Délmagyarország, 1930. augusztus (6. évfolyam, 172-195. szám)

1930-08-10 / 179. szám

6 ÖJRLMAGY ARORSZ AG 1930 augusztus 10. Szőrméjét MOST vegye meg, bundáját MOST alakíttassa és javíttassa MENTUS szűcsnél, Tábor ucca 7. szám. (Adóhivatallal szemben.) A buza-probléma 'A Borsszem Jankó közismert átkozódásait véve zsinórmértékül, a boletta ma a — leg­népszerűbb fizetési eszköz. Nem tudom ugyan, hogy, miért boletta, mikor biléta néven sok­kal szivhezszólóbb lenne, de a mi sovén faj­magyarságunk boldogabb, ha Sikerült újra valamely fölösleges idegen szót közéletünkben elhelyeznie. Igaz, hogy a biléta magyarságáért sem állok jót, de az legalább már ismerős­ként cseng a fülünkbun. Akár boletta, akár biléta, az bizonyos, hogy a célt nemhogy elérné, de meg sera közelíti. Egyedül a szegény nagybirtokosoknak basz­nál. Mindenki másnak árt, ha mással nem, ugy, az életszükséglet! cikkek folya­maiban lévő drágításával. [a ilyen célra van az államnak 40 millió engője, miért nem tud a hadikölcsönösökön igiteni, ami egyszeriben eleven vérkeringésbe ózná a közgazdasági életet. A buza-probléma boletta mellett is prob­ima marad, ezt ilyen angolflastrommal meg­yógyitani nem lehet. Agrárjaink olcsó hitelt s közraktárakat kérnek a bajok orvoslására, olott megállapítható, hogy az a gazdálkodó 5rt jobban, aki az elmúlt évben mindjárt ratás után adta el a gabonáját. Ki felel .zért, hogy. az idén nem igy lesz? A határidő-tőzsde a másik bűnbak', melyre i gazdatársadalom anathémát kiált Ezzel zemben itt van a szomszéd Jugoszlávia, ahol íincs határidő-tőzsde s még sem emelkednek i gabonaárak. A gabona-krach febál nem an­nyira speciálisan magyar, mini inkább világjelenség. Amerikában, különösen pedig Kanadában i háború óta óriási mértékben növekedett t gabonával bevetett terület. E területek ára gen minimális, földjük szűz talaj, melyek ős­írejüknél fogva hosszú ideig semmiféle trá­gyázásra nem szorulnak s miután a gépek is, nelyekkel a földeket müvelik, Amerikában jlcsók, a befektetett tőke a mi viszonylatunk­hoz képest úgyszólván számba sem vehető. Emellett Németország is, okulva a háborús nehézségeken, ráfeküdt ujabban a gabona­termelésre s ez a SZÍVÓS nép — tudjuk — munkájával mindig csodákat tud művelni. Igy maradt le a mi konzervatív népünk gabonatermésével, mert azáltal, hogy Német­ország is élére állt a termelésnek, 1928-ban Európa 46 millió mázsával, Amerika pedig 100 millió mázsával többet termelt, mint az előző években. Ez más szóval azt jelenti, hogy. ez a rekordtermés meghaladja az egész világ szükségletét, nyilvánvaló tehát, hogy ilyen nagyhorderejű dolgol a mi naiv kis boleííánkkal megoldani nem lehel. A magyar buza 1928 juniusában 34 pengő volt, 1929 juniusában 22 pengőre esett ie, ma 20 pengő, a rozsé pedig ugyanez években 27—18—12 pengő. A fentiek sprint ez igen természetes. Súlyosbítja helyzetünket az a körülmény, hogy a mi megszokott export-területünk, az Osztiák (Magyar) Monarchia szétzüllött s mig azelőtt gabonánkat Ausztriába, Csehországba, Galíciába, Bukovinába stb. vámmentesen vi­hettük ki, szemben az idegen búzával, mely e területekre csak mázsánként 7 pengő vám­teherrel jöhetett volna be, addig ma itthon kell terményeink jórészét elhelyezni, mert