Délmagyarország, 1930. augusztus (6. évfolyam, 172-195. szám)

1930-08-31 / 195. szám

1930 augusztus 31. Of? .Ttn.VAROFSZ.WS m I pelfiár&nister a femefflbfzottság mlik&dásérffl menállapitofta, hogy minden intézkedése szabályszerű (A Délmagyarország munkatársától.) Isme­retes, hogy a belvárosi temetőbizottság több, mint egy esztendeje olyan program végrehaj­tását kezdte meg, amely alkalmas arra, hogy a belvárosi temetőt Szeged kultúrájához mért oivóra emelje. Ebből az ügyből kifolyólag vitéz dr. Gárgyán Imre április 5-én interpel­ciót intézett a polgármesterhez. Gárgyán olyan kérdéseket tett föl a polgármesternek a temetőbizottság működésével kapcsolatban, amelyek alkalmasak arra, hogy a bizottság munkáját a hatóság és a közgyűlés előtt egy­aránt népszerűtlenné tegye. Az interpelláló többek között azt állította, bogy a temetőt úgynevezett modernizáló — csinosító — rendezés címe alatt a tradíció, a kegyelet és a vallásos érzés legnagyobb meg­döbbenésére átalakítják; hogy a sírhelyeket az érdekeltek megkérdezése nélkül kisajátítják, összedarabolják és az exhumáltakat önkénye­sen más sírba, helyezik. Aj. interpelláció azzal végződött, hogy ezek a munkálatok az elhal­tak hozzátartozói között a legnagyobb felhá­borodást váltották ki és hogy a temelőbizottság egyes tagjai sem helyeslik ezeket,.az intézke­déseket. Az interpelláció hangja és a benne foglalt állitások a legnagyobb megdöbbenést keltették a temetőbizottság tagjai sorában. A bizottság még április 9-én ülést tartott ez ügyben. Dr. Balogh István, a bizottság elnöke felhívta a tagok figyelmét az interpellációra és ezzel kapcsolatban a szegedi sajtóra. Vitéz dr. Gár­gyán Imre interpellációja — mondotta dr. Balogh István — sértő a bizottságra és a belvárosi plébániára egyaránt. A bizottság határozati javaslatot hozott, amely a következőképen hangzik: »Vitéz dr. Gárgyán Imre interpellációjával szemben a bizottság a legerélyesebben uta­sítja vissza azt a hangot, amellyel a bizott­ságot és ezáltal a belvárosi plébániát a ke­gyeletről és a vallásos érzésről kioktatja.« Dr. Pálfy József polgármesterhelyettes az interpellációt kiadta a temetőbizottságnak az­zal, hogy az abban foglaltakat ülés keretében tárgyalja le és a választ terjessze be. A bizott­ság április 26-án össze is ült és hosszás tár­gyalás után nagyjából a következő választ terjesztették a polgármester elé: — Nem döbbenhet meg a vallásos érzés és kegyelet akkor, amikor egy elhanyagolt és ezért kegyeletsértő temetőt rendeznek. Sze­ged európai város akar lenni és ezért nem lehet diszharmóniát bevinni például a fo­gadalmi templom pompás épülete és az el­hanyagolt temető között. Arra a pontra, hogy állítólag sírhelyeket* az érdekeltek megkérde­zése nélkül összedarabolták, sőt megszüntették, a bizottság kijelenti, hogy ez egyetlen esetben sem történt meg. Az önkényes exhumálás Legfőbb, legolcsóbb Stelner Tibor hangszerkészítő E&eSemen u. 7 vádja hamis. A gondozott és bekerített sír­helyek közül egyetlen egyet se sajátított ki a bizottság. A fák kivágása tekintetében tényleg történtek szakszerűtlenségek a rendelkezések tulszigoru megtartásából, azonban a bizottság ezekre orvoslást talált és gondoskodott, hogy a jövőben hasonlók ne forduljanak elő. To­vábbá megállapitotta a bizottság, hogy a ren­dezés nem válthatott ki elkeseredést és fel­háborodást, mert a felhozott visszaélések egy­általán nem történtek meg. A bizottság eljá­rásának törvénye^ alapját képezi az 1908. évi 30.554 sz. tanácsi és a közgyűlés, vala­mint a belügyminiszter által jóváhagyott te­inetőszabályzat. Az interpellációval szombaton foglalkozott a kisgyűlés. Gárgyán Imre javasolta, hogy a polgármester vessen véget a mai helyzetnek. Az interpellációra a polgármester azt a vá­<k K. t KteM i minőSÉGE.GflZDflSAGOSSAGR FELÜLmŰLHRTflTLfiri nacvBATonv-ujuiKi M.2 sa EGYESÜLT IPARÍTIUVEK RT BUDRPE5J.V.VlLm05-CSASZAR-UT 32­Képviselő: Erdélyi András és Fia ép. vá<L, Szeged. laszf adta, hogy