Délmagyarország, 1930. szeptember (6. évfolyam, 196-219. szám)

1930-09-26 / 216. szám

2 DELMAf-YARORSZAG TO30 szeptember 26. terséges drágítás megakadályozására a valóságban is alkalmas. 4. Felkérik a pénzügyminisztert, hogy személyes intervenciójával nyomatékosan hasson közre, hogy a pénzintézetek adósaikkal szemben a lehető leg­nagyobb kímélettel járjanak el. 5. A falvakban jelentkező súlyos mtmkanélküli­ség enyhítésére falusi közmunkák bevezetését kérik. 6. Kérik az egész adórendszer revízióját. Tekin­tettel a falu rendkívül súlyos helyzetére, az adó­hátralékok behajtása tekintetében rendkívüli kímé­letet kérnek. 7. Kérik a borfogyasztási adók lényeges mér­séklését 8. Kérik a kisipar helyzetének javítását 9. Mindezen intézkedések keresztülvitelére egy gazdasági tanács alakítandó, amelyben a többség a gyakorlati mezőgazdáké. Ez a tanács azonnal kezdje meg működését. A legközelebbi értekezletet október 3-án, pén­teken tartják. ci politikai geljsei kivánja lik vlálálását fleKTktifuszos beteg ágytinái KozmetiKusok UlneK" (Budapesti tudósítónk telefonjelenlése.') A nemzeti szabadelvű párt lágymányosi szer­vezete csütörtökön este gyűlést tartott, ame­lyen Rassaij Károly is beszédet mondott. Rá­mutatott arra, hogy az egységes pártban most konzíliumot ülnek. A dolog ugy hat, mintha egy végelgyengüléses flekktifuszos beteg ágyá­nál kozmetikusok ülnének és elakarnák tá­volítani a beteg arcáról a kiütéseket. Még mindig nem látják, hogy az egész gazdaság; élet válságban van. A kormány az országot ka­tasztrófába viszi. A mostani rezsim likvidálá­sára a legkiválóbb szakembereknek kellene sorompóba állani és az államfő feladata volna, hogy abban az esetben, ha a kormány te­hetetlenségében és cinizmusában erre a ma­gaslatra nem tudna felemelkedni, megindítsa a likvidálást. Gyilkosság a kisteleki uton Egy fiatal legény leszúrta legjobb barátját (A Délmagyarország munkatársától.) Kis­teleken tegnap a késő esti órákban véres gyil­kosságnak jöttek a nyomára. A Kistelek mel­letti földek között elvezető dűlőúton a járó­kelők egy fiatal legény holttestére akadtak. A legény arccal a földnek, nagy vértócsa kö­zepén feküdt. Nyakán, arcán több szúrástól eredő mély seb tátongott. A járókelők érte­sítették a csendőrséget, amely rövidesen meg­állapította, hogy a meggyilkolt legény Moher József 19 esztendős földmives. A megindult erélyes nyomozás csakhamar eredményre ve­zetett. A csendőrség rövidesen elfogta a gyil­kost, Moher legjobb barátját, Kovács Józsefet. Megállapították, hogy a két fiatalember az egész délelőttöt együtt töltötte. Kukoricát fosz­tottak az egyik tanyán, onnan a legjobb han­gulatban indultak hazafelé. A dűlőúton azután Kovács megtámadta és leszúrta barátját. A gyilkos legény bevallotta a gyilkosságot és elmondotta, hogy régóta készült Moher megölésére. Hónapokkal ezelőtt egyik bálon Moher megsértette őt. Ezt a sértést nem tudta elfelejteni és elhatározta, hogy végez vele. So­káig nem volt alkalma tervét keresztülvinni. Azóta is állandóan együtt voltak, színleg a legjobb barátja maradt, de alig várta a ked­vező pillanatot, amikor tervét keresztülviheti. Együtt jártak, mindenfelé, sokszor már elhatá­rozta, hogy letesz a szándékáról, de újra visszatért tervéhez. Tegnap, amikor a ku­koricafosztásból elindultak hazafelé, ugy, érez­te, hogy elérkezett a kedvező pillanat. Moher semmit sem sejtett. Nevetgélve men­tek egy darabig, azután ő valamilyen ürügy­gyei előre sietett. A dülőut egyik fordulójában elrejtőzött és ugy várta barátját. Néhány perc múlva feltűnt Moher alakja. Ekkor elő­vette kését és amikor Moher eléje ért, vad dühvel rávetette magát. Az első szúrás a nya­kán érte a legényt, a többi az arcán és a mellén. Az orvos, aki a holttestet megvizsgálta, meg­állapította, hogy a szúrások közül több volt halálos. A legényt letartóztatták. Küzdelem a Stúdió és a szegedi adóállomás körül Kogulowilz Károly, Balogh Isivón és & Síudió nyilatkozata az októberi ünnepségek közvetítéséről (A Déimagyarország munkatársától.) Beszá­moltunk arról a harcról, amely az októberi or­szágos ünnepségek rendezősége és a Stúdió kö­zött folyik az ünnepségek programjának köz­vetítésével kapcsolatban. A közvetítésre fel­kérték a budapesti Stúdiót, amely a kérés­nek eleget kívánt tenni, de nem volt hajlandó ezért fizetni. Az ügy hullámai most kiszé­lesedtek. A Stúdió azzal érvel, hogy templomi ünnepségért nem hajlandó dijat fizetni és egyházi eseménynek nevezi — a Dohnángi­mise előadását is. A bizottság ekkor — mint jelentettük — tárgyalásokat kezdett egy helyi adó felállítása ügyében. Az ügyben több nyilatkozat