér árkalkulációjának bemutatását. A szakosztály csak most teljesítette ezt a hatósági kívánságot és benyújtotta jelentését dr. Pálfy József polgármesterhelyetteshez, mint az előljárósági ügyosztály vezetőjéhez. A szakosztály jelentése igen figyelemreméltó dolgokat tartalmaz. A szegedi pékek a miniszter által ajánlott séma helyett azt ajánlják, hogy Szegeden a hatos lisztből készült kenyér ára ne a lisztár plusz hat fillér legyen, hanem a liszt árának 77 százaléka plusz tizenkét fillér rezsiköltség és viszontelárusitói haszon cimén. Igy természetesen drágább lenne a kenyér, mint amúgy, mert amig Pesten a huszfilléres lisztből készített kenyér ára 26 fillér, addig Szegeden 27*4 fillér lenne. Ezt azonban gyönyörűen indokolják a szegedi sütőmesterek. Beadványukban azt írják, hogy Szegeden jobb a hatos liszt, mint Pesten, tehát drágább is. De felállítják azt a szenzációs tételt is, hogy Szegeden egészen más a helyzet, mint Pesten, nevezetben azért, mert a hatos lisztből készfllt kenyér Szegeden a tehetősebb polgárság kenyere, a szegényebb osztályok Szegeden fehér kenyeret esznek. A szegedi pékek különben indokolatlannak tartják a hatos lisztből készített kenyér árának fikszirozását, mert szerintük a hatos lisztek között nagyon sok árnyalat van és igy ára is váltakozik husz és harminc fillér között. A szakosztály jelentését most átvizsgálja majd az előljárósági ügyosztály és azután valamilyen javaslatot terjeszt majd a polgármester elé. Itt említjük meg, hogy Debrecenben a barna kenyér ára szintén 26 fillér. Nagy tárgyalás, semmi eredmény A polgármester minden eredmény nélkül érkezett vissza a belügyminisztériumi „közmunka-tárgyalásról" — A kormány nem ad sem kölcsönt, sem segítséget, sem támogatást Szegednek (A Délmaggarország munkatársától.) A polgármester, aki reményekkel kitömött aktatáskával utazott fel csütörtökön Budapestre, hogy a belügyminiszter meghívására informálja a kormányt a munkanélküliség szegedi frontszakaszáról, egészen laposra ürített táskával érkezett vissza pénteken délelőtt A remények bankóit még aprópénzre sem váltotta be a belüggminiszter, ellenben kiderűit az, ami nem is volt titok eddig sem, hogy a kormány nem törődik sokat Szegeddel, Szeged súlyos problémáival. A polgármester alaposan felkészült az útra. Elhatározta, hogy mindent az illetékesek elé tár, bebizonyítja, hogy Szegedet lehetetlen helyzete fokozott támogatásra jogosítja fel, hogy az Alföld hajdani metropolisából három oldalról körülzárt határváros lett, amelynek forgalmát csak mester, séges és mul'6 értékű intézkedésekkel lehet fenntartani, hogy a város anyagi erejét kimerítette az egyetemért hozott áldozat, hogy a munkanélküliség itt nagyobb mint másutt, mert a kereskedelem és az ipar éppen a város mostoha helyzete miatt haldoklik, a gyárak nem versenyképesek, mert számukra a vasút megkétszerezi a szén árát. Elhatározta a polgármester, hogy bemutatja azoknak a sürgős és hasznos munkálatoknak a kimutatását, amelyeknek elvégzése akkor is sürgős közérdek lenne, ha nem tenné azzá a munkanélküliség fenyegető problémája, hogy bemutatja az építkezési hitelért jelentkezett telektulajdonosok névsorát és megmutatja azt a levelet is, amit attól a másfélmillió fontsterling kedvezményes kölcsönt ajánló svájci bankártól kapott. De leginkább elhatározta a polgármester, hogy az érvek és az adatok feltárása után kérni fog pénzt, kedvezménges államkölcsön, államsegélg, vagy általában kedvezményes kölcsön formájában, ami lehetővé