Délmagyarország, 1930. szeptember (6. évfolyam, 196-219. szám)

1930-09-25 / 215. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG 1930 szeptember 25. üzeme és ennek az üzemnek a tarifája lényegesen olcsóbb, mini a szegedi vállalkozók tarifája. A mai viszonyok nem alkalmasak a szegedi városi üzem felállítására, de a szabályrendelet megalkotását célravezetőnek tartja. Bakó László Szivessy felszólalásához csatlakozik és rámutat arra, hogy a kötelező temetői ravatalozás csökkentené a temetkezés költségeit. Ezzel elő tehetne'készíteni a kötelező ravatalozást is. Dr. Menyhárt Gáspár szintén la szabályrendelet megalkotását tartja kívánatosnak, de szükséges, hogy ezzel kapcsolatban a többi temetkezési problémát is megoldják.- . Ezután a polgármester reflektált a felszólalásokra. Szerinte a szabályrendelet még időelőtti. Először alakítsák meg a vállalkozók a szövetkezetet, akkor lépjenek fel a kivánsággaL Dr. Pap Róbert szólalt fel. Megkérdi a polgármestert, hogy a szabályrendelet megalkotása esetén mi lesz a sorsa a zsidó szentegyletnek, amely egyedül intézi a zsidó temetéseket és amely nem léphet be a szövetkezetbe. Kéri, hogy a készítendő szabályrendelet vegye figyelembe a szerzett jogokat Dr. Szivessy Lehel szólalt még fel. Kijelenti, hogy a város pönáléval kötelezheti a vállalkozókat a szövetkezet megalakítására. Ezután tizenkét szavazattal kilenc ellenében a kisgyűlés a polgármester, illetve a jogügyi bizottság javaslatát fogadta el, tehát nem javasolja a szabályrendelet elkészítését A legutóbbi közgyűlésen Wagner Ferenc uf építési szabályrendelet alkotására és városrendezési alap létesítésére tett indítványt. Az indítványt a szakbizottságok nem tárgyalták le, mert a kormány törvényt készít elő ezeknek a kérdéseknek országos rendezésére. Ezért egyelőre nem aktuális az aj szabályrendelet megalkotása. . Wagner Ferenc elmondja, hogy Indítványával tulajdonképen a városrendezési alap megteremtése volt a célja. A gyűjtést már most meg kellene kezdeni, mert félős, hogy a törvény megalkotása soká késik. Hozzájárult ezután a kisgyűlés a város 450.000 dolláros függőkölcsönének további félévre való meghosszabbításához. A főszámvevő takarékossági javaslata következett. A javaslat a külterületi kiküldetések napidijának megszüntetését kivánja. A kisgyűlés elfogadta a javaslatot Gombos Istvánnak a kétszeres fizetések megszüntetésére és a nyugdíjas alkalmazottak elbocsájtására vonatkozó indítványa fölött a kisgyűlés napirendretérést javasol. Dr. Szivessy Lehel felszólalásában az üzemek racionalizálását sürgette- Kívánatosnak tartja a kisvasút és az autóbuszüzem javítóműhelyének egyesítését. Dr. Tonelli Sándor kijelenti, hogy az üzemek különbözősége miatt a két műhely egyesítése lehetetlen. A polgármester közli ezután, hogy a kérdés eldöntésére a műszaki bizottság szakértőket kér fel. Wagner Ferenc fásításra tett indítványt. A polgármester azonban fedezet hiánya miatt nem javasolja az indítvány elfogadását. Wagner Ferenc felszólalásában bejelenti, hogy a maga részéről ötszáz pengőt felajánl a városnak a Gedó előtti terület fásítási költségeire. ! Éljenzés.) — Ez elég is lesz — mondja a polgármester —, az ajánlatot köszönettel vesszük. —A feltétel az, hogy a fásítást még ebben az évben meg kell kezdeni —, mondja Wagner. — Ide a pénzt, akkor mindjárt megkezdjük — jelenti ki a polgármester. Wagner Ferenc erre elővette tárcáját, kivett belőle ö! darab százpengőst és azt a kisgyűlés lelkes éljenzése közben átadta a mellette ülő főszámvevőnek. — A bizottsági tag ur eljárása tiszteletreméltó, fogadja ezért hálás köszönetünket, — mondja a polgármester. A kisgyűlés azután kimondotta, hogy hozzájárul a Gedó környékének fásításához. Az utalapi költségvetést ismertette ezután ördögh Lajos öli. tanácsnok, majd a polgármester röviden végigszaladt az indítványokon. A kisgyűlés ezeket nem is tárgyalta, mivel érdemben úgyis a közgyűlés dönt Háromnegyed hétkor került sor a p"őtt5rgyakra. Wimmer Fülöp és Tonelli Sándor indítványára elhatározta a kisgyűlés, hogy feRr a kormányhoz és tiltakozik a tervezett vonaíbeszOntetések ellen. Wimmer Fülöp indítványa a gázgyári döntőbizottság működésének megszüntetése ügyében Wimmer Fülöp ma a szeptemberi közgyűlés elé a következő indítványt , nyújtotta be a polgármesterhez: > Forduljon a közgyűlés ismételten és ezúttal nemcsak a kereskedelemügyi miniszter úrhoz, de a miniszterelnök úrhoz is, azon a következőkben indokolt és nyomatékosan előadott felterjesztéssel, hogy a 6895—1919. és 4540—1920. M. E. számú miniszteri rendelettel az elektromos áram szolgáltatásáért járó áramárak megállapítására létesített döntőbizottság további működését végre szüntesse meg. Az indítvány indokolása a következő: »Hasonló felterjesztéssel, ha jól tudom, a város az utolsó években már kétszer is fordult a kereskedelemügyi minisztériumhoz, amit azért említek ilyen fentartással, mert biztosan tudom ugyan, hogy a közgyűlés az utolsó években két ízben hozott ilyen határozatot, még pedig egyhangúlag, de a polgármester ur egy nyilatkozatából következtetnem kell, hogy ezen egyhangúság dacára a felterjesztés az egyik vagy másik. esetben nem történt meg. Annál nyomatékosabban és határozottabban kérem a közgyűlést, hogy a szóbanforgó felterjesztést ezúttal újból határozza el, mert már a fentemiitett két egyhangú határozat is bizonyítja azt, hogy a közgyűlés minden tagja tisztában van avval, hogy ezen 1920-ban a villanyárak megállapítására létesített és azóta működő bizottság, valahányszor itt Szegeden az egyik vagy másik fél által döntésre felhivatott mindannyiszor kivétel nélkül a gyár álláspontjára helyezkedett, illetve annak kedvezett a 100.000 polgár érdekével szemben, vagyis döntése mindig és kivétel nélkül a gyárnak kedvezett és nem a fogyasztóközönségnek. Amig azonban a bizottság korábbi döntéssel — ha nem is teljesen megfelelő, de mindig legalább terjedelmes, sok körülményre és statisztikai adatokra kiterjeszkedő indokolással hozattak meg, addig mostani döntésénél egy oly felületes, majdnem ponyvaszeriinek mondható és ennélfogva annyira rövid indokolással állunk szemben, amely mellett a szóban forgó rendkívül fontos és nagyértékü kérdésben történt, a városra nézve OlejnyÚc József interpellációjában elmondja, hogyj a gázgyár környékén korom lepi be a lakásokat A gázgyár igazgatóságának közlése szerint ennek' az az oka, hogy az egyik kazán kéményén nincs; füstemésztő. Ezt a hiányt rövidesen pótolja a, gázgyár. Végül Wimmer Fülöp indítványát tárgyalták, amit lapunk más helyén közlünk. Az indítványt á közgyűlés elé terjesztik. Felmentette a bir * ság az önkéntes női soHőrt, aki a RudolMéren elgázolt egy asszonyt (A Délmagyarország munkatársától.) A" mult év. szeptemberében autóbaleset történt a Rudolf-téren. Egy hatalmas teherautó állott a tér egyik sarkában. A soffőr azon igyekezett, hogy bekurblizza a motort. Ezalatt a soffőr ismerőse, Aszódi Margit beült a volán mellé és várta az indulást Amikor a motor begyulladt, abban a pillanatban elindult a kocsi. A soffőrnek csak annyi ideje volt, hogy félreugorhatott, azatán rohant az autó után, amely addigra elgázolt tiz kacsát és eltörte Hermeczi Lajosné piaci árus lábát A soffőr végül is felkapaszkodott a kormányhoz és megállította a kocsit A megindult vizsgálat során azt állapították meg, hogy a teherautó ugy indult el, hogy amig a soffőr lent állott, addig Aszódi Margit a volánnal játszott és véletlenül megindította a kocsit. A leány ellen az ügyészség gondatlanságból