Délmagyarország, 1930. augusztus (6. évfolyam, 172-195. szám)

1930-08-09 / 178. szám

jíEfiED. Szerkesztőség: Somogyi ucca L em. Telefon: 13-33.^ ÜCladúhlvatal, ^illcíönkönyvíör és (egylroda : Aradi ucca 8- Teleion: 306. - Nyomda ; LOw Lipót ucca 19. Telefon • 16-34. TAvlrnll ^ levélcím: Délmagyarország Szeged. Szombat, 1950 augusztus 9 Ara 16 fillér VI. évfolyam, 178. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-20 vidéken és Budapesten 3-bO, KUimidSn 6-40 pengd. ^ Egyes szám Ára hélköt­nap lf>, vasér- és Ünnepnap 24 flll. Hir­detések felvétele tarifa szerint. Megje­leni héttő kivételével naponta reggel Iparpolitika Magyarországnak van kerekszára kétszáz­ezer kisiparosa. Most a kormány hosszú neki­készűlődés után hozzányúlt az ipar problémá­jához és különböző szervezeteknek tizmillió pengő hitelt bocsájtott rendelkezésükre kis­ipari kölcsönök folyósitása céljából. Ha a nyers számot vesszük alapul, jut belőle fejen­kint minden iparosra ötven pengő. Ha a tízmilliót csupán financiális alapnak tekint­jük és folyósítási összeg gyanánt ötszörösét vesszük kombinációba, kaphat minden iparos kétszázötven pengőt. Tudjuk nagyon jól, hogy ezek a számok esak teoretikus értékűek. Nem fog minden iparos kölcsönt kérni és még kevésbé fog minden iparos kölcsönt kapni. A kormány nagyon jól ismeri az ezerkilencszázas évek iparfejlesztési érájának tapasztalatait: tudja, hogy azoknak a kölcsönöknek legnagyobb ré­szét, amelyeknél az állam állt, mint hitelező sz egyes felekkel szemben, nem fizették visz­sza. A kölcsönt igénybevevők páholyban ül­tek: tudták, hogy erkölcsileg lehetetlen, hogy u állam a saját segitségével életrehivott exisztenciákat kíméletlen végrehajtási eljárás­sal ismét tönkretegye. Most tehát a kormány bankszerű metódussal dolgozó szerveket ik­tat az állam és adósai közé. Ezek a szervek kölcsönt csak megfelelő biztosíték, ingatlan fedezet, vagy kezesek jótállása mellett folyó­sítanak. Igy volt ez a mult esztendei kiske­reskedői hitelnél és igy fog ez történni a kis­ipari kölcsönök folyósításánál is. E feltételek mellett kétségtelen, hogy az igénylő kisiparosok nagy része nem fog köl­csönhöz hozzájutni, mert nem lesz abban a helyzetben, hogy a szükséges bankszerű ga­ranciát előteremtse. A most kibocsájtásra ke­rülő ipari hitel nyomán tehát csak csaló­dásra és elégedetlenségre lehet számítani, amelynek erkölcsi ódiuma visszaháramÜk arra az iparosvezéri demagógiára, amely éveken keresztül szakadatlanul azt hirdette gyűlése­ken, összejöveteleken és kongresszusokon, hogy elsősorban állami kölcsönnel kell a kis­iparosság bajait orvosolni. Most megvan a hitel, megvan a kölcsön, de meglássa akárki, hogy ettől ugyan a kisiparosság helyzete egy szemernyit sem fog javulni. Az okos és előrelátó gazdaságpolitikának legfőbb követelménye, hogy csupán tényeket és realitásokat állítson be számvetésébe. Ezért elsősorban a bajok gyökerét és kutforrását kell megállapiatni. Ezen a szemszögön nézve, nagyon könnyű megtalálni a kisipar bajainak igazi okozóját. Nem kellenek ide nagy köz­gazdasági okfejtések, világgazdasági válság­ról szóló elmélkedések, megcsökkent vásárló erőre vonatkozó okfejtések. Röviden és pa­rasztosan néhány szóban össze lehet foglalm a bajok okozóját: a kisiparnak nincs munkája, vagy legaláb is nincs abban a mértékben, a belőle élő munkáskezeket kellően el todná látni és el tudná tartani. De ha ez igy van, lehet-e ezen puszta kól­tsönakcióval segíteni? Tegyük fel, hogy van e§y kisiparos, akinek nincs ugyan munkája, de egyébként van fedezete, vagy tud kezest ^litani és igénybe veszi a kölcsönt. Mi kö­vetkezik ebből? A kényszerűség nagy ur: fel­a kölcsönt. A termelési hitelre szánt ösz­^eg átalakul fogyasztási hitellé, amely el is anélkül, hogy az üzem hasznát látná, 'legtnarad az adósság, melynek tőkéjét és ka­matait vissza is kell fizetni. Vájjon iparpoli­tikai szempontból van-e az ilyen kölcsönnek jelentősége és értéke? Ezzel szemben kétségtelen, hogy annak az iparosnak, akinek munkája van, annak van hitele is, minden állami beavatkozás nélkül. Annak az ácsiparosnak, aki megkapja egy épület tetőszerkezetének elkészítését, vagy an­nak az épületasztalosnak, aki egy közszálli­táson elnyerte egy nagy épület ablakainak és ajtóinak elkészítését, szívesen ad anyagot a mm^^rmMmmmmmBmm^BBmBamUm kereskedő és fürészgyáros és hitelez mindenki, akivel összeköttetésben áll. Igy. van ez az egész vonalon, igy van ez minden más iparág­ban is. De ha ez igy van és ha a kisipar problémája elsősorban munkaprobléma, akkor a kölcsönnyújtásra és adósságcsinálásra ala­pított iparpolitikát a logika törvényei szerinj; annak az iparpolitikának kell felváltani, amely munkaalkalmak teremtéséről gondos­kodik. Ezt ajánljuk a kormány és a fórumon mozgó iparosvezérek figyelmébe. Az orosz szovjet háborúra készül Románia ellen? A román kormány cáfolja a háborús híreket (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bukarestből jelentik: Az orosz—román hábo­rús veszedelemnek beharangozása az egész román sajtóban nagy izgalmat keltett. A la­pok hasábos cikkekben kommentálják az Ade­verul hirét, hogy a szovjetkormány támadó háborút ké­szít elő Románia ellen, hogy elterelje az orosz lakosság figyelmét a belső gazdasági válságról. A kormány pén­teken délben kommünikét adott ki, hangoz­tatva, hogy az orosz—román háborúra vonat­kozó információt a kormány sehonnan sem kapott. A kommüniké rámutat arra, hogy az ilyen rémhírterjesztés nagymértékben árt az ország külföldi hitelének. Néhány lap annak a véleményének ad kife­jezést, hogy valami igazság mégis van a hír­ben és rámutatnak a lapok, hogy a szovjet valóban agresszív szándékkal viseltetik Ro­mániával szemben és ezért az óvatosság soha sem elég korai. Király! diktatúrát vár Románia London, augusztus 8. A Daily Herald buka­resti levelezője szerint Romániában azt vár­ják, hogy Károly király, sógora, Sándor ju­goszláv király példáját követve, diktátorrá kiáltatja ki magát. Senkisem hiszi, hogy a mai kormány, nagy többsége ellenére, hatalmon tudja tartani ma­gát Maniu csillapító nyilatkozatai egyálta­lában nem enyhítették a nyugtalanságot. Azt hiszik, hogy a király Titiilescut használja fel eszközül, hogy megszabaduljon a mai kor­mánytól és annak parlamenti többségétől. Bukarest, augusztus 8. Titulescu londoni román követ Bukarestben hosszabb megbe­szélést folytatott Helena királynéval. A meg­beszélés hir szerint azon kérdés körül forgott, hogy miképp lehetne a válás kimondását meg­semmisíteni. Állítólag Titulescunak sikerült olyan megoldást találni, amely a válás meg­semmisítését lehetővé teszi és igy nem lesz akadálya a szeptemberi koronázásnak. Titulescu pénteken Sinajában Károly ki­rálynál jelent meg kihallgatáson, akivel be­ható tárgyalásokat folytatott. A tárgyalásokon hir szerint a király a diplomáciai kar átszer- i vezését tette szóvá és részletesen megbeszél- | ték miként lehetne a román diplomáciai tes­tületet átszervezni. A tárgyalás eredménye­ként még, az ősszel igen nagy változások ál­lanak be a román diplomáciái karban. Hir szerint Károly román király látogatást tesz Sándor szerb királynál és részt fog venni azokon a nagy katonai ünnepségeken, amelye­ket Petár trónörökös születésnapja alkalmából rendeznek Jugoszláviában. A látogatás szep­tember 6-ig tart, majd a két király együtt érkezik haza Romániába a koronázásra. Titulescu tárgyalásai Maniuval Bukarest, augusztus 8. Titulescut pénteken délután a király másodszor is kihallgatáson fogadta. Ez a kihallgatás több, mint két és fél óra hosszat tartott. Az uralkodó több kér­désre vonatkozólag informáltatta magát lon­doni követével s szóbakerült a kihallgatáson á román kormány magatartása is a Népszövet­ség szeptemberi ülésén a Briand-tervezettel kapcsolatban. Titulescu este tovább folytatta a már napokkal ezelőtt megkezdett tanácsko­zásokat Maniu Gyula miniszterelnökkel. Oíveneszer afgán Qarcos vonul 'Peshavar ellen Ves&avarban KI01rdettélc ax ostromállapotot (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Londonból jelentik: Az északnyugatindiai tar­tomány fővárosát, Peshavart, általános tá­madás fenyegeti. Az afgán határvidéki he­gyekből jövő afridi. törzs ötvenezer harcosa, az angol bombavető repülőgépek állandó tá­madása ellenére is folytatja előnyomutását Peshavar felé és a csapatok törzse már csak tizenöt kilométernyire van a várostól. Egy nagyobb lovasosztag péntekre virradó éjszaka egészen a város faláig merészkedett, az angol csapatok azonban visszaverték őket. A peshavari parancsnokság kihirdette az ost­romállapotot. Peshavar helyőrségét megerősí­tették. Szombatra virradóra már általános tá­madást várnak a város, ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom