Délmagyarország, 1930. augusztus (6. évfolyam, 172-195. szám)

1930-08-03 / 173. szám

1930 atigusztns S. Dtf LM A r,T 4WORS7AG A szegedi kir. törvényszéktől. p gOOO—1927—56. szám. A MAGYAR ÁLLAM NEVÉBEN! % szegedi kir. törvényszék, mint büntetőbíróság, sajtó elkövetett rágalmazás vétsége miatt dr. Lévay perene ellen a vádtanácsnak B. 6000—1927—12. számú „jdhatározatában foglalt vád felett Vüd Károly kir. törvényszéki tanácselnök, mint elnök, dr. Molnár István íjjr. törvényszéki biró és dr. Scháffer Lajos kir. törvény•síékl Wró, valamint dr. Vékes Bertalan kir. törvénysíéki joggyakornok, mint jegyzőkönyvvezető részvételével, tg. Szécsényi István mint magánvádlónak, a szabadlábon li(VÖ vádlottnak és dr. Nekich Richárd ügyvéd, mint védínek jelenlétében Szegeden 1929. évi április hó 5., ft és 13. napján megtartott nyilvános főtárgyalás alapba a vád és védelem meghallgatása után meghozta i következő 1 .j. ítéletet: Dr. Lévay Ferenc vádlott 48 éves, ref. vallású, szegedi születésű és lakos, magyar állampolgár, nőtlen, gyakorló ügyvéd, katona volt, vagyontalan, bűnös a Bv. I §-ába ütköző és a Bv. 3. § 2. bekezdésének 1. pontja szerint minősülő sajtó utján elkövetett jágalmazás vétségben, amelyet ugy követett el, hogyCzegeden a »Délmagyarországi időszakj lap 1927 juniu? hó 12-én megjelent III. évfolyamának 134-ik számában »Nyilttér* rovatban: »Nyilt levél Szeged szab. kir. város közönségéhez* cim alatt cikket tétetett közzé, amely a kővet!cező kitételeket tartalmazza; »Milyen irredeta programot adhat az, aki az egész Tflágháboruban nem teljesített katonai szolgálatot, mert tddig uftkosott minden elképzelhető és kitalálható módon Tj$f eflmentés után, mig végre, mint hirlapirót fel is mentették. (Zenta város tanácsa 25 esetben foglalkozott felmentésével.)* Milyen irredenta programot adhat az, akinek a vele híz- és vagyonközösségben élő testvéröccse volt a megszálló csapatok husszáüitója s aki egy keresetlevél tanusága szerint maga is érdekelve volt ezen szállítási ihletekben. Milyen bátorságról és elszátságról beszélhet az, aki minden áron érvényesülni akaró felgyülemlett háborús energiáját egyik női kliensének bántalmazásával hűti le? Milyen bátorságról és elszántságról beszélhgt az^aki, hogy ~a~aert)ek elleni-gytHöTégék a gyakorlatban is~Btejezést adjon és hogy az Tgfllv legvitézebb volt ellenüégünkkd »aló közelharcban való találkozására hivatkozhasson, kénytelen volt Anasztaszievics őrnaggyal, a íentai megszálló csapatok yarancsnoKával pezsgőzni az Eugen-kávéház terasszán hadi megbeszéléseket tartani? Milyen földimádatról és a magyar földnek milyen áldozatos szeretetéről beszélhet az, aki a magyar földhöz »alő ragaszkodásának és áldozatkészségének olyan hősi példáját adta, hogy feláldozta a »honfoglaló« ősei földjét és a vereckei szoroson velük együtt bejött Lőwy-nerazettségnek kincstári és holttányilvánítási illetéket megtakarító okírathamisitás utján hétszázezer jugoszláv koronáért, hogy szerzeményi földjével a megszálló ellenséget, a Sztojanovits testvéreket tette tönkre 4.460.000 jugoszláv koronáért... ... hogy az ellenséges jó valutával i megcsonkított JViza földjéből jó áron vásárolt ingatlanait gyarapítsa a *>Sz?chényi« moziból az ő vezetése mellett megindult líredenta uj honfoglalásával visszaveendő ingatlanokkal, de ugy, hogy a vételár is a zsebben maradjon és a birtok is visszakerüljön ő hozzá? (9138—1926. sz.) Milyen irredenta önfeldázást, elszántságot, megbízható puritánságot, fanatizmust irhát elő és követelhet az, aki í menekültek részére honossági letelepedési engedélyt, lukást, súlyos pénzekért szerez; aki a menekültek megmaradt pénzével kufárkodik és .toprészvényeket vásáról, aki a menekültek és agyonsSnált kisemberek pénzét nemzeti, keresztény