a temetöbízotlság hatósági­lag engedélyezett exhumálásokat végez és min­den intézkedése szabályszerű. Tudja, hogy ftv fájdalmas, de arról nincs tudomása, hogy a bizottság kegyeletsértő módon végezné hivatá­sát. A jövőben egyébként végrehajtása előtt kikérik a hozzátartozók hozzájárulását is. Hogyan készül Szeged világhírű tere? A Templom-iér — lámpa nélbOl (A Délmagyarország munkatársától.') Októ­ber 22-én kezdődnek tudvalevőleg azok az ünnepségek, amelyek keretében felszentelik a fogadalmi templomot, leteszik az egyetemi kli­nikák zárókövét, katolikus nagygyűlést tar­tanak és bemutatják Dohnányi és Kőnig mi­séjét. Az ünnepségeken résztvesznek Horthy Miklós kormányzó, a kormány több tagja, Serédi hercegprímás, több megyéspüspök és még igen sok világi és egyházi kiválóság. Em­beremlékezet óta ez lesz az első eset, amikor Szeged is abban a kegyben részesül, hogy — fél jeggyel lehet majd ideutazni. A nagy ünnepségekre készülnek városszerte s a Templom-téren — amelyet nemsokára uj névre keresztelnek — nagyban folyik a mun­ka. A kövezés elkészült és az este megtörtént az a ragyogó dolog, hogy igen sokan, akik Szeged e világhírűnek szánt terén sétálgat­tak, arra a bizarr gondolatra jutottak, hogy lámpát kezdtek keresni. Lá:r.púnak azonban nyoma sincs az egész Templom-téren, csak a püspöki palota árkádjai alatt van néhány égő, ezek azonban az épület tartozékai és a tér világításához édes-kevés közük van. Igy állván a helyzet, szükségesnek láttuk utánanézni annak, hogy október 22-ére, ami­kor az országos jelentőségű ünnepségek meg­kezdődnek, lesz-e világítás a Templom-térenf Kénytelenek voltunk megállapítani, hogy ab­ban az esetben, ha a mai helyzet marad fenn, nem lesz világítás. Ezt meg kell azonban előzni és ez az oka annak, hogy megint kel­lemetlenkedni vagyunk kénytelenek annak a tehetetlen rendszernek, amely a városházán egyre inkább terjed és úrrá lesz. Az történt ugyanis, hogy a mérnökség két osztálya, a gépészeti osztály és a térrenöező osztály elkezdtek vitatkozni egymással azon, hogy kinek a munkakörébe tartozik a Temp­lom-tér világításának, vagy ellátásának né­hány éven át éjt-napot igénybe vevő mun­kája. Ez a vita bizonyára eltartott volna ad­dig, amig a vitatkozó felek földigérő szakállt eresztettek volna s amig ez a szakáll lassan­kint megőszült volna, ha valakinek nem jutott volna eszébe az a megváltó gondolat, hogy — az ügyet át kell tenni dr. Pávó Ferenc tb. tanácsnokhoz. Igy a mérnöki hivatal két ér­dekelt osztálya megszabadult ettől a rette­netes gondtól, Pávó Ferenc pedig nem so­káig törte a fejét amiatt, hogy lesz-e és ha igen, mikor lesz világítás a Templom-téren, azzal &z indokolással, hogy nincs pénz, az iratokat ad acta tette és a Templom-téri vi­lágítás aktáin elkerdődött a porrétegek lerako­dása, amelyet mi ezennel megbolygatunk. Az események teljességéhez tartozik, hogy a veze­téket, mielőtt a kövezést lerakták, a légszesz­gyár beépítette a Templom-téren, anélkül azonban, hogy ki tudott volna eszközölni sza­bályszerű megrendelést. A légszeszgyár a ve­zetéket saját felelősségére rakta le, gondolván, hogy bizonyára lámpákat is akarnak féláUX' tani a világhírűnek szánt Templom-téren. Ab­ból csak nem lesz. tehát kellemetlensége, ha saját felelősségére lerakja a kábeleket csak azért, hogy az elkésett megrendelés miatt ne kelljen az uj kövezetet felbontani és ezzel a munkát — persze a város terhére — sokkal drágábban elvégezni. PANNÓNIA SZALLO BUDAPEST, VIIL, RAKOCZi-UT 5. V ^^^r^* Elsőrangn szálló. Az előkelő családok régi, jó­hiruevü találkozóhelye a főváros központjában. A legmodernebb felszerelés és minden kénye­lem. Fürdők. Hideg és meleg folyóvíz minden szobában. 29 Ciánozás legyen az efsíí dolog, ha hazaiön a nyaralásból. Felelősség mellett végzi LakásíertSIfemfő Vállalat rádió szenzacioja a 54"* csöves ttóló^all váltóáramú <13 Sk 13 i^eiAíjös havi rés^letetctoeix l&ai>t*aíó mmdeeüii. M15

Next

/
Oldalképek
Tartalom