Délmagyarország, 1930. szeptember (6. évfolyam, 196-219. szám)

1930-09-04 / 198. szám

SZEGED, szemesztoseq: Somogyi ucca StZ.L em. Teletöm: 13-33.^Kiadóhivatal, UHICíöllkiSnyvíar és tegylroda : Aradi gcca 8. Telefon • 306. - Nyomda ; Liiw Lipót ucca 19. Telefon 16-34. Távlrall é* levélcím: Délmagyarország Szeged. Csütörtök, 1930 szeptember 4 Ara 1G fillér VI. évfolyam, 198. szám ELŐFIZETÉS: Havonta Helyben 3-20 vidéken és Budapesten 3-ttO, »tUlf»ld«n 6<40 pengd. — rgyes szAm Ara hélkSz. nap 16, vasár- és Ünnepnap 44 >111. Hirdetések felvétele tarifa szerint. Megjelenik lélKt kivételével naponta reggel haszonbérletek (d.) Nem tartozunk annak az indítványnak helyeslői közé, melynek a pénzügyi bizottság legutóbbi ülésén a tiszti főügyész adott hangot s mely azt célozza, hogy a város a bérföldek átruházása után szedjen úgynevezett krajcárpénzt, mintahogy az ingatlan átruházása után is szedi ezt az illetéket. A »krajcárpénz« elnevezés még abban az időben ragadt ehez az illetékhez, amikor krajcárokkal ki lehetett fizetni a vagyonátruházás városi illetékét. De hová sülyedt ez az idő, hová gurultak a krajcárok és hol a tavalyi hó. A krajcárpénzből tekintélyes városi jövedelem lett s a városi vagyonátruházási illeték észrevehető akadálya letl az ingatlanforgalomnak, nem csekély mértékben fokozván az átirás költségeit. A városnak végtére joga van annak elhatározásához, hogy ezentúl a haszonbérletek átruházását csak akkor veszi tudomásul, ha az ügyletet kötő egyik, vagy másik fél, vagy egyetemleges kötelezettséggel mind a két fél a haszonbér aránylagos részében — egyévi, félévi haszonbért kilevő mértékben — megszabott városi illetéket fizet. Ehez joga van a varosnak, mert a haszonbérlői a szerződés értelmében csak a város hozzájárulásával ruházhatják át haszonbérleteiket s a várost nem lehet arra kényszeríteni, hogy a felek megállapodását tudomásul véve a haszonbérlet átadóját a szerződés kötelezettségeiből kieressze s az átvevőt haszonbérlőiének elismerje. Ehez kétségtelen joga van tehát a városnak, más kérdés azonban az, hogy megteheti-e a város mindazt, amihez joga van. Az az egy bizonyos, hogy a tervbevett városi illeték a haszonbérletek forgalmát jelentékenyen nehezítené meg s ennek első hatása a haszonbérleti jog értékének csökkenése lenne. A mai viszonyok a legkevésbé alkalmasak arra, hogy a haszonbérlőket uj városi illetékkel sújtsák. Aki haszonbérletet át akar venni, annak elsősorban is meg kell fizetnie az átadó beruházásait a megállapodás szerinti összegben, ki kell fizetnie a félévi haszonbéri összegnek megfelelő óvadékot, ki kell fizetni a városnak előre a félévi haszonbért, mintán a legtöbb bérletátruházás a haszonbérfizetés esedékességének idején történik. Ki hiszi azl, aki a városi haszonbérlők helyzetét ismeri s ismeri annak a gazdasági rétegnek vagyoni viszonyait, melyből a városi haszonbérlők kikerülnek, hogy a városi haszonbérletek átvevői ezeken a fizetéseken tul még képesek lesznek egyévi, vagy akár félévi bért egy összegben átruházási illeték címén is megfizetni? Az a földmunkás, vagy törpegazda, aki ezeknek a fizetési kötelezettségeknek meg tud felelni s ezeken felül még a városi illetéket is ki tudja fizetni, a mai földárak mellett sokkal hamarabb fogja magát elhatározni arra, hogy örökföldet vegyen, mint arra, hogy haszonbérletet vegyen át. Az örökföld megszerzése az álvétel idején nem jár lényegesen súlyosabb fizetési kötelezettséggel, mint a városi haszonbéres földek átvétele. Kétségtelen már mindezek alapján, hogv a haszonbérletek iránti érdeklődést tenné tönkre az átruházási illetéknek visszaállítása. Ebből pedig a városnak csak kára származhatik. Lehet, hogy az uj városi illeték ötven-halvanezer pengő bevételt jelentene, dé az is bizonyos, hogy sokkal nagyobb összeget veszítene el a város a haszonbérekben, mint amennyit nyerne a tervbevett illetékekkel. Ma az a helyzet, hogy ha a haszonbérlő fizetési kötelezettségeinek nem tud eleget tenni, de veszíteni valója még van (mert ha veszíteni valója nincs, egy-két évig is fizetés nél-kül marad a haszonbérletben), igyekszik túladni a haszonbérleten. Ha azonban a város azokon a terheken kivül, melyek vállalása nélkül haszonbérletet átvenni