Délmagyarország, 1930. szeptember (6. évfolyam, 196-219. szám)

1930-09-23 / 213. szám

OR« IVIA<;V * KOKSZAI; 1930 szeptember 23, nácsnoki és egyéb állások' üresen hagyását indítványozza takarékossági szempontból, Fenyő Mátyás a lefoglalt zálogtárgyak beszállítási rendjének megváltoztatását, Gál Miksa inségadószabályrendelet készítését, Gárgyán Imre a házadó leszállítását, Petrik Antal a borfogyasztási adó leszállitását, illetve átalányozását, dr. Singer István a vizdijszabályrendelet módosítását és Wagner Ferenc a hidvámkezelés egyszerűsítését. A kisebbségi kérdés a Népszövetség előli Genf, szeptember 22. A bizottságban hétfőn ismét élénk vita folyt a kisebbségi kérdésben. Zaleskl lengyel delegátus hangsúlyozta, hogy a politikai bizottságnak nem áll jogában a népszövetségi tanács hatáskörébe nyúlni. Ezután dr. Curtius német külügyminiszter válaszolt a görög és lengyel delegátusok támadására. Kijelentette, hogy a kisebbségek »szent« jogai és a Népszövetség »szent< határozatai megkövetelik, hogy a kisebbségi kérdést állandóan figyelemmel kisérjék. A német delegáció a kisebbségi eljárás liberális kezelése mellett szállt sikra. Marínkovics után Apponyl A'bert szólalt fel, aki röviden foglalkozott a vita folyamán felhozott észrevételekkel. Kijelentette, hogy mindenkor egyetért Curtius fejtegetéseivel. A görög delegátus felszólalására válaszolva, a leghatározottabban elítélte a kisebbségek beolvasztásának elméletét. Utalt arra, hogy Chamberlain és társai annak idején már Madridban leszámoltak azzal a gondolattal, hogy a kisebbségek kérdését a beolvasztással oldják meg. A jugoszláv delegáció érvelésével szemben utalt arra, hogy a kisebbségek védelmét nem a tanács, hanem a Népszövetség garantálja. A tanács csak végrehajtó szerv, éppen ezért a közgyűlésnek és a főbizottságnak joga van ahoz, hogy megvitassa, vajon hatályos-e a kisebbségek védelme. At az óhajtása, Hogy küszöböljék kl az államok közül az egyenlőtlenséget a leszerelés tekintetében. A Népszövetség tagjai csak akkor lesznek egyenlőek, ha nemzetközi téren Is egyenlőekké válnak. Ezután Briand szólalt fel. Kifejtette, hogy kerülni kell azt a látszatot, hogy a Népszövetség az elmúlt 11 év alatt semmit sem tett volna a kisebbségek védelme érdekében. Óvakodni kell attól, hogy a vitának káros következményei legyenek kifelé. Az igazság az, hogy hatáskörén belül a Népszövetség sohasem mulasztotta el kötelességét. Véleménye az, hogy a mostani eljárás hatásos és hogy a Népszövetség a védelmet elfogulatlanul alkalmazta. Motta előadó zárószavaiban rámutatott arra, hogy a vita folyamán határozati javaslatot nem terjesztettek elő. Hangsúlyozta, hogy előadói jelentésében figyelembe fogja venni a különböző véleményeket és kellőképen ki fogja domborítani a Népszövetség munkáját a kisebbségi védelem terén. Az elnök ezután a vitát bezárta. Meglepő fordulat a kisteleki gyilkosság ügyében A gyilkosok összeköttetésben voltak a íolva) béressel, de összeveszlek az osztozkodásnál (A Délmagyarország munkatársától.) A kisteleki gyilkosság ügyében lefolytatott nyomozás vasárnapra meglepő eredményre vezetett. Megírtuk, hogy az elmúlt hét csütörtökjén Vig Ferenc béresei, Bagi Lajos és János tettenérték Kovács Pál bérest, amint az a gabonát lopkodta. A tolvajra egy névtelen levél hívta fel a gazdálkodó figyelmét. Vig erre a két állig felfegyverzett bérest lesbeállitotta az udvaron. A béresek azután el is fogták a tolvajt Kovács Pál személyében és aggon is ver lék. Az egyik Bagi két golyót küldött a tolvajra, a másik pedig doronggal verte szét a fejét A béresek az esetről csak másnap tettek jelentést a községházán és ugy adták elő a dolgot, hogy önvédelemből végeztek Kováccsal, mert az rájuk