Délmagyarország, 1930. augusztus (6. évfolyam, 172-195. szám)
1930-08-31 / 195. szám
ijXbUEU. Szeruetzioaeq: Somogyi ucca JZ.L cm. Telelőn: 13—33.^Klndóhlvnlol, ^mcíönKönyviAr és Icgylroda -. Aradi ucca 8. Telefon: 30t> ^ Nyomda : Löw Llpól ucca 19. Telefon 16-34. Távlroll ét levélcím: Délmagyaronzég Sieged. Vasárnap, 1930 augusztus 31 Ara 24 fillér VI. évfolyam, 195. szám ELÖF1ZETES r Havonta helyben 3-20 vidéken és Budapesten ,3-60, uUintldön 0*40 pengő. — Cgyes szám Ara hélköz. nap lO, vasár- és Ünnepnap 4-4 >111. Hir. detéseK felvétele tarifa szerint Megjelenik Hél» Kivételével nnomia reggel Csak Szegeden nem? Gömör vármegye törvényhatóságának kisgyülése ülést tartott s elhatározta, hogy a kormányhoz s a törvényhozáshoz feliratot küldenek az uj közigazgatási törvény módosítása érdekében. Csongrád vármegye törvényhatóságának kisgyülése elhatározta, hogy feliratot intéz "a kormányhoz s a törvényhozáshoz az uj közigazgatási törvény módosítása érdekében. Ne méltóztassanak azt hinni, hogy a többi törvényhatóságnak nem ez a véleménye. A többi törvényhatóságnak csak alkalma nem volt még arra, hogy az őszi munkaévet — mi lesz ez, munkaév-e, vagy a munkanélküliség kálváriajárása? — a mai közigazgatási rendszer elleni tiltakozással kezdje meg. Két nap alatt két törvényhatóság kisgyülése fejezte ki azt a kívánságát, hogy az uj közigazgatási törvényt meg kell változtatni. S még csak nem' is a közgyűléseken érlelődtek ki ezek az elhatározások, hanem • a kisgyüléseken. És még hozzá vármegyei törvényhatóságok kisgvülésein. Ha most már meggondoljuk, hogy még a mai városi törvényhatósági közgyűlésekhez képest is mennyire előkelő, exkluzív • istületek a megyei törvényhatóságok, melyekbe alig-alig került be egy-két istentől elrugaszkodott liberális, vagy »hazátlan bitangmár fel tudjuk becsülni érdemét megközelítően ezeknek a határozatoknak jelentőségét. Pedig ez még nem az egyetlen mértéke a helyes ítélkezésnek. Hozzá kell még azt is vennünk, hogy kisgxjülések határozták el a feliratokat a mai közigazgatási törvény hatályának fentartása ellen. Már pedig a kisgyülések állásfoglalása külön beszámítás alá esik. Nem tévedünk nagyon, ha a szegedi példából indulunk ki. Á törvény — bizonyára nem kevesen vannak, akik ezt sajnálják — korlátozta a megválasztható örökös tagok számát. A mai rend szempontjából ez bizonyára nagy hiba volt. Mennyivel kényelmesebb lett volna annyi örökös tagot választani, ahány tagja van a közgyűlésnek! Mennyivel nyugodtabb lett volna a közgyűlés atmoszférája, mennyivel csiszoltabbak a felszólalások, mennyivel előkelőbb a tónus, ha minden tagsági helyet örökös taggal töltöttek volna be, természetesen közfelkiáltással jutalmazva a társadalmi tekintély és társasági előkelőség káptalanjának kanonokjait. A szegedi közgyűlés, igy, fájdalom, csak egij Teleki Pált választhatott meg, holott azon a jogcímen, amelyen Teleki Pál a szegedi közgyűlésnek életfogytiglani tagja lett, a magyar arisztokráciának minden nagykorú, csődben nem lévő, közsegélyben nem részesülő, hivatalvesztésre nem ítélt tagját meg 'ehetett volna választani. Akit azonban az örökös tagok numerus cJa_usus-a miatt nem lehetett megválasztani örökös tagnak, azokat megválasztották a kisgyülésbe. A tekintély és előkelőség hiásodik garnitúrájából került ki a kisgyűlés. Közéleti hivatottság, tudás, felkészültség jogcimei eltörpültek a párturalmi Megbízhatóság s a korteselőkelőség szempontjai mellett. Nem akarunk — ez Somogyi Szilveszter szava: — városárulók 'enni s mégcsak feltételezni sem akarok, hogy máshol nem ugy van, mint Szegeden. S ha most már az uj törvény jólismert rendelkezései alapján, a választás eredményének módosításával összeállított közgyűlésnek a kiválogatás ujabb szitáján keresztül a kisgyülésbe került tagok helytelennek és megváltoztatandónak tartják az uj közigazgatási törvény nem egy rendelkezését, nyomban szemléletessé válik, hogy milyen általános, milyen egyhangú, mennyire kivételekkel meg nem erőtlenitett lehet az a meggyőződés, mely jobbról és balról, alulról és felülről egyaránt az uj közigazgatási tőrvény s vele: a mai közigazgatás rendszere ellen indul harcba. Csak Szegeden nem fodrozódik fel a legkisebb buborékja sem ennek az országos elégedetlenségnek. Budapest