Délmagyarország, 1930. augusztus (6. évfolyam, 172-195. szám)

1930-08-10 / 179. szám

6 ÖJRLMAGY ARORSZ AG 1930 augusztus 10. Szőrméjét MOST vegye meg, bundáját MOST alakíttassa és javíttassa MENTUS szűcsnél, Tábor ucca 7. szám. (Adóhivatallal szemben.) A buza-probléma 'A Borsszem Jankó közismert átkozódásait véve zsinórmértékül, a boletta ma a — legnépszerűbb fizetési eszköz. Nem tudom ugyan, hogy, miért boletta, mikor biléta néven sokkal szivhezszólóbb lenne, de a mi sovén fajmagyarságunk boldogabb, ha Sikerült újra valamely fölösleges idegen szót közéletünkben elhelyeznie. Igaz, hogy a biléta magyarságáért sem állok jót, de az legalább már ismerősként cseng a fülünkbun. Akár boletta, akár biléta, az bizonyos, hogy a célt nemhogy elérné, de meg sera közelíti. Egyedül a szegény nagybirtokosoknak basznál. Mindenki másnak árt, ha mással nem, ugy, az életszükséglet! cikkek folyamaiban lévő drágításával. [a ilyen célra van az államnak 40 millió engője, miért nem tud a hadikölcsönösökön igiteni, ami egyszeriben eleven vérkeringésbe ózná a közgazdasági életet. A buza-probléma boletta mellett is probima marad, ezt ilyen angolflastrommal megyógyitani nem lehet. Agrárjaink olcsó hitelt s közraktárakat kérnek a bajok orvoslására, olott megállapítható, hogy az a gazdálkodó 5rt jobban, aki az elmúlt évben mindjárt ratás után adta el a gabonáját. Ki felel .zért, hogy. az idén nem igy lesz? A határidő-tőzsde a másik bűnbak', melyre i gazdatársadalom anathémát kiált Ezzel zemben itt van a szomszéd Jugoszlávia, ahol íincs határidő-tőzsde s még sem emelkednek i gabonaárak. A gabona-krach febál nem annyira speciálisan magyar, mini inkább világjelenség. Amerikában, különösen pedig Kanadában i háború óta óriási mértékben növekedett t gabonával bevetett terület. E területek ára gen minimális, földjük szűz talaj, melyek ősírejüknél fogva hosszú ideig semmiféle trágyázásra nem szorulnak s miután a gépek is, nelyekkel a földeket müvelik, Amerikában jlcsók, a befektetett tőke a mi viszonylatunkhoz képest úgyszólván számba sem vehető. Emellett Németország is, okulva a háborús nehézségeken, ráfeküdt ujabban a gabonatermelésre s ez a SZÍVÓS nép — tudjuk — munkájával mindig csodákat tud művelni. Igy maradt le a mi konzervatív népünk gabonatermésével, mert azáltal, hogy Németország is élére állt a termelésnek, 1928-ban Európa 46 millió mázsával, Amerika pedig 100 millió mázsával többet termelt, mint az előző években. Ez más szóval azt jelenti, hogy. ez a rekordtermés meghaladja az egész világ szükségletét, nyilvánvaló tehát, hogy ilyen nagyhorderejű dolgol a mi naiv kis boleííánkkal megoldani nem lehel. A magyar buza 1928 juniusában 34 pengő volt, 1929 juniusában 22 pengőre esett ie, ma 20 pengő, a rozsé pedig ugyanez években 27—18—12 pengő. A fentiek sprint ez igen természetes. Súlyosbítja helyzetünket az a körülmény, hogy a mi megszokott export-területünk, az Osztiák (Magyar) Monarchia szétzüllött s mig azelőtt gabonánkat Ausztriába, Csehországba, Galíciába, Bukovinába stb. vámmentesen vihettük ki, szemben az idegen búzával, mely e területekre csak mázsánként 7 pengő vámteherrel jöhetett volna be, addig ma itthon kell terményeink jórészét