Délmagyarország, 1930. szeptember (6. évfolyam, 196-219. szám)

1930-09-19 / 210. szám

1930 szeptember 19. DfiLMAGYA. .;nSZAG 3 Három hónapi szünet után ismét összeül a „munkanélküli bizottsági A bizottság mosl határoz Lájer Dezső lakásadó Indítványáról többszáz munkáslakást. Az indítványozó ja-C* Délmagyarország munkatársától.) A város törvényhatósági bizottsága még a nyár elején állandójellegü bizottságot küldött ki a munkanélküliség ügyében és azzal a céllal, hogy keressen olyan lehetőségeket, amelyekkel ezt a veszedelmet enyhíteni lehetne. A bizottság talán csak egyszer ült össze és megállapította, hogy tulnépes ahoz, semhogy eredményes munkát végezhessen. Ezért dr. Pálfg József polgármesterhelyettes elnökletével kiküldött egy kisebb, eredetileg öttagú bizottságot, amely eleinte minden héten tartott ülést, letárgyalta a fölmerült javaslatokat, előterjesztéseket tett a polgármesterhez, de azután julius közepén, amikor medindult a dorozsma—algyői csatornaépítés, abbanhagyta, illetve félbeszakította munkáját. A szüneteltetésnek tulajdonképeni oka az ivolt, hogy a bizottság egyik tagja, Lájer Dezső nagyfontosságú indítványt terjesztett elő, a polgármesterhelyettes pedig ebben az ügyben meg kivánta hallgatni a bizottság minden tagjának a véleményét. Két tag azonban nem tartózkodott Szegeden és így a döntést elhalasztották. Lájer indítványának — mint ismeretes — az volt a lényege, hogy a város vessen k'i minimális kulcs alapján lakásadót a szegedi lakókra és az igy befolyó összegből építsen vaslatát részletesen ki is dolgozta és a tervezet szerint három év alatt a város ilyen módon többszáz kislakást építhetne, egyetlen fillér uj teher nélkül. Ezzel nemcsak a munkanélküliségen enyhítene, hanem lehetővé tenné a pincelakáspk fokozatos és gyorsütemü kiürítését is. Julius óta az ötösbizottság nem ült ismét össze, pedig időközben az összes tagok megérkeztek szabadságukról. Most, hogy a munkanélküliség problémájának megoldása ismét sürgőssé vált, Pálfy polgármesterhelyettes elhatározta, hogy az ötösbizottságot ismét összehívja. A bizottság legközelebbi ülését kedden tartja, amelyen végérvényesen letárgyalják Lájer Dezső indítványát. A már letárgyalt javaslatokat a polgármesterhelyettes beterjeszti a polgármesterhez. Három nagyrészben letárgyalt indítvány kerül igy most a polgármester elé, még pedig az, amely a Buvár-tó feltöltésére és területének házhelyekké való felparcellázására vonatkozik, a csatornázási indítvány és Lájer Dezső indítványa a lakásadó behozataláról és a munkáslakások építéséről. Lehetséges azonban, hogy a bizottság tagjai a nyári pihenés alatt ujabb javaslatokat is kidolgoztak. Egy 11 éves iskolásfiú kiesett a robogó vonatból, semmi baja sem történt (A Délmagyarország munkatársától.) Nagy izgalom volt csütörtökön reggel a Szeged felé igyekvő makói személyvonat utasai között. A személyvonat Szőreg és Deszk között hirtelen megállott, az utasok leugráltak a vonatról, ide-oda futkostak, senki sem tudta mi történt Később kiderült, hogy egg utas kiesett a robogó vonatból, mire a vészféket meghúzták. Amikor a megrémült utasok magukhoz tértek, a töltésen már mászott is fel a kiesett utas: Tóth László 11 éves, kukutyini fiu, aki reggelenkint Szegedre járt be iskolába. A folyosón álldogált csütörtökön is, a kocsinak az ajtaja nyílva volt, igy bukott ki nagy ivben a töltésre, amelyről legurult az árokba. Szerencsés