Délmagyarország, 1930. szeptember (6. évfolyam, 196-219. szám)

1930-09-07 / 201. szám

t2 DtLMAGY aborsz ag 1030 szeptember 7. és minden­nemű Parketta beeresztik, padlólakkok, olajlestékek legolcsóbb beszerzési forrása Berger László festékkereskedése, Tisza Lajos körút 51. szám. Telefon 196. háztartási cikkek RÉGI SZEGEDI CSALÁDOK dr. Szabó László 32 Bozitovác. Igen jelentákeny szerb család volt. Bozitovác Risztó és Bozitovác Jován palánki lakosok, 1723-ban eskiidt polgárok. Bozitovác Iszó előkelő polgárt 1726-ban a szolgája »szicsán«-nal megmérgezte. Bozitovác János 1741-ben a külső' tanács tagja. Bozitovác Pál 1770-ben és 1776-ban a magyar szabó céh mestere. Bozóbi. Alkalmasint igy olvasandó annak a szegedi polgárnak a neve, aki Kerek-utcai lakos volt és ily alakban szerepel a tizedlajst­romban: Bosachy. Az árviz előtt Újszegeden éltek Bozókiak. Bozóki Mihály és Csonka Ilona fia, ifjabb Bozóki Mihály 1885-ben született; Szegeden végezte a gimnáziumot és csanádegyházmegyei pap lett. A hittudományokat a bécsi egyetemen hallgatta. Bozsik. Valaha Rókuson lakó, ma már isme­retlen család. Bozsó. Szegeden és. Vásárhelyen nagyon el­terjedt család, mely különböző helyesírással Bon5, Bósó, Bézsó, sőt Bácsó alakban is isme­retes. Bozsó Istók 1723-ban alsóvárosi lakos, Bozsó János ugyanott esküdt polgár. Valami Bósó-ra hivatkozás történik egy bo­szorkánypörben 1728 junius 14-én. Bozsó István alsóvárosi háza 1748-ban le­égett. Bozsó Ferenc alsóvárosi lakos 1848-ban vá­rosi képviselő, Bozsó Pál pedig nemzetőr had­nagy. Bozsó Imre 1850 óta, Bozsó Antal pedig 1870 óta magyar szabó volt. * Bözsó János jegyzője volt a Belvárosi Füg­getlenségi Körnek. 1900-ban a Kézmüiparo­sok Lapját szerkesztette. Bódog. Az 1522-iki tizedlajstromban szere­pel Bódog Miklós, Bódog Lőrinc és Bódog István. Ez utóbbi a Kerek-utcában lakott Bódy. Jászai a Rókuson 1820—1850 közt élt családok közt emliti. Valószínű azonban, hogy a többi városrészekben is ismert familia volt. Bédv Mihály 1792-ben már szerepel a csizmadia céh tagjai között; 1798-ban céhmes­ter. 1800-ban újra megválasztották céhmes­ternek. Bódy Miklós a magyar szabók céhmestere 1808-ban. Felesége Czimegh Erzsébet volt. Fiuk, Bódy Antal 1804 junius 10-én született. Pap lett s a pesti egyetem elvégzése után theoló­•grai doktor. 1831-ben már rókusi plébános, 1832-ben szentszéki ülnök, 1833-ban karán­sebesi esperes és plébános. 1849 nyarán nagy­váradi tankerületi főigazgató, de állását a sza­badságharc bukása miatt már nem foglalhatta el. A szabadságharc bukása után egyideig bujdosott. 1859-ben kanonok Temesvárott; 1867-ben makai apátplébános lett 1884 októ­ber 3-án halt meg. Bódy László 1849-ben önkéntes honvéd volt 6 III. zászlóaljban. Bója. Alsótanyai eredetű család. Bója Ger­gely 1817 november 2-án született A piaristák akkor hat osztályú gimnáziumát elvégezve Pestre ment az egyetemre, majd Tatán a Uhyczy családnál volt nevelő. 1844-ben a nagykanizsai tanítóképző intézet tanára lett. 1818-ban országgyűlési képviselővé választot­ták. A szabadságharc után egyideig bujdo­sott. 1852-ben meghívták Szegedre az akkor még városi reáliskolához tanárnak. 1854-ben a helytartótanácstól dicsérő iratot kapott Tanított a szegedi tanítóképzőben is. 1869-ben Zala vármegye, 1872-ben pedig Budapest ki­rályi tanfelügyelőjévé nevezték ki. 1878-ban nyugalomba vonult és Pancsovára költözött; ott is halt meg. 1865-ben Szegeden jelent meg »Alkalmi költemények* c. verskötete. Bója Ferenc, az előbbinek kétségtelenül ro­kona, 1860-ban szintén tanár volt a szegedi reáliskolában. Háza fenmaradt az 1879-iki ár­vízben. Bóka. Rókuson 1850—1879 közt élt egy ily nevű család. Bónis. 1522-ben a tizedlajstrom szerint Bonys Mártonnak háza van a Szent Gyögy­utcában, Bonys Lukácsnak pedig a Madarász­utcában. Bózsics. Szerb család volt. Bózsics Deme­ter 1854-ben a szegedi kereskedelmi testü­let tagja. Háza fenmaradt az 1879-iki árvíz­ben. Böek. Az 1879-iki árviz idején Böck' Endre az osztrák-magyar államvasút alfőnőke volt. Belügyminiszteri elismerésben részesült. Bödő. ősrégi szegedi család. Bödő István és János 1723-ban alsóvárosi esküdt polgárok. 