okozott súlyos testi sértés miatt adott ki vádiratot. Aszódi Margit ügyét szerdán tárgyalta a szegedi törvényszék. A leány tagadta, hogy hozzányúlt volna az indítóhoz, A kihallgatott szakértő is megerősítette ezt a védekezést, mert • — amint mondotta — elindítás olyan zajjal jár, hogy azt meghallotta volna a soffőr és elejét vette volna * bajnak. , _ A tárgyalás során felmerült az a gyanw, hogy esetleg a soffőr a hibás valamilyen formában. A kihallgatott soffőr azonban ezt tagadta és azt állította, hogy a kocsiján minden rendben .volt ,, A biróság ezatán bizonyítékok híján felmeri tette Aszódi Margitot. Az ügyész az Ítéletet megfellebbezte. annyira hátrányos állásfoglalás nemcsak megnytrg* tatónak nem tekinthető, de a mondottaknál fogva a városra nézve majdnem sértő. Ezen indokolás ugyanis mindössze a következői három mondatból áll: »Számitásaink ugyanis azí mutatták, hogy a jelenlegi egységárak a közvet*] len üzemi kiadásokon felül a tőkeszolgálat költsék geit csak egy a ma indokolt és szokásosnál kisebb' kamatbázis alapulvételével fedezik, ugy, hogy aí ujitási alap sem volt dotálható.« »A város ama kívánságának tehát, hogy az egységárakat leszállítsa, a Tanács nem tehetett eleget, mert bár at legutóbbi döntés óta egyes árképző tényezők az önköltségek csökkentése irányában hatottak* vfrj. szont ezek hatása a még mindig mérsékelten szán mitott tőkeszolgálatot sem tudta ellensúlyozni.* »Része van ebben annak a körülménynek is, hogyi a kilowattóránkénti átlagos bevétel részben a vál* lalat által nyújtott engedmények következtében ií az utolsó években csökkentő irányzatot mutat* J Kérdem most már nemcsak a szakértőt, de asj elfogulatlan laikust is, hogy — akkor, amikor aí utolsó, 1924. októberben történt döntés óta a kilo-i wattóra szolgáltatás Stark szerint ca. 50 százalék-i kai emelkedett, az uj 2500 KW-os legmodernebb! gép annak összehasonlíthatatlanul kedvezőbb mw ködési hatásával felállíttatott, még pedig ugy, hogjj a gázgyár az uj befektetésnek csak 5 '/4%-os amor. tizációját kell hogy viselje, a befektetés összegét pedig ezen csekély leirás hiányával a várostól megtérítve kapja, a vállalatnak az indokolásban? annyira és annyiszor kiemelt tőke szolgáltatási egyrészt olyan majdnem nonvaleurök értékéből áll, amelyek 1935-ben ingyen háramlanak a yéU rosra. az uj ca. 2 milliós befektetés mondjuk! 8—9 százalékos kamata pedig ca. 170.000 pengőt tesz ki, a szénárak alacsonyabbak, a munkabérelj alig magasabbak, — szabad-e a város /ennyire hv dokolt árleszállitási kérését a fentidézett hároní mondattal elutasítani, hozzátéve még azt hogy al városnak az adatok közlése iránti kérését, hogy ai számításokat ellenőrizhesse, a döntőbizottság eddigi gyakorlatára való hivatkozással egyszerűen vissza* utasítja. Fentartható-e ma még kizárólagos jogosuIts$gJ gal egy jury, amely igy, zárt ajtók mögött, számi* tásait az érdekelt felek előtt titokban tartva, hozzá meg megfelebbezhetetlen döntését akkor, amikori a jogszolgáltatás terén már évek óta teljesen! normális viszonyok léteznek és az ország minden! illetékes bírósága az általa meghívott szakértőtí szakvéleménye alapján a szóbanforgó kérdéseket épugy eldöntheti, mint ahogy eldönt ennél sokkal fontosabb, nehezebb kérdéseket is, ugy, hogjí többé nem lehet szükség arra, hogy erre csak a kereskedelemügyi minisztérium néhány magas* rangú tanácsosa legyen illetékes, akik a kereskedelem és ipar eleven, lüktető életével és kérdéseivel talán állandóan kisebb érintkezést tartanaM fenn.« Méhes és Privinszky ffifar Szeged, Széchenyi tér 6. szám. Szőrméket, sztfrmebundákat a legelegánsabb kivitelben tartunk raktáron és mérték után ÍM a legpontosabban készítünk. 202 Alakításokat. faviíA• okai jutányos árban válla' nk.