Délmagyarország, 1930. szeptember (6. évfolyam, 196-219. szám)

1930-09-20 / 211. szám

6 Df.T 530 szeptember 20. A szinház ma, 20-án nyit. Jegyárusítás d. e. 9-12-ig, d. u. 2 7-ig a Délmagyarország jegyirodájában. ^MMMMMUMUWMMWWMMMMMMMMMWMMUIIUt/MMMMMMMWMWMMMMMMMMMUMMWMWMMWIWWWWWW^*^ RÉGI SZEGEDI CSALÁDOK Irta: dr. Szabó László 36 Czlbor. Ilyen nevű családunk is volt; Rókuson vannak nyomai az anyakönyvekben, 1850 és 1879 közölt. Czifra. Régi szegedi család, mély talán szerb eredetű. Czifra Radováli 1720-ban a tiszai rác határőrség II. századában szolgált. Rókuson 1810 után tűnik fel a Czifra család. Czifra Ágnes (1810—1860) a rókusi Csűri Ferenchez ment férjhez. Valószínű, högy Alsóvároson volt a fészkük. Czigler. Czigler Miklós 1735—1740-ben egyik' bérlője volt a város palánki sörfőző házának. 1741-ben mint népszószóló, a város külső tanácsának élén állott. Czigler Mihály 1741-ben palánki lakos, a választott község polgára. Cziklal. Ifjabb Cinner Mór (megh. 1871) és Basch Rozália három fia 1876-ban nevét Czik!ai-ra magyarosította; ezek: Jánog, Lajos és Mihály. Cziklai kikeresztelkedett; előbb a »Budapest* napilap, majd a klerikális Magyar Állam munkatársa lett. Gyermekei: 1. Blanka, Kapy Rezső székesfővárosi igazgató-tanító felesége. 2. Aladár, rkat. világi pap, majd szerzetes. Cziklai János kereskedelmi iskolai tanár volt Szegeden, később a Szeg-d-Csongrádi Takarékpénztár főkönyvelője. Felesége Czinner Regina. Fiuk, Cziklai Mátyás a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár tisztviselője mint zászlós, a kárpáti harcokban 1915-ben orosz fogságba esett és azóta nyoma veszett. Czimegh. Valamikor igen nevezetes család volt, mely fiágon most is él Ausztriában; Szegeden már csak leányági leszármazottak vannak, de ezeknek a száma viszont rendkívül nagy. A családi hagyományok szerint a Czimeghek Erdélyből jöttek Szegedre, s az öszszes Czimegheket Andrástól származtatják, aki a XVIIII. század második felében élt. Azonban Czimegh Andráson kivül vele egy időben élt itt egy nála talán valamivel idősebb Czimegh Ferenc, aki Andrásnál tekintélyesebb ember lehetett, mert a szürszabók céh- 1 mesterré választották 1766-ban, 1775-ben és 1781-ben, mig Czimegh András a céhben semmi tisztséget nem viselt. Czimegh Ferenc leszármazottjait nem ismerjük, nem tud róluk maga a család sem. Czimegh András gyermekei ezek voltak: I. Gáspár, özvegy Urbánné Dugonics Jozefát vette nőül, aki 1768-ban született és 1830 április 14-én halt meg; ekkor már özvegy volt Czimegh Gáspárnak fia volt Czimegh György, sz. 1793, megh. 1862 jan. 10. Kőrösy Ilona volt a felesége. Gyermekeik: 1. Terézia, Klivinyiné. 2. Éva, Keiblingerné. 3. János, sz. 1823, Szegeden, ő volt az első szegedi fiu, ki a selmeci bányászati akadémiát elvégezte. 1848-ban Budán a Jionvéd mérnökkar tagja volt és részt vett az erődítési munkálatokban. A szabadságharc után Bécsbe rendelték szolgálatra, majd Párisba ment, hol tanulmányai révén nevezetes újításokat hozott be a tüköriparba, <5 találta fel a selyemszálak exüstözését és aranyozását is. Még párisi tartózkodása alatt készítette el azokat a terveket, amelyek szerint a szegedi Széchenyi teret rendezték. 1865 nyarán hazajött Szegedre. ő kezdeményezte a Szegedi Kereskedelmi és Iparbank megalapítását. Mikor Bába Imre 1865 második felében feltámasztotta a »Szeged« cimü, hetenkint kétszer megjelenő társadalmi és közigazgatási lapot, 1867-ig, megszűnéséig »Czimeg« János volt a felelős szerkesztője. 1867-ben a tápai kerületben képviselőnek jelölték, de a jelöltséget nem fogadta el. Rövid ideig a pesti állatkert igazgatója volt, majd a körmöcbányai pénzverő hivatalhoz nevezték ki főfémkémlelőnek. Bányatanácsos és királyi tanácsos volt. 1876 febr. 26-án halt meg Gráczban. 4. György, sz 1829, megh. 1885 április 8. Gráczba költözötí. ahol vasárus lett. Balthazár Berta volt a felesége, akitől gyermekei (mind Gráczban:) a; György. b; Henrik. c) Károly. d) Frigyes. e) Mária. f) Gusztáv.' 5. István, szintén Grácba költözött, 6. Mari, Jeney Ferencné. II. Apollónia, férje Kátav László. (A család tévesen ugy tudjas hogy Kátavné keresztneve Viktória volt.) III. Zsófia, férje Felmayer Antal. IV. Erzsébet, Bódy Mikiósné, Bódy rókusi plébános anyja. V. Ismeretlen nevű nő, Burghardt Jánosné. (Burghardtné valószínűleg Czimer Klára volt. A család tudomása szerint Bódynénak a keresztneve volt Klára, azonban az anyakönyv szerint Bódyné keresztneve Erzsébet volt és nem Klára.l VI. János, sz. 1768, megh. 1824 április 5-JSn.' 1815-ben és 1816-ban a szürszabók céhmestere volt. Felesége, Szűcs Viktória, sz. 1772 febr. 14, megh. 1854 május 18-án. Gyermekeid: 1. Anna, sz. 1794 jan. 25, megh. 1851 szept. 25. 1816 febr. 12-én ment ferjhez Gyöngyi Nagy István kovácsmesterhez, aki 1792-ben született és 1857 április 20-án halt meg. (Egyik unokájuk Reizner János, Szeged történetírója, és egyik dédunokájuk dr. Palócz^Sándor ügyvéd. L'. a Nagy családot) 2. Rozália, az Ivánkovitsok ősanyja, 5^.1879 dec., megh. 1876 aug. 15. 1816 április elején ment férjhez Ivánkoyits Jánoshoz. 3. János. 4. Éva, 1886 márc. 10-én halt meg. Viczy Ferenc volt a férje. 5. Katalin. 6. György, 1827-ben a szürszabó a5h' tagja. 1841-ben céhmester. 7. István, 1827-ben szintén a^szürszabó céh: tagja. 8. Julianna, 1873 junius havában halt meg. Tukacs Imre szürszabó volt a férje, akit 1852ben meggyilkoltak. 9. József, 1809-ben született. Már mint kispap szolgálatot teljesített a rókusi plébánián, különösen az 1831-iki kolerajárvány alatt 1832-ben pappá szentelték. 1884 nov. 30-án halt meg. 10. Ferenc, sz. 1810, megh. 1866 junius 4-eaAgglegény volt. 11. Zsófia, első férje Hódi József mészáros; második férje, akihez 1866 május elsején ment nőül, Szűcs Ferenc szürszabó. Több Czimeghről nem tud a családi Krónika, azonban ezenkívül még van egy-két adatunk e családról. Czimegh Apollónia, Kátay Lászlóné, aki . 1832-ben már özvegy volt, az első volt, ak| misealapitványt tett a rókusi plébánián; .férje lelkiűdveért minden évre egy »koporsős szent misét« rendelt és erre lefizetett 25Q_frtot •bangóban*. „ _ . Czimegh György belvárosi lakos f848-ben városi képviselő volt; valószínű, hogy azonos azzal a Czimegh Györgygyei, aki 1841-beű szürszabó céhmestef volt. 1849-ben a szegedi 33-ik honvédzászlőaljban találjuk" Czimegh: György hadnagyot A Czímegh-ház, amely a mai Petőfi sngírof elején volt, 1836-ban leégett és vele elpusz^ tult az egész házsor végig a Szabadkai utcán. Az első Czimegh-ház azonban Szegeden neiö itt volt, mert 1776-ban a Czimeghek ínég a Zrinyi-utcában laktak, az uj püspöki palotától északra eső telken. Mindenütt vezet a diadalmas Csepel kerékpár! DolSmnniimil? Rhepa, verseny, nSi kerékpárok óriási választékban^ DdBlllaiyUIBIllI, Gyári árak. - Egy évi részlet. — FSlerakat Tisza Lajos körút 42a. szám. (Uj Sínger-palota.) «o IDENYRE i <1 i leányka* és fiuinlézeti és egyéb fehérnemű, ágynemiiek stb. készen és rendelésre lüszler és kiolt kötények a legolcsóbb szabott árakon . POLLÁK TESTVÉREK 1 kelengye Üzletében 2 1 Fekeíesas-ucca és Csekonícs-ucca, saroküzleí.