jelszavak Mellett a valutának ingadozására bazírozott haszo'. ke'segtetésével bankba dirigálja a bankügyészi rebach '•égett; aki menekült társai azon kérését, hogy a határkiigazjtó bizottság előtt, jelenjen meg és ott szószólójuk legyen, vagyoni érdekeltségére való hivatkozással megaki önként jelentkezett a szerb állampolgári, illetve "gyvédi hűségeskü letevésére és aki az alatt, mig egyik libával megszállott területen állva az ottani vagyoni értekeit szorgalmazta, másik lábával pedig a szegedi humusba kapaszkodott, üzleteinek a lebonyolítása közben 3 büntető törvénykönyvvel is ellenkezésbe jutott, "gyannyira, hogy bűnügyi zárlatot rendeltek el a birtokára; Milyen irredenta harcmodort ajánlhat az, aki az >elszámolási revolverével a halálos ágyon agonizáló és a 'dijlevéW ágyujával az akasztófa alatt vergődő millióért " lövöldözött — aki az uszítás frázisainak patronjaival f&nitgette a »nélkülőzhetetlenség* bokraiban rejtőzködő Elmenteiteket, aki az ingatlanforgalmi és egyéb ügynököket qsak idegen, nehéz valutás betevők felhajtására használta százalékos haszonrészesedés mellett, akinek a Mnzolvasásban kifinomult keze a rohamkést csak pezsüvegek felbontására tudja használni, — az irredentizmust megtisztítsam mindenféle alkalmi álaktól. ••• célom az irredentizmus megvédése öncélú kisajá"fal kísérlet ellen, mert még egy 1926-os Szécsényi [stván dr.-nak is illenék tudni, hogy irredentát se huss?-il!itással, se vizipuskával, se hamis frankkal, se szóV»rágesővel netp lehet csinálni. ^em termésáktes-e, ha az ilyen magyargyilkos irredenta ellen... *Y Ezek a ténylffitások valóság esetében alkalmasak arra, °gy dr. Szécsényi István főmagánvádlót a közmegvetéstegyék ki. * kir, törvényszék ezért dr. Lévay Ferenc vádlottat a Bv. 3. g. 2. bekezdése alapján 1 (egy) hónapi fogházra itéli. Az esetleges szabadságvesztést)üntetést megkezdésének napjától kell számitani A vádlott a Bp. 480. §-a értelmében köteles az eddig felmerült bűnügyi költség fejében 20 H pengd t6 fillért és az ezután felmerülő bűnügyi költséget az államkincstárnak megtéríteni. Köteles a vádlott a Bp. 480. §-a értelmében dr. Szécsényi István sértettnek tOO pengőt bünügyi költség fejében, továbbá a St. 39. §-a értelmében 1000 (Egyezer) pengőt nem vagyoni kár fejében az ítélet jogerőre emelkeddésétől számított 15 nap alatt végrehajtás terhével megfizetni. Köteles a St 43. g. 3. bekezdése értelmében ezt az Ítéletet indokaival együtt a > Délmagyarország' cimü napilap szerkesztője az ítélet jogerőre emelkedése után megjelenő legközelebbi, vagy azt közvetlenül kővető számában a lap elején, rendes nyomással, minden példányon közzétenni Az ítéletben megállapított bünügyi költségért és kártérítésért a St 40. §. és 42. §-ai alapján elsősorban a biztosítékul letett összeg erejéig Pásztor József, mint a > Délmagyarország* kiadója; amennyiben a biztosíték nem fedezi, dr. Lévay Ferenc elitélt felelős, ha tőle behajtható nem volna, Pásztor Józseftől, mint a > Délmagyarországi kiadójától, végső sorban pedig a »Délmagyarországc cimü lapot előállító »Délmagyarország és Hírlapkiadó Nyomdavállat Rt-tól (képv. Pásztor József) kell behajtani Indokolás. A kir. törvényszék a főtárgyaláson felolvasott s Szeged Szab. kir. város polgármesterének 10.292—1927. eln. számú átiratának tartalma alapján tényként állapítja meg, hogy a >DéImagyarország* című napilapnak 1927 junius 12-én felelős szerkesztője és kiadója, valamint a lapot előállító > Délmagyarország és Hírlapkiadó Nyomda vállalat Rt* szegedi cég részéről bejelentett felelős személy Pásztor József szegedi lakos, továbbá, hogy a lap hirlapbíztositékát a szegedi m. kir. pénzügyigazgatóság 64.527. számú betétszámlán, 163. naplószám alatt kezeli (7. alsz.) E »Délmagyarország* cimü időszaki lap 1927 junius 12-én Szegeden megjelent III- évfolyamának 134-ik számában a >Nyilttér* rovatban >Nyjlt levél Szeged szab. kir. város közönségéhez* cím alatt a főtárgyaláson egybehasonlitott, a beszerzett kézirattal szószerint egyező s a rendelkező részben idézetteket is tartalmazó cikk jelent meg, amely cikket vádlott beismerése s a kézirat adatai szerint vádlott irta s tette közzé. Dr. Szécsényi István főmagánvádló a cikk tartalmát sértőnek találván, a főtárgyaláson ismertetett 1. alsz. alatti iratból megállapíthatóan 1927 szeptember 9-én, tehát törvényes határidőben feljelentést tett, majd 12. alszám alatt 1927 szeptember 22-én vádiratot adott be, a cikk szerzője, dr. Lévay Ferenc ellen a Bv. 1. §-ba ütköző s a Bv. 3. §. 2. bekezdésének 1. pontja szerint minősülő sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt. Vádlott nem ismerte be bűnösségét s a valóság bizonyításának megengedését kérte közérdek címén. I. Annak bizonyítására, hogy főmagánvádló a háború ideje alatt katonai felmentésért futkosott, felajánlta a szabadkai hadkiegészítő parancsnokság 3341— 1917. és 4018—1927. számú megkereséseit a Zenta város tanácsának ugyanezen számokra hozott jelentéseinek hivgípioc másolatát. Tanuként kérte kihallgatni dr. Jedlicska Jenőt, Pollák Fülöpöt, Braun Somát, Heinrich Emilt, Berzenczey Domokost és Varga Istvánt, dr. Mester t vörgyőt és dr. Havel Józsefet II. A megszálló szerb csapatok részére való husszálütást bizonyítani kivánta Zenta város tanácsának 4524—'920. és 4000—1920. számú keresetlevelek hitelesített másolataival; kérte tanuként kihallgatni dr. Jedlicska Jenőt, Berzenczey Domokost, dr. Borsi Ferecet, dr. Mester Györgyöt és dr. Havel Józsefet III- A háború alatti felmentéskori bátorságának bizonyítására felajánlotta a zentaí kir. járásbíróság B. 94—Í918. sz., a szegedi kir. törvényszék B. 66—1927. számú iratait s tanuként kérte kihallgatni dr. Jedlicska Jenőt IV. Anasztazievies és Blaskovics szerb őrnaggyal, illetve alezredessel való Eugen-kávéházbeli pezsgőzést bizonyítani kivánta I ítricza Mátyás, Patricza Mihály és Kehi Nándor felszolgáló pincérek eredeti nyilatkozataival s kérte dr. Jedlicska Jenőt, Varga Istvánt, Mezey Gézát, Kuthy Gézát, Vartus Ferencet tanuként kihallgatni. valamint dr. Mester Győrgyöt és dr. Havel Józsefet. V. A Sztojanovits testvérekkel a pánai földbirtokra vonatkozólag kötött üzlet valódiságának bizonyítására f-r'ajánlotta a' vonotkozó telekkönyvi iratokat, hiteles máso'atban kérte beszerezni a szegedi kir. ügyészségtől a 9138—1926. kü számú iratokat s tanuként kihallgatni a már megnevezett dr. Jedlicska Jenőt, Dobó Pétert és Pollák Fülöpöt VI. A menekültek részére való honossági, letelepedési engedély és lakás szerzésére tanuként kérte kihallgatni Hciszlet Lászlót, Gábor Andrást, Borsi Istvánt, Dávid Gyalát, özv. Habram Istvánnét és Mir Tamást Vil. A menekültek megmaradt pénzével való kufárkodást és laprészvéuyvásárlásl, továbbá a valuta ingadozásira alapított betétek bankba való dirigálását bizonyítani kívánt? a szegedi kir. járásbíróságtól, törvényszékből és ügyészségtől beszerzendő P. 28.427—1925. P. 25.093—1926. számú, B. 3607—1927., Ko. 5097—1925. számú, Cs. 8584—1925. sz., B. 26.651—1926. sz., tosvábbá 12.992—1925. kü. számú, 20.644—1926. kü. és 1267—1926 Fu. számú iratokat s kérte tanuként kihallgatni Borsi Istvánt, Dávid Gyulát, Huszár Istvánt és Asztalos Lajost VIII. A kalárkjigazitó bizottság előtti megjelenésének vagyoni érdekeltségre való hivatkozásra tőrtént megtagadását bizonyítani kivánta vitéz Zsiday Imre tanúval. I- a) Annak bizonyítására, hogy főmagánvádló üzletének lebonyolítása közben a Btk.