nem lehet, még egyévi, vagy félévi haszonbért követel a haszonbérleti szerződés átruházásának tudomásul vétele ellenében,, akkor nem lehet majd annyi vállalkozót találni a haszonbérlet átvételére, mint ahányan azt átadni szeretnék. A fizetési nehézséggel küzdő haszonbérlő inkább benmarad tovább is a bérleten, mert ha elhagyja a bérletet, a szerződés terheitől nem 'mentesül. Az aj illeték a fizetőképtelen haszonbérlők nagy részét odakötné a haszonbérleihez s megakadályozná azt, hogy a fizetni nem tudó bérlők helyét fizetni tudó bérlők foglalják el. Ez pedig aligha lenne a város érdekében. Az uj illeték fokozná a jogbizonytalanságot is. A haszonbérlők egyszerűen nem jelentenék be a városnak a bérlet átadását, ha fizetni kell érte, Sürün előfordul igy is, hogy három-négy kézen megy keresztül a bérlet anélkül, hogy a "város tudná: ki használja a földet és ki fizeti a bért. Néha a legszorgosabb kutatással lehet csak megállapítani ma is a bérlő kilétét. Az uj illeték olyan adminisztrációs nehézségeket teremtene, hogy már emiatt is aggályos lenne bevezetése. A városnak azonban ennél sokkal súlyosabb érdekei is tiltakoznak az ennyire károsító átmeneti bevételek rendszeresítése ellen. Eliünl az Innsbruck—zürichi repülőgép Bécs, szeptember 3. Az osztrák légiforgalmi társaság A. 3. számú repülőgépe, amely Innsbruckból Zürichbe tegnap menetrendszerűen elindult, a jelentések szerint eltűnt. A repülőgépen utasok nem voltak'. Münchenből jelentik: Tegnap óta többizberí körülrepülték' a Zugspitzet, de az eltűnt repülőgépnek nem akadtak nyomára. Azt hiszik, hogy a repülőgép a sürü felhőben eltévedt és az Alpok egyik ismeretlen részén szerencsétlenül járt. II hétfiil tüntetés halálos^ldozafá! titokhan Galgahévizre száilitottákés szerdán délután eltemették (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') A szeptember 1-i tüntetés áldozatának, Darnyák Jánosnak holttestét szerdán reggel titokban Galgahévizre szállították. Az elszállításról csak a hozzátartozók tudtak. A szerencsétlen munkás hulltestét délután a falu csendes rés-véie mellett eltemették. Darnyák Jánost a szociáldemokrata párt a maga halottjának tekintette és ugy tervezte, hogy a temetésről a párt fog gondoskodni. A rendőrség értesült erről a szándékról és mivel attól tartott, hogy a temetésen nagyobb tömeg venne részt, ugy intézkedett, hogy a holttestet szállítsák el Galgahévizre. Az elszállításról a szociáldemokrata párt csak akkor értesült, amikor a holttest már uton volt. A titokban lebonyolított temetésről félhivatalos közlést adtak ki, amely a következőket mondja: »Illetékes helyen kijelentik, hogy a hírből: nem fedi a valóságot az, mintha titokban szállították volna el a halottat Galgahévizre. A tény az, hogy az elhunytat nemcsak hozzátartozói tudtával, hanem azok kérésére szállította Galgahévizre a községi temetkezési vállalat. A temetés által esetleg újból indokolatlanul felkavarható közhangulat nyugalma szempontjából a rendőrség is megnyugvással vette tudomásul ezt az intézkedést. Az elhunyt családja a népjóléti miniszterhez kérvénnyel fordult segélyezés végett, amit a miniszter nemcsak a temetési költségekhez való hozzájárulás céljából, hanem a három kiskorú árvára való tekintettel is teljesített. Minden ezzel meg nem egyező beállítás valótlan.* Pirii örömmámorban ünnepelte a „Kérdőiéi diadalát Cosíesék kétmillió dollárt kerestek — Costest őrnaggyá nevezik ki Párís, szeptember 3. A francia főváros örömmámorban úszik. Costes és Bellonte sikeres ooeánrepülését az aviatika történetének legszenzációsabb fejezeteként ünneplik. A Kérdőjel volt az első repülőgép, amely Európából indulva közbenső leszállás nélkül Newyorkba ért. Páris uccáin egész éjszaka hullámzott a tömeg. A szerkesztőségek palotái előtt minden közlekedés meaakadt. a lelkes tömés ellepte a járdákat és az uttestet s nem mozdult a hatalmas plakátok elől, amelyek úgyszólván percenkint közölték a francia repülőgépről érkező híreket. A Concorde-téren hangszórók voltak felállítva és szintén állandóan tájékoztatták a közönséget a Kérdőjel útjáról. A tömeg minden egyes hirt határtalan lelkesedéssel fogadott s amikor éjfél után közismertté vált. hogy a Kérdőjel leszállott a curtisfieldi