polgármestere elég erős támasza a mai rendszernek s elégért lehet hálás is a mai rendszer képviselőinek, — Budapest polgármestere mégis nyíltan hirdette, hogy helytelen, káros és téves a törvénynek az a rendelkezése, mely a szakbizottságok üléseiből kizárja a nyilvánosságot Szegeden még az a bizottság is zárt ajtók mögött tanácskozik, melyből nemcsak hogy törvény nem zárta ki, de a törvény alapján ki sem lehet zárni a nyilvánosságot. Rettenetes államérdekek fűződnek ahoz, hogy például ne kerüljön a nyilvánosság elé a pénzügyi bizottságnak az a javaslata, amelyik megvonandónak tartja a Széphalom ezerpengős városi segélyét. Azt még értjük, hogy a nyilvánosság elől takaróznak azok, akik a kultúrpalota világhírű ása-. lásait, a város egyik legnagyobb büszkeségét, pár száz pengő megtakarításának jelszavával homokba akarják fullasztani.^ De miért ragaszkodnak a zárt ülésekhez, a bizalmas tárgyalásokhoz, a sub rosa és sub suba elintézésnek rendszeréhez s miért nem talál alkalmat és jogcímet a szegedi kisgyűlés is arra, hogy harcot kezdjen a nyilvánosságért, harcot kezdjen az önkormányzati jog visszaszerzéséért, harcot kezdjen a polgári önrendelkezési jog érvényesüléséért? Amit Gömörben lehet és lehet Csongrád vármegyében is, azt Szegeden sem tilthatja el a kényelmes engedelmesség és tunya alázat Szeptember 1. elöli Garami Ernő: „A helyzet változatlan, a tüntetést megtartjuk" (Budapesti tudósítónk telefonjelenlése.) Sipőcz Jenő polgármester ma Vass Józsej miniszterelnökhelycttessel tárgyalt szeptember 1. ügyében, majd Farkas Istvánnal és Gál Benővel, a szociáldemokraták és a Szakszervezeti Tanács megbizottaival tanácskozott, hogy miképen lehetne eliminálni a szeptember 1-i eseményeket. A tárgyalások után — amelyek eredménytelenül végződtek — Gál Benő a következőket mondotta: , — Sipőcz polgármesternek kifejtettűk, hogy a munkásoknak a munkaalkalmak biztosításán kivül még más kívánságaik is vannak. Először is kívánják, hogy az önhibájukon kivül munka nélkül maradottak segélyt kapjanak, éppen ugy, mint Európa többi országában. Másodszor pedig az, hogy a munkanélküliség enyhítése érdekében rövidebb legyen a munkaidő. Ma egészen más technikai felkészültséggel folyik a termelés, mint tiz év előtt A munkaidőnek meg kell rövidülnie olyan arányban, ahogy fejlődik a termelés. — A polgármesterrel való tárgyalások után a helyzetet mi változatlannak tartjuk. A mozgalomnak pedig már is van eredménye: a kormány a jövőben nem fogja megakadályozni, hogy az önkormányzatok megkezdhessék bürokratikus formaságok nélkül a munkákat Garami Ernő a következőket mondotta: _ — A helyzet változatlan. Szeptember 1-ét megtartjuk, a felvonulás meglesz. Ha a rendőrség konciliáns lesz és nem fogja provokálni a tömegeket akkor a szociáldemokrata párt tud a tüntetés nyugodt lefolyásáról gondoskodni. Hz egyház nem oldja fel Albrecht főherceg feleségének első házasságát? Bécs, augusztus hó. (A Délmagyarország bécsi tudósítójától.) Albrecht főherceg feleségét, Lelbach Irént a bíróság elválasztotta első férjétől, Rudnay szófiai magyar követtől. Ez a válás törvény szerint jogerős, azonban a római katolikus egyház a házasságok felbonthatatlanságának álláspontját képviseli és ez az oka annak, hogy Albrecht főherceg csupán polgári házasságot köthetett. Néhány nap előtt bejárta a sajtót az a hir, hogy Albrecht főherceg a Vatikánnál felesége első házasságának érvénytelenítését kérte. Ezzel a hírrel kapcsolatban felmerült az a verzió, hogy a római katolikus egyház nevében nem a Vatikán, hanem a szabadkai püspökség fogja a házasságot érvényteleníteni. Igy azután vitás lehet ugyan, hogy Albrecht főherceg kérése a Vatikán, avagy a szabadkai püspökség kompetenciája alá tartozik, bizonyosra vehető azonban, hogy Albrecht főherceg kérése a katolikus egyház részéről visszautasításban fog részesülni. Az osztrák keresztényszocialista párt hivatalos napilapja, a Reichspost, amelynek kitűnő kapcsolatai nem csupán az osztrák klérussal, de a Vatikánnal is közismertek, beszámol Frigyes főherceg és Albrecht főherceg nyilatkozatairól és a budapesti jelentéshez a következő megjegyzést fűzi: »...A főherceg állítólag a Szentszéktől az elvált asszonnyal való házasságának elismerését kérte. A katolikus egyház a házassági kó-