hangzott el. A rádió vezetósége a következő hivatalos közleményt adta ki: »A rádió mint közérdekű eseményt termé­szetesen közvetíteni kivánja a szegedi ünnep­ségeket. A Stúdió eleget tesz közérdekű köte­lességének, de a leghatározottabban vissza­utasítja azt a törekvést, hogy a Stúdió által közvetített programért olyan áíat fizessen, amelyet ötletszerűen neki diktálnak. Az adott esetben, bár a rádió elvi álláspontja mellett kitartott és az egyházi közvetítésekért fizetni nem volt hajlandó, kezdettől fogva hajlandó volt jelentős összeget jótékony adományként felajánlani. Az a terv, hogy a Délmagyaror­szági Rádió Club erre az alkalomra önálló rádióállomást állit fel, a rádiótársaság szerző­désébe ütközik. A társaság a szerződésben fog­lalt jogairól semmi körülmények között nem fog lemondani.« Dr. Balogh Islván lelkész a Stúdió nyilatkozatára a következő választ adta: — Tiltakozom az ellen, hogy a mi eljárá­sunkat a Stúdió diktatórikusnak minősítse. Egy bizottság, amelyben helyet foglal Kertész K Róbert államtitkár, Aigner főispán és So­mogyi polgármester, valamint más urak, igen alaposan megbeszélte ezt az ügyet. A bizott­ság háromezer pengőben állapította meg azt a minimális összeget, amellyel a rádiónak hozzá kellene járulnia a Dohnányi-mise elő­adásának nagy költségeihez. A Dohnányi-mi­sét tisztán templomi aktusnak minősíteni, vé­leményem szerint, erős tévedés. Ez zenei vi­lágesemény lesz. [K*pe» tataMgm dljtalanl] 'Mp VUtíQ Sirnevét az angol e*/4 fsége l fotolemez és film minősége révén szerezte. Kapható' Ciebmann Jgf^^S 55 — Mi egyáltalán nem diktálunk, hanem tár­gyaltunk, illetve tárgyalni szerettünk volna, csakhogy a tárgyalás igen különös modorban folyt. Engem ugyanis telefonon felhívott a Stúdióból Szőts igazgató és Stefániái Imre, akik arra kértek, hogy jelenjek meg náluk tárgyalásra. Amikor megjelentem a budapesti,! Stúdióban, egy kisasszony közölte velem, hogyi tárgyalás nem lesz, de Szőts igazgató azt üzeni, hogy ezer pengőt felajánl a Dohnányi­mise közvetítéséért. Mikor azután hazaérkez­tem Szegedre, egy levelet kaptam Szőts Ernő aláírásával, ebben már a megígért ezer pen* gőt is visszavonja. A levélben a Stúdió igaz­gatója azt irta, hogy elvből nem fizethet temp­lomi előadásért. Ezzel szemben biztos tudo­másom van róla, hogy igenis a Bazilika le­adásáért már kétszer fizetett a Stúdió. Ilyen előzmények után, tekintettel arra, hogy a Dohnányi-mise előadása olyan művészi ese­mény lesz, amelynek meghallgatására joggal igényt tart az egész ország, utána néztünk annak a lehetőségnek, hogy mégis hozzájut­tassuk az országot. Ha a rádiónak ez kelle­metlen, még mindig módjában van velünk a tárgyalásokat felvenni, de ez természetesen nem mehet olyan formában, hogy egyszerűen válaszra sem méltatnak minket Nyilatkozott dr. Kogulowilz Károly, a DRC elnöke is, aki a helyi adó kérdé­sét világítja meg: — A belvárosi plébánia'tudomásom szerint háromezer pengőt kért a közvetítésért, azzal a megokolással, hogy az egész Dohnányi-mise megrendezése körülbelül nyolcezer pengőbe kerül. Miután a Stúdió ezerpengős ajánlatát visszavonta, felvetődött a gondolat, hogy ma­gunk állítunk fel egy adóállomást. A posta vezérigazgatóságával már tisztáztuk az ügyet A Stúdiónak jogában van azt mondani, hogy, reflektál a közvetítésre, de nem közvetíthet akkor, ha olyan költségmegtéritést nem ód, amelyet az ünnepség rendezősége kíván. Mi abban az esetben is ragaszkodunk a kisadó felállításához, ha a Stúdió a Dohnányi-misét közvetítené, mert mi nemcsak a misét akarjuk adni, hanem az egész ötnapos ünnepséget. A' posta engedélyével eddig már kétszer végez­tünk ilyen közvetítést és ugyanezt tervezrük most is. A szóbeli engedélyt már meg Is kap­tuk és várjuk a posta írásbeli hozzájárulá­sát is. II nyíregyházai gyilkos a halálos ítéletben is megnyugszik Nyíregyháza, szeptember 25. Nyíregyházán ma délelőtt Klein Sándort kivitték a gyilkos­ság színhelyére, ahol Klein részletesen meg­mutatta, miként történt a gyilkosság. A gödör mélyén megtalálták Stark óráját, amelyet a gyilkos dobott bele. Az izgalmas helyszíni szemle után Kleint visszavitték a rendőrségre, ahol folytatták kihallgatását. A rendőrség most azt igyekszik tisztázni, hogy volt-e Klein Sán­dornak tettes-, vagy segítőtársa. Klein SámdoE kijelentette, hogy nyugodtan várja a bíróság ítéletét és ha kötéláltali halálra ítélik is, meg­nyugszik az ítéletben. Délben kihallgatták" Ehrenfzld Magdát, aki­nek Klein Sándor udvarolt. A leány különös felvilágosításokat adott és azokat jegyzőkönyv­be foglalták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom