Délmagyarország, 1930. szeptember (6. évfolyam, 196-219. szám)

1930-09-24 / 214. szám

SZEGED, szerkeszlöaeg: Somogyi ucca 22. L em. Telefon: Kiadóhivatal, dillcsönkiínyvtAr és Jegyiroda : Aradi ucca S. Telefon: 306. - Nyomda: IBw Upól ucca 19. Telefon : 16-34. Thvlrnll é» levélcím: Délmagyarország Szeged. Nem fizetünk uj adói! A város polgárságát nagyon kevéssé érdekli az a hir, hogy a szeptemberi, vagy az októberi közgyűlésen fogják-e tárgyalni a szivattyuzási adóról kiagyalt szabályrendeletet. A halálraítéltet se túlságosan érdekli, hogy napos időben, vagy esőben hajtják-e végre az ítéletet. A város polgár, sága egyre mélyülő elégedetlenséggel s egyre bátorodó hangon tiltakozik az ellen, hogy, életének legnehezebb időszakát uf adók bevezetésére alkalmasnak Ítéljék. A város polgárságát még az is kevéssé érdekli, hogy milyen taktikázás folyik a szabályrendelet javaslatának előterjesztése körül. A költségvetést a szeptemberi közgyűlés még nem tárgyalhatja. A költségvetésbe már fel van Véve az a százi ötvenezer pengő, amit a szivattyuzási adó bevételéből remél a polgármester s az ő képére és hasonlatosságára megalkotott kisgyűlés: ez a választottak választottainak választottjaiból kinevezésekkel felhígított, megszelídített és ártalmatlanná tett testület. A józan ész s az alkotmányos felfogás azt tartja, hogy mindaddig, amig a szabályrendelet megalkotva nincs, addig a szabályrendeleten alapuló jövedelmet a költségvetésbe beilleszteni sem lehet. Vagyis: előbb kell letárgyalni a szabályrendeletét s csak azután kerülhet arra sor, hogy a szabályrendeleten alapuló bevétel a költségvetésbe felvétessék. Ha annak van ís akadálya, hogy a költségvetést a most szombaton összeülő közgyűlés tárgyalja, annak semmi akadálya sem lehet, hogy a szivattyúzás szabályrendeletét a szeptemberi közgyűlés elé terjesszék. Elvégre ezt a szabályrendeletet letárgyalta már a pénzügyi bizottság, jogi bizottság, műszaki bizottság, a kisgyülési vének tanácsa, mi oka lehet annak, hogy a javaslat mégsem kerül a közgyűlés elé, ha már a közgyűlés elé akarják "terjeszteni? Az ok kézenfekvő s a taktika átlátszó. Morális kényszerhelyzet elé akarják állítani a közgyűlést azzal, hogy előbb elfogadtatják a költségvetést s azután kezükben lesz a leghatályosabb indok: felborul a költségvetés, ha a közgyűlés nem fogadja el a szabályrendeletet. A közgyűlés akaratát igyekeznek ezzel befolyásolni, a közgyűlést szabad elhatározó képességében akadályozni. Ezért kell megtagadni a józan ész sorrendjét s az alkotmányos gondolkodás követelményét. Először ki kell esztergályozni a 150.000 pengős bevétel gombját a költségvetés tárgyalása folyamán s azután majd hozzá lehet szabni a szabályrendelet darócruháját. Ezzel a sorrenddel akarják megszerezni ennek az elfogadhatatlan és védhetetlen adóötlet számára a legdöntőbb érvet. A polgárságot ez is kevéssé érdekli. Az adófizető polgárnak, ha egyszer fizetni 1 kellene ezt az adót, ugyan mindegy, hogy a költségvetés előtt, vagy a költségvetés után szavazták-e meg, a polgárság nem törődik azzal sem, hogy a szeptemberi rendes, vagy az októberi rendkívüli közgyűlés elé kerül ez a torzötlet. A polgárság csak fizzál törődik, hogg ne kelljen uj adót fizetnie akkor, amilwr a régi adó sulya diait is összeroskad. A polgárság csak azzal törődik, hogy a gazdálkodás példátSzerda, 1930 szeptember 24 Ara 16 fillér VI. évfolyam, 214. szám (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Ma délután 6 órakor a nagykanizsai vasúti állomáson a rendőrség elfogta Kiéin Sándort, a nyíregyházai gyilkost, aki Genovából jött vissza Magyarországra. Klein Sándor bevallotta, hogg a gyilkosságot ö követte el. A fatelep irodájában összeszólalkozott Starkkal, aki őt megütötte, mire ő visszaütötte olyan erővel, hogy Stark a földre esett és a fejét belevágta egy cementlapba. Erre ő rárohant és fejét többször a cementlaphoz verte, amig teljesen elöntötte a vér. Azután az ablakpárkányról levett vasdarabbal ütlegelte tovább. Éjszaka az udvaron eyy más félméteres gödörben elásta. A nagykanizsai rendőrség telefonon jelentette a letartóztatást és a beismerő vallomást a budapesti főkapitányságnak és a gyilkost megfelelő kísérettel Budapestre útnak indította. Klein elfogatása ugy történt, hogy az útlevélellenőrző rendőrtisztviselők egy II. osztályú fülkében eyy zöldkalapos, trenchcoatos fiatalembert láttak, aki amikor a hatósági közegeket észrevette, idegesen elfordította a fejét, sapkáját mélyen a szemébe húzta. A fiatalember átadta a rendőrfogalmazónak az útlevelét, amely Klein Sándor névre szólt. A rendőrfogalmazó a nála levő fénykép alapján