Délmagyarország, 1930. augusztus (6. évfolyam, 172-195. szám)

1930-08-08 / 177. szám

DÉLMAGYARORSZAG 1930 augusztus 8. Szőrméjét MOST vegye meg, bundáját MOST alakittassa és javíttassa MENTÜS szűcsnél. Tábor ucca 7. szám. (Adóhivatallal szemben.) 10j 194 Forgószínpad Irta: Hont Ferenc. A ma! értelemben vett forgószinpadot 1896-ban használták először, természetesen Németországban. Harmincegy esztendeig tartott, amig Budapestre érkezett, akkor is egy külföldi vendégrendező jó­voltából, aki a Magyar Színházban, az Orosz­ország előadására építette fel. Megint elmúlt két esztendő és lassan a többi magyar szinház is kedvet kapott a forgáshoz. Egymásután szerel­tette fel színpadát forgókoronggal a debreceni' a Nemzeti, a Vig és végül most készül felszereltetni a szegedi Városi Szinház is. Hazánk színházi életére jellemző, hogy min­den két évben más és más divathullám önti végig színpadjainkat és mossa egyszínűre egész szinpadmüvészetünket. Olyan ez, mint a járvány. Egyik színházunk sikert arat egy műfajjal, egy színésznővel, vagy valami technikai újítással. Ez az a bacilus, amely azután megfertőzi sorba a többi színházakat is és ezek attól a pillanattól kezdve csak ugyanolyan módon tudják elképzelni a sikert Emlékezzünk vissza, közvetlenül a forradalmak és a spanyolnátha után akut kisgazda- és nép­szinmügyulladást kaptak az összes színházak és ezzel jóidőre kompromittálták az igazi paraszt­szinjátékot Még a Vígszínház is a Falurosszát játszotta, csak óvatosságból selyembe meg egyéb drága kelmékbe öltöztette a parasztokat, nehogy szégyenkezzenek. Azután gyors egymásutánban kö­vetkeztek: a Mikszáth-bórság, a zsidó vörheny és a régi jó békekolera (ez utóbbi még most is dü­höng). Előbb színpadra alkalmazták és meghami­sították a Vén gazembert, a Noszty fiút, a Besz­terce ostromát, azután egyszerre két helyen ját­szották a Dybukiot s hozzá még az Abris rózsáját a Sznlamithot, majd a Jazzénekest és igy tovább. A színésznőkkel és színészekkel ngyanigy van. Egyidőben csak az a darab aratott sikert, amely­ben Fedák Sári játszott, azután Kiss Feri, majd megint Fedák> azután Honthy, újra Fedák és jelenleg Gaál Franci. A technikai újítások, ugy látszik, nehezebben fertőznek, mint a műfajok és a sztárok. A forgószinpadjárvány nálunk akkor harapódzott el, amikor a külföld már régen más utakon járt. És ez az, amiért nem tudok túlságosan örülni annak, hogy a szegedi szinház forgószinpadot kap, noha lelkes hive vagyok minden újításnak és ha­ladásnak a művészetben és az életben egyaránt Jól tudom, hogy a szinház vezetői boldogan szerel, tetnék fel a legmodernebb színpadtechnikai be­rendezést, csak nincs rá pénz. Ugyanígy takaré­koskodtak három évvel ezelőtt is, amikor a moz­gatható szinpad legegyszerűbb formáját, a toló­kocsikat alkalmazták s amikor a valamivel többe kerülő színesíthető nézőtéri fényszórók helyett két sgyszinü reflektort vásároltak. És mi az ered­mény? Most 7—8008 pengőt' tehát legalább öt­szörannyi pénzt adnak bi, mint amennyit akkor megtakarítottak, mert a színesíthető fényszórót mégis megveszik, hiszen szükség van rá, a toló­kocsikat félreteszik s helyettük forgókorongot épittetnek, amit viszont két-három év múlva majd ugyanígy félretehetnefc. A forgószinpadnak ugyanis, különösen a nem beépített, hanem rászerelt forgókorongnak, ami­lyent a szegedi színpadon is használnak majd, előnyei mellett nagy hibái is vannak. Előnyei, hogy a szüneteket megrövidíti s htogy a szereplő­ket nyilt, mozgó színpadon lehet átvinni az egyik helyről a másikra az úgynevezett panorámázással. Ezzel szemben viszont a következő hibái vannak. Ha háromnál több színhelyet építünk rá, csak kis körszeleteket lehet bedisziteni. Viszont ha nagy színpadot kell használnunk, akkor a hely. zet csak annyival lesz jobb a mainál, hogy nem minden kép, hanem minden második, vagy harma­dik kép után áll be a szegedi színházban szokásos félórás diszletezési szünet. Olyan daraboknál, ahol bármilyen üregre (pince, lépcsőlejárat, sir, sü­lyedő, stb.) van szükség, a rászerelt forgókoron­got nem lehet használni. Operettelőadások előtt a korongot le kell szerelni, mert a táncolók alatt elviselhetetlenül döng. Az amúgy is roskadásig terhelt műszaki személyzetnek minden két-három napban legalább hat órát a korong le-, illető­leg felszerelésével kell eltöltenie. És mindezeken felül a forgószínpad semmiféle anyagi megtaka­rítást nem jelent a szinház szántára. Éppen ezért a forgószínpad helyett a szinház vezetőinek a következő megoldásokat ajánlom: A színpad egyes részeit, egyelőre az aknák és sQlyedők helyén, lássák el olyan szerkezettel, amellyel a szinpad felületének darabjait nem­csak sülyeszteni, hanem emelni is lehet. Ez ke­vés költséggel jár és kihúzzák vele a diszletezés méregfogát, az időrabló emelvényezést Tervsze­rűen évről-évre egyre nagyobb területet lehet ha­sonló szerkezettel ellátni és igy fokozatosan tö­kéletesítve, ki lehet fejleszteni a legmodernebb sülyeszthető és emelhető színpadot Szereljék fel a szinházat a legmodernebb disz­letvelilő géppel. Ez a készülék a diszletválto­zást pillanatok alatt végzi el. A díszletek elkészí­tésének költsége pedig a minimumra redukáló­dik és igy a készülék ára legfeljebb két esztendí leforgása alatt megtérül. 1927-ben Gémier, ^ Odéon egész évi szubvenciójának felét, 50.000 fran kot (körülbelül 11.000 pengő) költött ilyen káp! rázatos hatású és praktikus diszletvetitő gépre Az ott elért nagyszerű művészi és anyagi ered­mények alapján az idén a budapesti Operaház is hasonló készüléket szerel fel. Igaz ugyan, ha ( valami Párisban és Pesten bevált, még nem je­lenti azt, hogy a szegedi szinház urai is jónak találják. D törvényszék 3 havi fogházra ítélte a leányanyát, aki megfojtotta és elásta gyermekét (A Délmagyarország munkatársától.) Ez év juniusában Molnár Sándor makói gazdálkodó tanyáján szörnyű gyermekgyilkosságot fede­zett fel a gazdálkodó bérese, aki az istálló egyik sarkában, a szalma alatt elásva, egy cse­csemő holttestére bukkant. A leletről azonnal jelentést tettek a rendőrségnek, amely meg­állapította, hogy a csecsemő anyja Kovács Mária, Molnár Sándor gazdálkodó cselédlá­nya Kovács Mária hónapokkal ezelőtt meg­ismerkedett egy legénnyel, aki házasságot igért neki. Junius 19-én, amikor a leány az istálló­ban foglalatoskodott, szülési fájdalmak lep­ték meg és rövidesen egy egészséges gyermek­nek adott életet. A leány, hogy szégyenét el­titkolja, elhatározta, hogy megöli gyermekét. Megfogta a csecsemő torkát és egyetlen szorítással megfojtotta, azután felhányta az istálló sar­kában lévő szalmát és a holt­testet elásta. Kovács Mária, amikor a rendőrség letar­tóztatta, olyan beteg volt a szüléstől, hogyi kórházba kellett szállítani. A leáng hetekig élet-halál között lebegett, mig felgyógyult és az ügyészség ggermekölés miatt vád alá he. lyezte. Kovács Mária fölött csütörtökön ítélkezett a szegedi törvényszék Habermann-tanácsa. A! leány bevallotta, hogy gyermekét megölte, de ezt a cselekedetét félig önkívületi állapotban követte el. Nagyon félt, hogy kitudódik szé­gyene. Az orvosszakérlők véleménye szerint az újszülött a fojtogatáson kivül erős ütést is kapott, amitől májrepedésf szenvedett. A törvényszék dr. Kemény László védőbe* széde után bűnösnek mondotta ki Kovács Má­riát gyermekölés vétségében és ezért az eny­hítő körülmények figyelembevételével 3 havi fogházra Ítélte. Az Ítélet jogerős. Szentelt olvasóval billentette le a mérleget a havibucsu egyik „ájtatos" cukorkaárusa Három hamis mérleggel operáló cukros-néni ellen indult kihágási eljárás (A Délmagyarország munkatársától) Üzleti szempontból nem igen fizetődött ki a havi­bucsu. pedig erre a napra mindig számítanak a kereskedők, akik azt hiszik, hogy a városba tó­duló tíz-tizenötezer ember közű; csak akad né­bányszáz vásárló !s. A várvavárt forgalom azon­ban elmaradt, talán csak a Mátyás-téren sátort­vert piaci árusok, mutatványosok és cukorkások csináltak a körülményekhez képest jó üzleteket Rengeteg cukoi kaárus vonult fel a havibucsura, mert az olcsó cukorkafélékre mindig akad elég vevő. Nincsen sem a vásárokra, sem a búcsúkra fel­vonuló árusok kőzött még egy >szakma«, amely­ben olyan hallatlan konkurrencia fejlődött volna ki, mint éppen a cukorkások szakmájában. Hogy a vevőket magukhoz csábítsák, mindenféle trükköt kieszelnek, egymásra licitálnak, az egyik két fillérrel adja olcsóbban a dz deka cukorkát, a másik ugyanazért az árért, finomabb minőséget kinál, mint a szomszédja. Hangos patáliák és közelharcok is fordultak már elő az elmérgesedett versenyben, amelynek a bavibucsun történt tragi­komikus epizódja kerül most a községi kihágási biróság elé. A kihágási biróság embereinek ugyanis feltűnt a bucsun, hogy a cukorkaárusok a közönséget nem egyforma mértékkel szolgálják ki. Ha tiz deka cukorkát kért a vevő, a cukorkaárus nagy buzgalommal és bőbeszédüséggel szolgálta ki, de a rend őrei észrevették, hogy egy másik sátorban lényegesen többet adnak a tiz dekában, mint amennyit a megfigyelt cukorkás mért ki. Nem sokat teketóriáztak, a térvény nevében le­foglalták a mérleget és a rajta lévő cukorkát. A mérleg megvizsgálása alkalmával azután furcsa dolgok derültek ki. Az egyik mérőtányér alatt levő vasra a cu­korkaárus majd három deka sulyu olvasót akasztott Igy persze a szomszédjaival igen eredményesen konkurrálhatott, mert a tiz deka cukor helyett körülbelül csak hét dekát szolgál* tátott ki. — Miért tette az olvasót a mérlegre? — fafj gatták a hatósági emberek az asszonyt — Imádkoztam — felelte az asszony —i csak amig kiszolgáltam, addig akasztottam az ofi vasót a vastányérra. Ámde kiderült, hogy az asszonyság Igen sS­rün szakította félbe az imáját »ert a vásárlók a tettenérés hirére visszajöttek és at tőle vett tizdekás cukorkacsomagok egyformán — hét dekát nyomtak. Három ilyen hamis mérleggel manipuláló asS< szony ellen indította meg a községi kihágási bí­róság az eljárást Kettő az olvasóval billentette i maga javára a mérleget, egy pedig az egyszerű­ség kedvéért egydekás súlyt helyezett a mérlegj tányért fedő vastag papírlap alá. A dekáson kivül még egy hatalmas lapos savanyu cnkrott is oda­csempészett, ami szintén kitett egy dekát. A három asszony, Szabó Józsefné szeged^ Takács Györgyné csongrádi és Tankó Rozal röszkei lakosok, mérleghamisitási ügye hamarosan tárgyalásra kerül. [Káp«« fcatalágos díjtalant] Világ Qlrnevéi ax angol isége T iZ/e. Kapható: Liebmann foíolemex és film minősége révén sxerexíe. Kapható:

Next

/
Oldalképek
Tartalom