az idegen területek magas védővámjaival nem tudunk megküzdeni. Ezért volt békében arány­lag magas ára gabonánknak s ezért kell gaz­dáinknak is lassanként egy. uj mentalitásra bereriilezkedniök. Irta: Dánlel Mihály, Amivel fokozni lehetne a magyar buza kül­földi elhelyezkedését, az egyedül a minőség feljavítása lehetne. Mert ha a külföld idegen gabonát enged be, ugy csakis a legacélosabb s legjobb sikértartalmú búzát engedi be, hogy azzal a saját gyengébb búzáját keverve, feljavítsa hazája őrleményeit. Hatóságaink is felismer­ték már a magyar buza feljavításának szük­ségességét. Bizony szükség van* a belátásra, mert a magyar gabona nagyrészt gyengébb minőségű, egyenetlen és osztályozatlan s igy exportra a mai versenyben nem éppen alkal­mas, azonfelül vasúti és hajózási fuvartéte­leink is kedvezőtlenek. » Az amerikai hatalmas buzaszállitmányok ki­vétel nélkül egyenletes, 100 százalék búzát tartalmaznak, tehát ha a vevő bármily meg­jelölésű amerikai búzát vásárol, ugy tudja, hogy mindig ugyanolyan sikérü, fajsúlyú, viz­és hamutartalmu, keverékmentes búzát fog kapni, ami nálunk csak elvétve s akkor is kizárólag uradalmaknál fordul elő. Nálunk eddig a többtermelés volt a jelszó, produ­káltunk is többet, de a minőség rovására. Most egy uj jelszóra kaptunk rá — a magyar jelszavak nélkül nem tud élni — a nemesítésre s talán ezzel szerencsésebbek leszünk, mint a többtermeléssel. Rotterdamban a la Mani­toba búzának mintegy tiz pengővel magasabb a jegyzése, mint á mi 80 kgos tiszai búzánké, ami óriási árdifferencia. Ugyanez a differen­cia van Bécsben a magyar és a kanadai nullásliszt ára között. Pedig egy kis igyeke­zettel a magyar búzát és a magyar lisztet is fel tudnók javítani amerikai színvonalra. A boletta-rendszer azonban in­kább rontja a világpiaci esélye­inket, mini javltja. Ha az amúgy is maradi gondolkozású magyar gazda látja, hogy silányabb gabonanemüjéért is kap boletta formájában állami prémiumot, mi ösztökélné őt arra, hogy magjai nemesí­tésével foglalkozzék? Ha már kell lenni bolet­tának, én inkább azoknak a gazdáknak ad­nám, akik kik 100 százalékos értékfl búzá­kat tudnak termelni. Talán ide tartozik az a kérdés is, miért drága a liszt és a kenyér a gabonaárak olcsó­sága mellett? Ennek az a magyarázata, hogy a takarmányliszt és a korpa igen olcsó, mint­egy tiz százalékkal olcsóbb, mint a béke­világban volt, természetesen ennyivel drágább­nak kell lenni a kenyérlisztnek és a finom lisztnek, melyeket a tiz százalékos forgalmi­adóval még jobban megnyomorított a boletta­rendszer. És ha ma még nem is érezzük e rendszer minden súlyát, bármennyire meg­nyugtat is időnként a kormány bennünket, hogy a boletta nem fogja emelni a kenyér­árakat, egy szép napon csak észrevesszük, hogy lassanként tekintélyes áremelést hozott ez a legújabb magyar specifikum a nya­kunkra. Két irányban kellene a magyar közgazda­sági életnek közreműködnie abban, hogy or­szágunk szekere a gabona-kátyuból kilábol­hasson. Az egyik, hogy kedvezőbb kereskedelmi szerző­désekkel a gabona- és lisztkiviteli lehelőségeket elő­segítsük, annak fuvar és egyéb kedvezménye* ket juttassunk. Nagy, hiba, hogy a kormány eddig gyáriparunkat részeltette nagyvéde­lemben s emiatt kell kimenő