Délmagyarország, 1930. augusztus (6. évfolyam, 172-195. szám)

1930-08-30 / 194. szám

OELM Ali VAMOKSZAG Kétszer akart meghalni oslifilrftök éljél egy szegedi sertéskereskedő, mert elhagyta a felesége (A Délmagi/arország munkatársától.') A közúti hid előtt álló őrszemes rendőr csütörtökről péntekre virradó éjszakán, 12 és 1 óra között arra lett figyelmes, hogy egy idősebb kinézésű férfi izgatottan sétál a hidon. Óvatosan megindult a férfi felé, aki nem vette észre a közeledését. Végre elhatározta magát, hirtelen a hid korlátjához lépett és ál akarta rajta vetni magát. A rendőr hangosan rákiáltott a férfire, aki a hangra meglepetten. fordult vissza. A rendőr láttára megrezzent, de már nem volt ideje beugrani, mert a rendőr elérte. A kérdésekre elmondotta, hogy a vizbe akarta ölni magát. Az őrszemes rendőr erre lebeszélte a tervéről és hazaküldte. A férfi illedelmesen elköszönt és elindult. A rendőr visszaállt a posztjára. Félóra elteltével a rendőr meglepetten vette észre, hogy a férji újra a hidon van és gganusan viselkedik. Futólépésben sietett fel a hidra és az utolsó pillanat, ban megakadályozta, hogg a férfi végrehajtsa szándékát. Most már a rendőr előállította a férfit a központi ügyeleten. Itt előadta a férfi, hogy Kovács Márknak hívják, szegedi sertéskereskedő. Azért akart megválni az élettől, mert nagy bánat érte. Hosszú időn keresztül együtt élt egy nővel, két gyermekük született, boldogságuk zavartalan volt. Néhány nappal ezelőtt a nő váratlanul, indo. kolás nélkül elhaggta. Ezt a psapást nem birta elviselni és ezért határozta el magát a halálra. A rendőrségen Kovács Márkot saját érdekében őrizetbe vették és reggel, amikor letett szándékáról, elboesájtötták. RÉGI SZEGEDI CSALÁDOK Irta: dr. Szabó László 25 Blázs-Kovács. 1849-ben Blázs- Kovács József, a város egyik leggazdagabb polgára, 17 éves egyetlen fiát teljesen fölszerelve és lóval is ellátva felajánlotta a haza védelmére azzal, hogy eltartásáról négy évig gondoskodik. Bláskovács József törvényhatósági bizottsági tag, ki nyilván azonos az előbbivel, 1872-ben száz forintot adott az árvaházra. BIeier. Nem tudjuk honnan jöttek. BIeier Márton, aki 1780-ban született és 1852 február 12-én halt meg, mészáros volt. Ez a Bleyer, másként Plajjer Márton 1839ben piaci árusítási engedélyért is folyamodott, de sikertelenül. özvegy BIeier Benedek né Mária, sz. 1793., meghalt 1881 szeptember 17-én. Egy BIeier Sándor Auslánder József és flirsch Sarolta legkisebbik leányát, Franciskát vette nőül. BIeier Zsigmond nevét 1875-ben B^nyei-re magyarosította. (L. még a Czinner. család történetét.) Blidár. Rókusi család volt. Blidár Péter 1843-ben 2 frt 30 krt adott az uj temetőre. Blinkay. A trencsénmegyei Hrozakov községből jött Blinkay Jánost 1777-ben felvették a szegedi polgárok közé. RIoch. 1847-ben Bloch Ignác a zsidó iskola tanítója. Bobelle. Zsidó csajád, melynek csak nő tagjait ismerjük. Bobelle Máriát Politzer Mór. (Majrem) vette feleségül. Bobelle Cipperl. Wodianer Fülöp egyik fiának, Sámuelnek volt a neje. Bobelle Cipperl huga, Katalin, Ba$ch Józsefnek lett a felesége. s Bobesck. 1858-ban lépett be a magyar szabók céhébe Bobesek Sámuel. Neje Auer leány volt. Bocsányi. Az 1522. évi egyházi tizedlajstromban szerepel Bochyany Mihály, Bodanzo. Jászi a kihalt vagy nyomaveszett rókusi családok közt emliti. Nevéből ' olasz eredetű lehetett. Bodányi. 1879-ben az árvízvédelemben résztI vett Bodányi Károly mérnök. Bodonyi. 1522-ben Bodony Albert Csősz w-J cai lakos. I 1860-ban Bodonyi József városi szánrvH^ volt l Bodor. Több ily nevü családunk is volt. R5.I kuson 1810—1820 közt szerepel a Bodor csa-f Iád az anyakönyvekben. Bodor József 1842-ben ajókusi uj temetőrei egy forintot adott. Bodor Anna, Sebők Pálné, 1873-banjmise-| alapítványt tett. Bodor-ra magyarosította nevét 1870-ben J\*| dik István. Gyermekei voltak: Lajos, Béla István, Aranka, Gyula, Róza, Ákos, Árpád. Ugyancsak Bodor-ra magyarosította nevé 1884-ben Judith (?) Sándor. Bodó. Az 1522-iki tizedlajstromban Bodó Gergely és Tamás Szent Lélek-utcai lakos. Bo dó Péter özvegyének háza van a_Félszer.| utcában. Bodó Ferenc alsóvárosi lakos 1723-ban es-| küdt polgár. Bodrogi. A török világban, 1553-ban rogi Ferenc utcai elüljáró volt. Bodrogj István 1718-ban huszár a rác ha tárőrségnél, 4 év óta szolgál, háza van felső városon. Lehet, hogy Bodrogi volt az a szegecB gár is, aki az 1522-iki tizedlajstromban Bo ryga Mátyás néven szerepel. Bodvaí Iparos család^ melynek eredeti Jancsurák volt. Jancsurák János és fia, Nándor, valamin^ Jancsurák Pál és gyermekei, Lajos, Károly István és Róza 1873-ban magyarosították vüket Bodvai-ra. Bodvai Pál híres rézöntő volt és vezér repet játszott az iparcsmozgalmakban. n ^^^^^ TAVASZI 0 I1.0 30^án reggel 9 órakor az alanti szenzációs árakban kezdődik: Gyönyörű szőrme bundák . . .138"—158"—178"— Selyem és geortjette női modell- 0. 7Q. ftQ„— kábátok 03 — 13 — ob — Őszi és tavaszi női kabátok . . 18— 24— 28— Teveszőr és duble átmeneti női kabátok . 36— 46— 56— Gummí és Fregoii női esőköpenyek 22— 2428— Női télikabátok diszitéssel . . . 19-58 Szörmézett női télikabát.... 28— 36— Női télikabátok bunda gallér, kézelővel, dúsan szőrmézve . . . 48— 58— Sláger bundák 88— 98— Dusán szörmézett női téli modell kabátok 65— 75— 95Muszlin, Crenp üe sine, gesrgette uecai ruhák Női szövet és kascha ruhák . . Grenadin, trikó és puplin blúzok . Színtartó női mosó ruhák . . . Bemherg műselyem ruhák . . . Plisse és angol aljak .... Leányka iskolai egyenruha, minden nagyságban ....... 25"- 28"- 35— 8-88 9-8011*88 1-98 2a50 3-58 3-58 4-58 5-58 7-50 9*59 3-90 4-58 11"-12"-13"-15"Sseabott árak! WINTERNITZ IZIDOR Széchenyi tér. (Jemey-ház.)'