támadt. A hatóságoknak azonban gyanús volt a béresek szerepe. A három napos nyomozáson azután kiderítették az ügynek minden részletét. A névtelen levél keltette fel a gyanút. Ugyanis az irás megvizsgálásakor kitűnt, hogy az feltűnően hasonlít az egyik béres írásához. Ezen az alapon elindulva, a csendőrség a következő tényállást állapította meg: Bagi Lajos és János, Vig Ferenc jelenlegi béresei összeköttetésben állottak a volt béresselt Kovács Pállal. Hárman együttesen lopkodták Viget, Kovács vitte el éjjelente a lopott gabonát és a két Bagi segédkezett. Az osztozkodásnál azonban nézeteltérések támadtak közöttük. Bagiék ugy találták, hogy Kovács nem jár el tisztességesen velük szemben. Igy jutottak el arra az elhatározásra* hogy beszüntetik a további együttműködést és értesítik a lopásokról gazdájukat. Kováccsal azonban megbeszélték, hogy csütörtökön éjszaka újra eljön gabonáért. A gazda a béresek tervét elősegítette azzal, hogy őket állította lesbe. Amikor Kovács éjjel megjelent, beszélgetésbe elegyedett a béresekkel. Lehetséges, hogy Bagiék megakarták zsarolni Kovácsot és amikor az nem állott kötélnek, dühfíkpen agyonverték. De az is lehetséges, hogy a béresek azzal a szándékkal várták KováKatona Dr. iog] szemináriuma alapvizsgára I felvilágosítás dW^JI szigorlatra | ingyen előkészít. - Kitűnő jegyzetek. Somogyi u«a 22. « Telefoni 5-74. csot, hogy végeznek vele. A sötétben megrohanták és legyilkolták. Az is lehetséges, hogy a beszélgetés során Kovács megfenyegette őket azzal, hogy elárulja a dolgot a gazdának. De a legnagyobb valószínűsége annak van, hogy a két béres előre készült a gyilkosságra. Ezt bizonyítja az is, hogy felfegyverkeztek és hogy kegyetlen módon végeztek Kovács Pállal. A boncolás megállapította, hogy a golyók az áldozat szivét járták át. A doronggal szétloccsantották Kovács Pál fejét A boncolás szerint a gyilkoiok még akkor is ütötték, szúrták Kovácsot, amikor az már holtan feküdt a földön, A két letartóztatott testvér szombat óta a szegedi ügyészségi fogház foglya. FeSielenfés egy katonai szállítás körül (A Délmagyarország munkatársától) Hétfőn került nyilvánosságra annak a feljelentésnek íigve. amiről már napok óta beszélnek az iparosok között. A szegedi szabóiparosok egy csoportja ugyanis az elmúlt évben 1500 nadrágra és 800 köppenvre kapott • megrendelést az IOKSz Htján a kincstártól, A munkát elkészítették, a szállítást némi komplikációval likvidálták, de az ügy még nem érf véget. A munkában résztvevő egyik iparos elszámolási követeléssel lépett fel Gombos István, a ruházati szakosztály elnöke ellen, majd legutóbb feljelentést adott be el'eno a rendőrségen. Azzal vádolja Gombost, hogy a megmaradt szövetet nem szolgáltatta vissza a kincstárnak, ha, lott ez kötelessége lett volna. A visszamaradt és be nem szolgáltatott anyagot mintegy 100 méterre teszi a feljelentés, de megvádolja Gombost azzal is, hogy differenciák vannak az elszán*$ás körül, mert nem fizette ki a neki járó összeget. Gombos cáfolja a vádakat és azt hangoztatja, hogy a feljelentő bosszúból fordult a rendőrséghez. A rendőrségen a feljelentés ügyében megindították a nyomozást, mig az ügyben a* ipa testület ruházati szakosztálya hétfőn este ülést akart tartani, de az ülést részvétlenség miatt csütörtökre halasztották. Jisc olvasó rovata ** „Megbüntettek 200 iparosi Tisztelt Szerkesztőségi Kérem, legyen szives néhány megjegyzésemnek b. lapjában helyet, adni. Mi sem könnyebb ugyanis, mint a zöldasztal mel161 egyszerűen a büntetőparancsokat kiirni és meg. büntetni ártatlan iparosokat, mert ki tudja mi oka; lehetett annak, hogy az iparos tanoncát nem irattá be. Meg kellett volna előbb vizsgálni az okot, volt-e annak az iparosnak, vagy annak a szülőnek ma, ebben a nyomorúságban 5 pengője a beiratásra? Miért nem jutott senkinek az illetékesek közül eszébe, hogy az 5 pengő ma nagy pénz, miért nem intézkedtek, hogy ezt az összeget esetleg két részben is meg lehessen fizetni? Nagy hibája gj tanoncoktatásnak az, hogy nem számol a mai retj tenetes helyzettel. Ma a legtöbb iparos csak inast tud tartani és bizony igen sokszor sürgős mun-j kája elvégzéséhez szükség volna rá, de nem tndjaj megkapni, mert az iskolából nem engedik d_err$ a célra. Az ipartestület vezetősége nem" áll akkor hfvaJ tásának magaslatán, ha a büntetőparancsok ügyében nem foglal minél sürgősebben az iparosok mellett állást. Tisztelettel: Egg kisiparos. Az iparosság érdeke és a városi iizemjaviíó műhelyek Igen tisztelt Szerkesztő Ur! A legutóbbi közgyűlésen és a pénzügyi bizottsági ülésen "dr. Srivessy Lehel felszólalása folytán szóba került az, hogy helyes dolog-e, ha' a város saját üzemében tartja fenn a javító műhelyeket Dr, Szivessg Lehel azt ajánlotta, hogy az üzembizottság tegye vizsgálat tárgyává, vájjon nem volna-e elérhető nagy megtakarítás azáltal, ha a javító műhelyekben csak a legszükségesebb munkálatokat végeztetné el a város, mig a nagyobb munkálatokat külső iparossággal, árlejtés utján végeztetné el. A kérdés ngy került napirendre, hogy amikor a kisgyűlés tárgyalta a köztisztasági üzem tóteleit megállapítást nyert, hogy a szükséglet 1929ben összesen 673.590 pengő volt, amivel szembea a számvevőség a következő költségvetési évre * szükségletet 581.175 pengőre szállította le. A köztisztaság tehát igen nagy költségbe kerül a városnak. Ha már most megvizsgáljuk az egyes tételeket, ugy különösen szembeötlő, hogy a javítóműhely 1929-ben 147.000 pengőjébe került a városnak. Igaz, hogy ezzel szemben a számvevőség, illetve a polgármester azt javasolja, hogy ezt a költséget a következő költségvetési évre személyi kiadások tekintetében 56.438, dologi kiadásokra pedig 48.144 pengőre redukálják, de igy isi ez a két tétel 104.582 pengőt tesz kL Még szembeötlőbb, hogy milyen sokba került a javitó műhely, ha tekintetbe vesszük azt, hogy a gazdasági vasútnak is van javitó műhelye, amelynek fentartási költsége 1929-ben 38.700 pengő volt Aj polgármesteri javaslat 25.520 pengőt irányoz elő, Látjuk tehát, hogy a takarékosságnak van helye és lehet helye, ezen a ponton is. Viszont azoiv ban aklvQi\ amikor az egész országban az az irányzat és mindenki, saját gazdaságában is arra törekszik, hogy racionalizálja a gazdasági tevékenységet, akkor érthetetlen az, hogy miért tart fenn a város két javitó műhelyt Dr. Szivessj! Lehel rámutatott arra, hogy a két javitó műhely, egyesítésének semmi akadálya nem volna. Mert igaz, hogy a gazdasági vasút mozdonyait, vagyí vagonjait nem lehet a Pacsirta-uccai köztisztasági telepen javítani, de viszont semmi akadálya annak, hogy az autóbuszokat, még pedig ngy a személyi, mint a köztisztasági kocsikat a gazdasági vasút műhelyében javítsák. Ezáltal agy a személyi, mint a dologi kiadásokban, igen nagy megtakarítás volna elérhető. Nem lehet továbbá tagadni azt, hogy az ín* ditványnak az a része, amely szerint a nagyobb munkálatokat ne házi üzemben, hanem árlejtés, utján, szegedi iparosság által készíttesse el a város, nagy jelentőséggel bir, mert a munkaalkalmakban oly szegény városban, az iparosság elől semmiféle munkalehetőséget elvonni nem szabad. Érdeklődéssel várjuk, hogy az üzemigazgatóság vizsgálata, amelyet a házikezeléses üzem kérdésében elrendelt, milyen eredményre fog vezetni, mert az üzemigazgatóság döntése után a pénzügyi bizottság újra foglalkozni fog ezzel a kérdéssel. Tisztelettel: (Aláírás.; , Szőrmevásárlás ffiaüü feltétlenül ker,r ifi. Meníus SBaffS&'S