1728-ban egy boszorkánypörben szerepel Bödőné, kinek fiát Kökényné megrontotta. 1894-ben vasúti gyakornok Paraghy Endre, Paraghyné Bődő Katalin fia. Bölcs. Az 1522-iki tizedlajstromban Bwlch Benedek és Ferenc Kőégető-utcai lakosok; mindkettőjüknek szölleje van Péterváradon. Bönde. Jászai a kihalt rókusi családok kö­zött emliti. Nem lehetetlen, hogy azonos nem a Hodosi Bende, hanem a régebben Szegeden lakó Bende családdal. Böngyik. Egy csizmadiamesíer, akit min­denki csak »Böngyik sógórc néven emlegetett, nagy népvezér volt az 1868-iki városi válasz­táson. Börcsök. Rendkivül kiterjedt gazdag- és ipa­ros család. 1723-ban ar alsóvárosi esküdt polgárok közt látjuk Börcsök Miskát, Börcsök Istókot, egy másik Börcsök Istókot. aki vak volt és Börcsök Ferencet. Börcsök István 1729-ben Bite Jánossal együtt engedélyt kapott a tanácstól a Móra­halom megszállására. Ugyanennek a Börcsök Istvánnak 1748 május havában leégett a háza. Börcsök Ferenc alsóvárosi lakos 1741-ben tagja a választott községnek. Bö/csök Antal 1815-ben kalaposmester. Börcsök István 1821-ben kovácsmester. 1835­ben eltiltották a baromorvoslástól. Mérnők is volt a Börcsök családban. 1836­és .'842 kőzött készült a város Giba-féle tér­képe; ennek a munkának jórészét Börcsök mérnök végezte. Börcsök Mihály 1839-ben Rókuson csizma­diamester. Felesége Erdélyi Teréz. 1849-ben született József tiuk, aki mint kispap halt meg 1871-ben. Börcsök István 1837 óta, Börcsök Ferenc 1843 óta, Börcsök András 1861 óta évtizedekig magyar szabó volt Börcsök Sándor, aki 1838-ban született, ko­vács volt. Az 1848-as mozgalmakban töl b Börcsök sze­repelt A nemzetőrségnél Börcsök Mihály dobop, Börcsök ignác őrmester, Börcsök Sán­dor tizedes, Börcsök János pedig a felsőtanyák hadnagya volt Börcsök Antal, alsóvárosi képviselő, az 1818­iki választás al ka'mával tagja .olt a kijelölő választmánynak. Mikor a várrs 1848 augusz­tus havában megszorult Börcsök Anta' 400 pengőt kölcsönzött neki kamet nélkül. Börcsök (Penecilus) Sándor cserzővarga, már 1868-ban vezére volt az alsóvárosi nép. nek. 1877—79-ben igen ellenezte a körtöltés felmagasitását. Elnöke volt az AlsóvárosiJjgnu! körnek. „. Börcsök Ignác, aki szintén Igen népszerű volt Alsóvároson, nagy részt vett az árvízvéde­lemben, különösen a serkédi tanyák körül, ezért 1879-ben belügyminiszteri elismerésbee részesült 1883-ban pedig arany érdemkeresz­tet kapott. Belügyminiszteri elismerésben részesült az árvízvédelem terén kifejtett munkásságáért Börcsök Sándor és Börcsök Péter is. Jászai szerint Rókuson.már. 1810 előtt is Ing­tak Börcsökök. 1842-ben a rókusi uj temető megvételére! Börcsök Ádám 2 frt 30 krt, Börcsök János pedig egy forintot adott ~ Börcsök Mihály vezette 1860-ban a népmoz­galmat Szűcs Antal plébános ellen; indítvá­nyára a tanács el is rendelte a vizsgálatot..a plébános ellen. Börcsök Rozália szintén Rókuson Dobsgay Sándornak volt a neje. Lentebb, ?eno!esóbb Stelner Tibor hangszerkészítő Kelemen u. 7 Tanutó hegedű P 12-től. PANNÓNIA SZALLO BUDAPEST, VIII., RAKOCZ1-UT 5. Elsőrangú szálló. Az előkelő családok régi, jó­hirnevü találkozóhelye a főváros központjában. A legmodernebb felszerelés és minden kénye­lem. Fürdők. Hideg és meleg folyóvíz minden szobában. 29 Egyedül nálam kaphatók a vllághlrtl STYRIA é$ TRIUMPH kerékpárok CSEPEL Kerékpárokat nem kell már bizományosoktól vá­sárolni, mert cégem közvetlen a gyártól kész­pénzért egy nagy tételt vásárolt és azokat gyári árban első kézből nálam lehet beszerezni. Srántó Sándor gépkereskedő, Szeged, Kiss Dávid-palota, Kiss-ucca 2. szám. je AZ majtoné miJcmúikaP Alföldi Gépkereskedelmi RT. Szeged. § Ford képviselet Műhely.

Next

/
Oldalképek
Tartalom