szemügyre vette a fiatalembert, akiben felismerte a nyíregyházi gyilkost. A rendőrfogalmazó rászólt a fiatalemberre: — Maga az a Klein Sándor, akit keresünk? Az utas elsápadt és csendes hangon igennél felelt. A rendőrfogalmazó ezután Klein Sándort közrefogta egy detektív vei, leszállították az őrszobába, a nagykanizsai rendőrkapitányságra vezették, ahol dr. Mátyás Samu rendőrkapitány azonnal megkezdte kihallgatását. Klein elmondotta, hogy 1927-ben lépett be Elirenfeldék nyíregyházai fatelepére, ahova 1929 április elsején beprotezsálta a meggyilkolt Stark Andort. Hosszú ideig nem volt közöttük nézeteltérés, de sem jó, sem rossz viszonyban nem voltak. Junius 21-én összeszóELÖFIZETÉSi Havonta Helyben 3-20 vidéken és Budapesten 3-60, kllllilldiln 6-40 pengő. - Egyes szám Ara hétköznap 16, vasár- és Ünnepnap 24 fill. Hlr« detések felvétele tarifa szerint. Megjelenik hétfő kivételével naponta reggel lalkoztak, majd Stark szabadságra ment. Stark szabadságideje alatt hallotta, hogy pletykákat terjeszt róla. Amikor Stark visszajött, kölcsönösen szemrehányásokat tettek egymásnak. A szóváltásból veszekedés! lett, amelynek hevében Stark arculvágta ót, mire n öklével Stark arcába sújtott. Stark az ütéstől megszédült és! belevágta fejét a falba, amitől megtántorodott. Erre ő galléron ragadta, fejét többször a fáihoz verte. Stark védekezett, mire felkapta az ablakon függő csavarkulcsot és azzal többször Stark koponyájára sújtott. Ezután Starkot behúzta a másik szobába és megnézte, é'l-e még. Amikor látta, hogy halott, gondolkozott: mitévő legyen. Elhatározta, hogy a holttestet el fogja ásni. Este kiment az udvarra és másfélméter mély gödröt ásott. Azután visszament a szobába, egy kötéllel összekötözte Stark lábait, kivonszolta a gödörhöz és ülőhelyzetben elhelyezte az áldozatot. Ismét viszszament az irodába és egy szvetterrel feltörölte a vért, majd a szvettert is a gödörbe helyezte és elföldelte a halottat. Amikor ezzel a munkával készen lett — vallotta tovább —, leült az Írógéphez és megírta azt a két levelet, amit később a nyomozás során megtaláltak. Hajnalodott már, amikor készen lett, kiment az állomásra és a mozgópostába bedobta a két levelet. Miután a levelekben 1000 pengő elsikkasztásáról tett említést, visszament az irodába, kivett a kasszából ezer pengőt és több véres papirossal elégette. A munkások közben dolgozni jöttek. Jelentkezett reggel Ehrenfeldék egy rokona, aki Starkot kereste, de ő azt mondotta, hogy. Stark elvitt 1000 pengőt, de nem tudja hova ment. Francia vízumot szerzett, hogy Afrikába megy. El is jutott Genuáig, ahol megállapodott egy teherhajó kapitányával, hogy átviszi Afrikába. Lelkiismerete azonban nem hagyta nyugton és elhatározta, hogy bármi történjék is, visszajön Magyarországba és jelentkezik a rendőrségen. Genuából 21-én levelet is irt a nyíregyházai kapitányságra, amelyben jelzi, hogy ő követte el a gyilkosságot és hogy uton van hazafelé. Klein Sándor vallomása alatt nagyon idelan dilettantizmusa ne uj adókkal töltse ki azt a rést, amit a viszonyokkal nem számoló s a körűim én vekhez alkalmazkodni nem tudó városvezetés a rossz gazdasági helyzettel társulva a város bevételein ütött. A polgárság elvárja, hogy azok, akik képviseletére vállalkoztak s azok, akiknek mandátumot adott, a legerélyesebb, a legkíméletlenebb, a törvény korlátai között megengedett minden harci eszközt ki fognak meríteni a polgárság •védelmére. A polgárság elvárja a közgyűlés független tagjaitól, hogy minden alkotmányos eszközt ki fognak próbálni az uj adó elleni harcban. Ha másként nem megy, meg kell obstruálni ezt a javaslatot. Meg kell mutatni a közgyűlés független tagjainak, hogy tudnak és mernek a város polgárságának védelmére kelni s meg kell mutatni azt is, hogy, a mai politikai és közigazgatási rezsim csak a legvégsőkig menő. küzdelemben törheti meg a közgyűlés független tagjainak ellenállását. Tisztes harcban elbukni, — nem szégyen. Szégyen csak a tétlenség lehet, amikor a polgárság érdeke harcot parancsol. Ez a harc, ha elszánt és komoly lesz, meg fogja győzni a város népét arról, hogy kik azok, akik érdekeiket képviselik s kik azok, akik minden választás előtt csak maszlagolnak ígéretekkel. Ezt a harcot meg kell harcolni, hogy a város polgárságát egy felesleges tehertől meg tudják szabadítani s meg kell harcolni azért is, hogy a város polgárságának együttérzésével, helyeslésével és szimpátiájával megerősödve és összeforrva mehessenek előre a harc és küzdelem most következő útszakaszán. a nyíregyházai gyilkost Klein Sándor bevallotta a kegyetlen gyilkosságot »Egyedül követtem el«, mondottat vallomásában