elhelyezni, mert az idegen területek magas védővámjaival nem tudunk megküzdeni. Ezért volt békében aránylag magas ára gabonánknak s ezért kell gazdáinknak is lassanként egy. uj mentalitásra bereriilezkedniök. Irta: Dánlel Mihály, Amivel fokozni lehetne a magyar buza külföldi elhelyezkedését, az egyedül a minőség feljavítása lehetne. Mert ha a külföld idegen gabonát enged be, ugy csakis a legacélosabb s legjobb sikértartalmú búzát engedi be, hogy azzal a saját gyengébb búzáját keverve, feljavítsa hazája őrleményeit. Hatóságaink is felismerték már a magyar buza feljavításának szükségességét. Bizony szükség van* a belátásra, mert a magyar gabona nagyrészt gyengébb minőségű, egyenetlen és osztályozatlan s igy exportra a mai versenyben nem éppen alkalmas, azonfelül vasúti és hajózási fuvartételeink is kedvezőtlenek. » Az amerikai hatalmas buzaszállitmányok kivétel nélkül egyenletes, 100 százalék búzát tartalmaznak, tehát ha a vevő bármily megjelölésű amerikai búzát vásárol, ugy tudja, hogy mindig ugyanolyan sikérü, fajsúlyú, vizés hamutartalmu, keverékmentes búzát fog kapni, ami nálunk csak elvétve s akkor is kizárólag uradalmaknál fordul elő. Nálunk eddig a többtermelés volt a jelszó, produkáltunk is többet, de a minőség rovására. Most egy uj jelszóra kaptunk rá — a magyar jelszavak nélkül nem tud élni — a nemesítésre s talán ezzel szerencsésebbek leszünk, mint a többtermeléssel. Rotterdamban a la Manitoba búzának mintegy tiz pengővel magasabb a jegyzése, mint á mi 80 kgos tiszai búzánké, ami óriási árdifferencia. Ugyanez a differencia van Bécsben a magyar és a kanadai nullásliszt ára között. Pedig egy kis igyekezettel a magyar búzát és a magyar lisztet is fel tudnók javítani amerikai színvonalra. A boletta-rendszer azonban inkább rontja a világpiaci esélyeinket, mini javltja. Ha az amúgy is maradi gondolkozású magyar gazda látja, hogy silányabb gabonanemüjéért is kap boletta formájában állami prémiumot, mi ösztökélné őt arra, hogy magjai nemesítésével foglalkozzék? Ha már kell lenni bolettának, én inkább azoknak a gazdáknak adnám, akik kik 100 százalékos értékfl búzákat tudnak termelni. Talán ide tartozik az a kérdés is, miért drága a liszt és a kenyér a gabonaárak olcsósága mellett? Ennek az a magyarázata, hogy a takarmányliszt és a korpa igen olcsó, mintegy tiz százalékkal olcsóbb, mint a békevilágban volt, természetesen ennyivel drágábbnak kell lenni a kenyérlisztnek és a finom lisztnek, melyeket a tiz százalékos forgalmiadóval még jobban megnyomorított a bolettarendszer. És ha ma még nem is érezzük e rendszer minden súlyát, bármennyire megnyugtat is időnként a kormány bennünket, hogy a boletta nem fogja emelni a kenyérárakat, egy szép napon csak észrevesszük, hogy lassanként tekintélyes áremelést hozott ez a legújabb magyar specifikum a nyakunkra. Két irányban kellene a magyar közgazdasági életnek közreműködnie abban, hogy országunk szekere a gabona-kátyuból kilábolhasson. Az egyik, hogy kedvezőbb kereskedelmi szerződésekkel a gabona- és lisztkiviteli lehelőségeket elősegítsük, annak fuvar és egyéb kedvezménye* ket juttassunk. Nagy, hiba, hogy a kormány eddig gyáriparunkat részeltette nagyvédelemben s emiatt kell kimenő agrártermékeink-! nek aránytalanul magas vámokkal küzdenie. Pán-Európa megteremtése gazdasági ujjáteremtésünket célozza s valóban szükség lenne ugy az amerikai gabonaexport nyomását, mint az orosz gabona a még eztán fenyegető ver. senyét hatékonyan ellensúlyozni. A mai elszigetelt kis államegységek ily hatalmas gav dasági front kiépítésére teljesen alkalmatlanok, szükség volna egy, erős középeurópai! agrárblokk szoros gazdasági együttműködésére. A megoldás másik része kizárólag rajtunl áll. Fejlesztenünk és támogatnunk kell a gabona- és lisztkisérleti állomást, a gazdánaB a talajhoz megfelelő vetőmagot kell ültetnie, a szegedi paprika mintájára államilag kell márkáznunk a külföldre kerülő gabonát és lisztet; külföldre csak a legjobb minőségű magvakat és termékeket legyen szabad szá^ litani, a gyengébbeket fogyasszuk el itthon, ' Sem tálaji sem éghajlati viszonyok liém afötdályozzák azt, hogy magyar földön a% amerikaival teljesen egyenrangú buza terem* jen s ha ezt elértük, tegyük teljesen szabaddá a gabona- és lisztkereskedelmet, mert ilyent értékű anyaggal minden segítség nélkül íj versenyképesek tudunk lenni a világpiacon* Amerikát is a szábadkereskedelem tettel naggyá és hatalmassá, nem pedig az állami boletta, vagy egyéb balkezü akció. Tiz-tiz pengőt jelentene ez mázsánkén! a magyar közgazdaság részére, ami nemcsafi nivellálná a belföldi gabona árát is, de 4 gazdatársadalomnak ezt a megérdemelt jóJ létét megérezné az ipar és kereskedelem is, megérezné a munkásság és megérezné az or* szág kereskedelmi mérlege is. Azért a gabona értékesitése tulajdonképen a mi mindennapi kenyerünknek a problémája.Ma, vasárnap lesz a Nagv Slrand ünneíé'yl nő§ éi gyermekfzépség versennyel, valamint uszó, csónak: ping~pon<J versennyel egybekötve. > A RévkapHányság a szegedi Nagyfától a Szegei ParlfCrdő R.-T. motorcsónak kikötőiéig terjedő Tisza szakaszon balparti (újszeged!) részét 15 órétól 10 orí 30 percig, az evezős és úszóverseny tartamára lezárja és figyelmeiiell a közönséget, hogy a lezért vizterCieteí fent Jelzett Időtartam alatt tartózkodnia nem szabad. A szabad közlekedés a fobbpaiton (szegedi part) e» úszóházak vizfelőli oldalától szám tolt 10 méteren belül van csak megengedve. A versenyzőket megelőzni el utóbbi vízterületen sem szabad. lyl CZAJA CIRKUSZ nagy megnyíló díszelőadása. Ez az előadás Szeged nagy eseménye lesz, amelyről csodálattal, elragadtatással fognak beszélni. Szegeden, a Szent Istvin téren aagnsztas hó 12-én. kedden este pont VsS órakor a Jegyelővétel: Reggei 11 órától a cirkusi nénitárC.nál. Pénteken 2 előadás délután 4 órakor mérsékelt és este fél 9 órakor rendes belyárakk»I. Fontos tudnivalók r Hely árak délután 80 fillértől, este 1 P-t-fll ttSlfelé. Gyermekek a felét fizetik. — Állatkerti belépő felnőtteknek 50, gyermekeknek 30 fillér. — Czája kitűnő zenekara hangversenyez egy érával az előadás kezdete előtt, amikor a közönség már elfoglalhatja lielyeit. Czája Cirkusz gépszerű, precíz organizációja a közlekedést tökéletesen megoldotta. Villamos-kocsik és autók tömege 3000 személyre vár előadás ntán. Az állatkert reggel 9 órától napnyugtáig van nyitva. Amerikai merei. Európai nivo. Rekord müs£k.