teszi a munka megindítását, a nyomor megszüntetését, a fenyegetően közeledő téli veszedelmek józan elhárítását Gondolta, hogy — ha nem is mindent, — de kap mégis csak majd valamit, mert hiszen mi másért rendezné a belügyminiszter ezeket a megbeszéléseket, mi másért kérte volna fel táviratilag a folyamatban lévő és lefedezett munkálatok kimutatásán kivül azoknak a hasznosan elvégezhető munkálatoknak a kimutatását is, amelyekre a városnak fedezete nincsen. Pénteken reggel azután üres aktatáskával érkezett vissza a hivatalába a polgármester, pénzt, kölcsönt nem hozott, de Pesten hagyta még a magával vitt reménységeket is. Meddő útjáról nagyon kedvetlenül informálta 3 Női kalap liilösiiegességet csak 279 Az első benyomás maradandó -A 8 ez a fogak szépségétől fUgg. Csak az ápolt fogak teszik önt rokonszerv vessé, csak a tiszta lehellet teszi keh lemessé önnel a bizalmas érintkezést. Ha száját és fogalt ápolni akarja, nem nélkülözheti az Odott Csak az Qdolnakvan meg az a kettős, kellemes hatása, hogy tiszta lehelletet ad és fer? tőtlenltl a szájat és a fogakat. Az Odol antiszeptikus. Széchenyi tér 2. HlHIICUiei Kárász ucca 15. Az, Alföld legnagyobb női kalap raktára. Kuiíjmimiingnnnimnnii] a Délmagyarország munkatársát, minden saavln megérzett, hogy palástolni szeretné, utjának meddőségét. r , — A belügyminisztériumban délután négy órakor kezdődött a megbeszélés — mondotta. A belügyminiszter elnökölt, de ott voltak a többi miniszterek képviselői is. Három város dolgával foglalkoztak, Sopronéval, Székesfehérváréval és legvégül Szegedével. Először azt kérdezték tőlem, hogy milyen munkálatok folynak jelenleg Szegeden ; és van-e rájuk fedezet. Pontosan elmondottam mindent és elmondottam azt is, hogy az idei munkaprogramba felvett munkálatokra költségvetési fedezel van ugyan, de csak az év végéig. Ezután megkérdezték, hogy mennyi Szegeden a munkanélküliek száma. Elmondottam, hogy a hatósági munkaközvetítőnél négyszáz munkanélküli szakmunkás jelentkezett, de ezek között nem szerepelnek az építőmunkások, akiket nem a hatósági munkaközvetítő közvetít munkára. Van ezeken kivül még körülbelül háromezer munkanélküli napszámos. (A szociáldemokrata párt kimutatása szerint Szegeden a munkanélküliek száma meghaladja a hatezret. — Ezután következtek a propoziciók. Elmondottam, hogy ugy a munkanélküliség, mint a város gazdasági és forgalmi érdekeinek szempontjából kívánatos lenne a kisvasat tizennégy kilométeres öttömösi vonalszakaszának kiépítése. Ezt nagyon helyeselték, de megkérdezték, hogy a vasútépítés költségeire hol vesz kölcsönt a város, mert az állam nem adhat hozzá semmit. A? ellen azonban nincs kifogása a kormánynak, ha a szükséges összeget magánkölcsönkéní vesszük fel, sőt megígérték, hogv ennek a kölcsönnek a felvételét engedélyezni fogják. Nagy tetszéssel fogadták azt a tervet is, amelyet a Fehértó egyik 900 holdas részének halastóvá való átalakítására dolgoztattam ki. Ezt a beruházást hasznosnak minősítették, de megmondták, hogy erre sem adhat pénzt a kormány. Vegyen fel magánkölcsönt a város. — Tanácskozás közben bejött Klebelsberg kultuszminiszter, aki szintén ismertette Szeged különleges helyzetét és elmondotta, hogy a királyi biztosság az árviz után a városnak csak egy kis részét, a Belvárost és a sugárutakat töltette fel, a többi még mindig a viz előtti alacsony nivón áll. Az egész város feltöltése körülbelül négymillió pengőbe kerülne, mert négymillió köbméter föld kellene hozzá. Megállapitot-