agrártermékeink-! nek aránytalanul magas vámokkal küzdenie. Pán-Európa megteremtése gazdasági ujjáte­remtésünket célozza s valóban szükség lenne ugy az amerikai gabonaexport nyomását, mint az orosz gabona a még eztán fenyegető ver. senyét hatékonyan ellensúlyozni. A mai el­szigetelt kis államegységek ily hatalmas gav dasági front kiépítésére teljesen alkalmatla­nok, szükség volna egy, erős középeurópai! agrárblokk szoros gazdasági együttműködé­sére. A megoldás másik része kizárólag rajtunl áll. Fejlesztenünk és támogatnunk kell a gabona- és lisztkisérleti állomást, a gazdánaB a talajhoz megfelelő vetőmagot kell ültetnie, a szegedi paprika mintájára államilag kell márkáznunk a külföldre kerülő gabonát és lisztet; külföldre csak a legjobb minőségű magvakat és termékeket legyen szabad szá^ litani, a gyengébbeket fogyasszuk el itthon, ' Sem tálaji sem éghajlati viszonyok liém afötdályozzák azt, hogy magyar földön a% amerikaival teljesen egyenrangú buza terem* jen s ha ezt elértük, tegyük teljesen szabaddá a gabona- és lisztkereskedelmet, mert ilyent értékű anyaggal minden segítség nélkül íj versenyképesek tudunk lenni a világpiacon* Amerikát is a szábadkereskedelem tettel naggyá és hatalmassá, nem pedig az állami boletta, vagy egyéb balkezü akció. Tiz-tiz pengőt jelentene ez mázsánkén! a magyar közgazdaság részére, ami nemcsafi nivellálná a belföldi gabona árát is, de 4 gazdatársadalomnak ezt a megérdemelt jóJ létét megérezné az ipar és kereskedelem is, megérezné a munkásság és megérezné az or* szág kereskedelmi mérlege is. Azért a gabona értékesitése tulajdonképen a mi mindennapi kenyerünknek a problémája.­Ma, vasárnap lesz a Nagv Slrand ünneíé'yl nő§ éi gyermekfzépség versennyel, valamint uszó, csónak: ping~pon<J versennyel egybekötve. > A RévkapHányság a szegedi Nagyfától a Szegei ParlfCrdő R.-T. motorcsónak kikötőiéig terjedő Tisza szakaszon balparti (újszeged!) részét 15 órétól 10 orí 30 percig, az evezős és úszóverseny tartamára lezárja és figyelmeiiell a közönséget, hogy a lezért vizterCieteí fent Jelzett Időtartam alatt tartózkodnia nem szabad. A szabad közlekedés a fobbpaiton (szegedi part) e» úszóházak vizfelőli oldalától szám tolt 10 méteren belül van csak megengedve. A versenyzőket megelőzni el utóbbi vízterületen sem szabad. lyl CZAJA CIRKUSZ nagy megnyíló díszelőadása. Ez az előadás Szeged nagy eseménye lesz, amelyről csodálattal, elragadtatással fognak beszélni. Szegeden, a Szent Istvin téren aagnsztas hó 12-én. kedden este pont VsS órakor a Jegyelővétel: Reggei 11 órától a cir­kusi nénitárC.nál. Pénteken 2 előadás délután 4 órakor mér­sékelt és este fél 9 óra­kor rendes belyárakk»I. Fontos tudnivalók r Hely árak délután 80 fillértől, este 1 P-t-fll ttSl­felé. Gyermekek a felét fizetik. — Állatkerti belépő felnőtteknek 50, gyermekeknek 30 fillér. — Czája kitűnő zenekara hangversenyez egy érával az előadás kezdete előtt, amikor a közön­ség már elfoglalhatja lielyeit. Czája Cirkusz gépszerű, precíz organizációja a közlekedést tökéletesen megoldotta. Villamos-kocsik és autók tömege 3000 személyre vár előadás ntán. Az állatkert reggel 9 órától napnyugtáig van nyitva. Amerikai merei. Európai nivo. Rekord müs£k.

Next

/
Oldalképek
Tartalom