Délmagyarország, 1930. augusztus (6. évfolyam, 172-195. szám)

1930-08-08 / 177. szám

s»£öED. Szerkesztőség: Somogyi ucca I. cm. Teleion: Kl^dóblvatal, Aradi 1 k uj^anKönyvíAr (egytrodn : s. Telefon: 306. - Nyomda ; L8w ÍjYmM ucca 19. Telefon; 16-34. Távirati ^ levélcím: Délmagyarország Szeged. Péntek, 1930 augusztus 8 Ara 16 fillér VI. évfolyam, ITT. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-20 Vidéken 6s Budapesten3-60, KUUHlddn fi-40 pengő. - Egye* szám Ara hélköz. nap Ifi. vasár- és Ünnepnap 24 Ull. Hirdetéseit felvétele tarifa szerint. Megjelenik hétfő kivételével naponta reggel Nulla dfes sine linea Hát csakugyan nem volna már nap ujabb megvesztegetési botrányok nélkül? Csakugyan nem lehetne már állami és közhatósági építkezést a közszállitási szabályzat és az erkölcsi szabályok áthágása nélkül elképzelni? Elhjgyj ük-e, hogy balkanizálódott a magyar köztisztviselői kar és az erkölcsi Balkán hatása Orsovától és Zimonytól Hegyeshalomra tolódott át? Mindenesetre nagy és bizonyára igazságtalan túlzás van ezekben a kérdésekben, de bizonyos, hogy az átlagos újságolvasó képzeteiben ezek a. kérdések igenis szerepelnek. Felmerülnek ezek a kérdések, mikor szinte napról-napra dagadnak a zavaros pasam aügyek hullámai és rendőrség, ügyészség, fegyelmi hatóság teszi vizsgálat tárgyává megkózelithetetlennek hitt magas állású köztisztviselők működését. A magyar köztisztviselői kart lehetett kritizálni a hábórü és összeomlás előtt is. De ez a kritika legfeljebb a végzett munkamennyiségre, a munka elvégzésének mikéntjére vonatkozott. A magyar köztisztviselők erkölcsi intaktságát, anyagi érintetlenségét senki sem vonta kétségbe. Ez volt az a határvonal, az a tengerszélességü mélység,; amely bennünket a Balkántól elválasztott A vesztegetés és megvesztegethetőség gyanúja a magyar köztisztviselői karról mindig lepattant s ha voltak szórványos esetek, mikor egyesek magukról és hivatali kötelességükről megfeledkeztek, az ilyeneket legelőször a tisztviselői kar erkölcsi felfogása közösitette ki a saját kötelékéből. A köztisztviselő az állami és egyéb közhatésági szervek gépezetének kezelője. A köztisztviselő az, akinek kezébe a törvény leteszi 3 polgárok ezernyi különféle ügyének intézését. Á köztisztviselő működése a szabályozója annak a gyakorlati életnek, melytől ezer és ezer ember léte és boldogulása függ, anyagi és erkölcsi jóléte fakád. A köztisztviselő működése tehát csak akkor helyes, ha nem elégSzik meg a kifogásolható cselekedetek elkerülésével, a puszta legalitás megóvásával, haMm ha erkölcsi maximák is vezérlik és ebből a szempontból ténykedései felette állanak minden bírálatnak. Csak ez adhatja meg az egyszerű polgárnak az abszolút biztonság érzését, mikor valamely hatósághoz fordul, akár uint vállalkozó, akár mint szállító, akár pe•iig mint olyan fél, aki intézkedést vár vala™ely ügyének előbbrevitele céljából. Ezeket a magas etikai elveket sebezték meg *z°k a köztisztviselők, akiknek cselekedetei gazdagon táplálják a lapok hasábjait. Fs mert ezeket az etikai elveket sebezték meg, ®*nek ténykedéseik súlyosabb beszámítás alá. Azzal, amit elkövettek, a jogtalan anyagi előnyök szerzésével ők nem csupán az egyes felejti nem csupán az államot, vagy a gondozásukra bizott egyéb közületet rövidítették meg, Jíanem megcsorbitották azt az erkölcsi tőkemennyiséget is, amelyet a magyar tisztviselők -'halmoztak és amelyre funkcióik gyakorlásnál állandóan szükségük van. Csak a szemforgató álerkölcs mondhatja ff7. hogy a leleplezések sorozata, a vádak 'Mzsgálása és a történtéknek a nyilvánosság , való feltárása árt a magyar közélet er°'psi reputációjának. Sohasem az okozat az, árt, hanem mindig az ok. És többet árt appangó gyanúsítás, a szájról-szájra adott híresztelés, mint a nyilvánosság napfénye. A takargatás az erkölcsi rothadás csiráit hordozza magában. Alapelve az orvosi tudománynak, hogy egészséges szervezetet a fertőzés veszedelmének kitenni nem szabad. A kelevényeket égetéssel, vagy operálókéssel, de minden körülmények között el kell távolítani. A mostani sajnálatraméltó eseteknél éppen a köztisztviselői kar érdeke az, amely a legszigorúbb és legkíméletlenebb igazságszolgáltatását követeli meg. És megnyugtatást vár a közvélemény, hogy nem az erkölcsi Balkán előnyomulásával, hanem szórványos jelenségekkel áll szemközt, amelyeket nyomon követ a gyors és méltó megtorlás is. Külpolitikai és államgazdasági jelentőséget tulajdonítanak Titulescu és Maniu tanácskozásainak A sinajai konferencián az orosz veszedelemről tárgyalnak ? (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Bukarestből jelentik: Titulescu londoni román követ Romániába való visszatérése mozgalmas élénkséget idézett elő a román belpolitikai életben. Ellenzéki körökben izgalommal figyelik a Titulescu és Maniu Gyula kőzött folyó megbeszéléseket Megállapítható, hogy Maniu Gyula minisztereinők már hónapok óta tervezte ezt a találkozást, amelgnek kimondottan külpolitikai és államgazdasági jelentősége van. Az első megbeszélések folyamán Titulescu és Maniu Gyula a Brkmd-tervezettél kapcsolatban elfoglalandó román álláspontot vitatták meg. Titulescu az angol álláspont elfogadását javasolja. kz Adeverul csütörtöki számában, azt a feltűnést keltő hírt közli, hogy a sinajai megbeszélések fötárgga az orosz veszedelem volt, miután a kormány nyugtalanító .híreket kapott Oroszország hadi készülődéseiről, kz Adeverul híradása politikai körökben nagy feltűnést keltett Mironescu a kisántánt és a Magyarország közöli! közeledésről Párisból jelentik: Minorescu román külügyminiszter, aki jelenleg Párisban időzik, az Intransigeant munkatársa előtt nyilatkozott a bukaresti értekezlet politikai és gazdasági jelentőségéről. Kijelentette a külügyminiszter, hogy, elsőizben történt meg, hogg Románia, Jugoszlávia és Magyarország megbízottai értekezletre ültek össze és nemzetkön, gazdasági kérdésekben keresték a megegyezés lehetőségét. Ez az értekezlet bizongsága annak az enghülésnek, amelg a kisántánt-államok és Magyarország között bekövetkezett. A külügyminiszter ezután részletezte a román és jugoszláv kiküldöttek sinajai értekezletének jelentőségét és hangoztatta, hogy a politikái szövetségnek gazdasági megerősítése nem irányul más államok ellen. megölte asz anyját egy állítólagos berlini tj>irlapiró Haragudott az anyjára, meri négyszer meni férjhez (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Berlinből jelentik: Hallensee külvárosában csütörtökre virradó éjjel gyilkosság történt Csütörtökön reggel holtan találták villájában a fürdőkádban Tschöckel Kamilla bárónőt, egy magasrangu katonatiszt 47 éves özvegyét. A gyilkosságot a báróné fia, egy 33 éves állítólagos hírlapíró követte el. A fiu könnyelműen élt s ugy látszik pénzt követelt anyjától, mikor pedig nem adott, tizenöt tőrszurással megölte. A gyilkosság a jelek szerint a beteges hajlamú és elcsavart fejű irodalmár rémtette volt. A 25 éves gyiikos azt állítja, hogy önvédelemből ölte meg az anyját. Ezzel szemben a rendőrség megállapította, hogy a szerencsétlen asszony a fürdőkádban ült háttal az ajtónak, amikor a fia belépett és anélkül, hogy egy szót is szólt volna, rávetette magát és tizenöt késszurással megölte. Már élettelenül feküdt az asszony, amikor a fia még mindig szurkálta. A gyilkos azután a holttestet kiemelte a fürdőkádból, becsavarta egg lepedőbe és a szekrénybe zárta. Küleckének hívják a gyilkost, akinek gyakran voltak összetűzései anyjával. Nem tudta anyjának megbocsájtani, hogy házasságon kivül született, azonkívül azért is haragudott az anyjára, mert az négyszer férjhez ment. Kispesten is panamáztak Kispest vizsgálóbiztost kért az alispuntól műszaki hivatala ügyeinek felülvizsgálására Kispest, augusztus 7. Vitéz dr. Válga Gyula kispesti polgármester csütörtökön előterjesztéssel élt Erdélyi Lóránt alispánnak és ebben az előterjesztésében vizsgálóbiztos kiküldését kéri a városi műszaki hivatal ügyéinek felülvizsgálására. kz előterjesztést házi vizsgálat előzte meg, amely annak kiderítésére irányult, hogy a Speyer kölcsön terhére végzett vizvezetéképi-