véletlen folytán csak jelentéktelen horzsolást szenvedett a fején. Tóth Lászlót apja azután bevitte a szegedi közkórházba, ahol a fiu fejét bekötözlek és hazabocsájtották. A szerencsésen végződött baleset ügyében a rendőrség is nyomozást indított annak megállapítására, hogy terhel-e valakit gondatlanságért felelősség. Házmester-szabályrendelet Mi a kötelessége a házmesternek ? (A Délmaggarország munkatársától.) Dr. Pálfg József polgármesterhelyettes elnökletével ülést tartott a város jogügyi bizottsága, amely a házfelügyelők jogviszonyának szabályozására hivatott szabályrendelettervezetet tárgyalta. Ilyen szabályrendelet eddig nem volt Szegeden. A házmesterek jogait és kötelességeit a meglévő lakbérleti szabályrendelet csak vázlatosan állapította meg, a háztulajdonosok külön megállapodásokban és szerződésekben szabták meg házmestereik kötelességeit. Ennek következtében nagyon sok súrlódás és összeütközés támadhatott a háztulajdonosok, illetve a lakók és a házmesterek között. Az uj szabályrendeletnek az a célja, hogy ezen a téren is egyöntetűséget teremtsen. A szabályrendelettervezetet dr. Szekerke Lajos tiszti ügyész dolgozta ki és ahoz a jogügyi bizottság kisebbjelentőségü módosítások után hozzájárult. A tervezet valószínűleg a szeptemberi közgyűlés elé kerül és ha a belügyminiszter is jóváhagyja, lehet, hogy már ebben az évben életbelép. \ tervezet szerint a házfelügyelő kötelességei közé tartoznak többek között a következők: A házak előlti gyalogjárókat naponta legalább egyszer le kell söpörniük, ki kell takarítaniuk hetenkint legalább kétszer a kapubejáratokat, a folyosókat, az udvart és a lakók közös használatára szánt helyiségeket, gondoskodniuk kell az ilyen közös használatra szánt helyiségek megfelelő világításáról. Kapuzárás előtt minden egyes esetben meg kell győződniük, hogy müködik-e a csengő, kapuzárás után pedig körül kell járniuk az épület belsejét, hogy elvégezzék a tűzbiztonsági ellenőrzést. Kimondja a tervezet, hogy a házfelügyelőknek o lakókkal és a lakók hozzátartozóival szemben tisztességtudó, udvarias magatartást kell tanúsítaniuk. A lakók kívánságára kötelesek a lakásokban összegyűjtött háziszemét elhordásáról gondoskodni, de ezért joguk van lakószobánkint és havonkint ötven fillér szemétpénz igénylésére. A tervezet a házmesterpénzt a mindenkori lakbérek két százalékában javasolta megállapítani, a jogügyi bizottság azonban egyhangúan ugy határozott, hogy a házmesterpénz kulcsául a lakbérek egy százaié, kát javasolja. Ha az épületben olyan helyiség van, amelynek a bére aránytalanul nagy és igy utána a házmesterpénz is sok lenne az egy százalékos kulcs alapján, a házmesterpénzt esetről-esetre a biróság állapítja meg. Külön paragrafusok szabályozzák a kapanyitás kérdését. Tizenkét óra előtt egyszeri kapunyitásért tiz fillért, tizenkét óra után pedig husz fillért követelhetnek a házmesterek, azok a lakók azonban, akiknek éjszakai foglalkozásuk van, éjfél után is csak tiz fillért fizetnek. Kimondja a szabályrendelettervezet, hogy a házmesterek kötelesek csen. személyektől, postástól, távirathordótői kapupénzt nem követelhetnek. Kötelesek a házfelügyelők a liftek kezeléséről Is gondoskodni és a lakbérleti szabályrendeletben megállapított liftpénz fele őket, fele a háztulajdonost illeti. Házmesteri állásra csak olyan magyar állampolgár alkalmazható, akinek megbízhatósága kétségtelen és akit nyereségvágyból, vagy az állam és társadalom rendje ellen elkövetett bűncselekmény miatt nem Ítéltek el. Ha valaki ellen ilyenfajta bűncselekmények miatt eljárás folyik, nem lehet házfelügyelő. Megállapítja a tervezet a rendelkező paragrafusok büntető szankcióit is, végül felsorolja azokat az eseteket, amelyekben a házfelügyelő szerződése azonnali hatállyal felmondható. Ezek közé tartozik az is, ha a házfelügyelő valamelyik lakóval szemben testi sértést, vagy becsületsértést kö. vet el. A tervezetben a kapukulcs megváltásának a lehetőségéről nincsen szó. Valószínű azonban, hogy ezt pótlólag szintén a paragrafusokba iktatják, még pedig abban a formában, hogy a nagyobb bérházak lakói bizonyos összeg ellenében kiválthassák kapukulcsaikat. Spanyolországban megszüntették a sajtócenzurát Párís, szeptember 18. A Havas Iroda jelentése szerint Spanyolországban megszüntették a hét év óta fennálló sajtócenzurát. Két hétre szállította le a tábla Szathmáry volt vásárhelyi főispán rágalmazójának kéthónapos fogházbüntetését (A Délmaggarország munkatársától.) Érdekes sajtópört tárgyalt csütörtökön a szegedi Ítélőtábla Skiütétg-tanácsa.. A vádlott, Dömjén Miklós volt, aki Szathmáry Tihamér volt kormánybiztos-főispán, Vásárhely ny. rendőrfőkapitánya megrágalmazása miatt került a vádlottak padjára. Dömjén 1928-ban, az egyik hetilapban több támadó cikket irt Vásárhely tanácsa ellen. Cikkeiben foglalkozott a város közéleti férfiaival, igy Szathmáry Tihamérral is. Egy alkalommal tSzathmárg Tihamér volt rendőr, kapitány még a mai napig sem számolt el városának szolgálati ideje alatt kezelt rendőrségi pénzek, keh címmel azt irta, hogy a főkapitány a közpénzeket hiányosan kezelte és nyugalomba vonulása után nem számolt el a városnak. Kimutatást közölt, hogy mennyivel nem számolt el a főkapitányi letétekből, a kihágási pénzekből, a talált jószágok árveréséből befolyt összegekről. A volt rendőrfőkapitány a cikk megjelenése után feljelentette . Dömjént rágalmazás vétsége miatt. Az ügyészség átvette Dömjén Miklós ellen a vád képviseletét A törvényszéki tárgyaláson Dömjén előadta, hogy ő a várost ostorozta, amiért az künnlevőségeit hanyagul kezelte. Szathmáry Tihamér is még 1019-ből tartozott a városnak többezer koronával, amit 98 fillérrel valorizált a város. Nem kérte a valódiság bizonyításának elrendelését, pedig állításait igazolni tudná — mondotta —, de ha már bűnbakot kerestek, akkor ő vállalja ezt a szerepet. Szathmáry Tihamér 20 ezer pengő nem vagyoni kár megítélését is kérte a bíróságtól. A biróság Dömjént felhatalmazásra üldözendő sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt kéthavi fogházra Ítélte. A biróság az Ítéletet azzal indokolta meg, hogy a cikk magasrangu közhivatalnokot sikkasztás bűntettével vádolt meg. A csütörtöki táblai tárgyaláson Dömjén kérte a bíróságot, hogy engedjék meg neki a valódiság bizonyítását. A törvényszék előtt ezt dacból nem kérte, azonban az ítélet oly súlyos, hogy kénytelen most bizonyítani. A tábla az elkésett kérelemnek nem adott helyet és ítéletet hozott, amely, lyel Dömjén büntetését kétheti fogházra mérsékelte. Dömjén az ítéletben megnyugodott. getés után nyomban kaput nyitni. A hivatalos ^iTitrTTT»iiMiiiiMmrH'"™"iTimiiiMninTMiiimTTmm Bécsi utams-ól a legújabb női kalapokkal Széchenyi tér 2. megérkeztem Knittii Konrád Kárász ucca 15. EftTTTTTTTIIIIHI1 fTTTYf ITTTTTTTTTTITTirTIY7TTTTTTTTTTTTTTTTrTTTTTTTTTITl