-vel is ellenkezésbe jutott, felajánlotta a Ke. 5097—1926. számú és Cs. 8884—1925. számú iratok tartalmát, továbbá a szabadkai kir. tőrvényszék vizsgálóbirájának 1281—2—1921. számú végzését s tanuként kérte kihallgatni dr. Jedlicska Jenőt és dr. Schaar Kornélt X. Az > Elszámolás revolverével... a halálos ágyon agonizáló és a >dijlevéW ágyújával az akasztófa alatt vergődő millióért lövöldözött, aki az uszítás frázisainak patronaival rémítgette a »nélkülözhetetlenség* bokraiban rejtőzködő felmentetteket; aki az ingatlanforgalmi és egyéb ügynököket csak idegen, nehéz valutás betevők felhajtására használta százalékos haszonrészesedés mellett s akinek a pénzolvasásban kifinomult keze rohamkést csak a pezsgős üvegek felbontására tudja használni* bizonyítására kérte beszerezni a szegedi kir. járásbíróságtól a P. 28.427—1926. sz. és 1157—1927. számú iratokat s tanuként kérte kihallgatni dr. Marczinek Jenőt és nejét s Kovács Kotor Andrást A vádirat további pontjaira elegendőnek tartja a már félsorolt bizonyítékait. Kérte továbbá a valóság bizonyításának elrendelését a névbitorlásra vonatkozólag is, mert a főmagánvádló a »Széchenyi* nevet jogtalanul használja, mert ő Szécsényi*. Főmagánvádló a valóság bizonyítását nem ellenezte s ellenbizonyítást ajánlott fel. Kérte tanuként kihallgatni Klug Pétert, Törők Sándort, dr. Becker Vendelt, dr. Buócz Bélát, dr. Schul teisz Károlyt, Asztalos Lajost, Sipos Györgyöt, Steyer Györgyöt, Máté Jánost, Huszár Istvánt, dr. Simon Akosnét, dr. Lugosi Dömét, dr. Gálfy Endrét, Vámos Jánost; Árpás Ferencet, Hirschfeld Ferencet, Boros And rást, Heinrich Emilt, dr. Salamon Imrét, Mester Andort, dr. Kerekes Frigyes Kázmért, Braun Somát, Zentai Somát, dr. Míkszics Jenőt, Veres Árpádot, Jakó Sándort, dr. Barsi Ferencet, dr. Kiss Pált, Répás Dezső Jánost, özv. Manga Dezsőnét és Nagy Károlyt, kérte továbbá beszerezni a szegedi kir. járásbíróságtól, törvényszéktől és ügyészségtől a P. 1175/1927. számú Pf 4958—1927. sz. P. 26692-1925. sz. 17471—1927. sz. kü. iratokat s becsatolta a P. 2430—1920. sz. Elnöki I. E. 73—1927. sz. és 1381—11—1921. számú iratokat A kir. törvényszék a Bv. 13. §-ának 1. pontja » végbekezdése alapján a valóság bizonyításának helyt adott, valamint ai ellenbizonyításnak is s ehhez képest a vádlott által bizonyítani kivánt ténykörülményekre nézve elrendelte a vádlott és főmagánvádló által felhívott tanuk kihallgatását, iratok beszerzését s ezek valamint a becsatolt iratok felolvasáát A valóság bizonyítása elrendeltetett, mert vádlott annak elrendelését bizonyítékainak megjelölése mellett kellő időben kérte, főmagánvádló sértett ahhoz hozzájárult és mert az inkriminált kitételek súlyos visszaéléseket, bűncselekményeket rónak főmagánvádló, mint közéleti szereplő terhére, már pedig közérdek a közélet purifikálása szempontjából annak tisztázása, vájjon intakt jellemű egyérek játszanak közéleti szerepet Az ellenbizonyítás a tényállás teljes tisztázása céljából lett elrendelve, mert a főmagánvádló ellenbizonyitékait törvényes határidőben bejelentette. Neem rendeltetett azonban el a valóság bizonyítása a névbitorlásra vonatkozóan, mert az erre vonatkozó tényállást a főmagánvádló nem tette vád tárgyává s annak elrendelését elkésés okából ellenezte. A lefolytatott bizonyítás eredménye az alábbiak szerint a következő: ad. I. A kir. tőrvényszék a vádlott által a Jegyzőkönyvhöz becsatolt s a főtárgyaláson ismertetett, a szabadkai honvédkiegészitő parancsnokság által 1917. május hó 23-án 3341—kieg. 1917. sz. a. és 1917. junius 26-án 4018—kieg. 127. sz. a. Zenta város tanácsához intézett átírásainak, továbbá ntóbbinak előbb nevezett katonai parancsnokságához 1917. május 24-én és Junius 29-én válasziratainak tartalma; a vádlott által felhívott dr. Jedlicska Jenő, Braun Soma, Heinrich Emil, Varga István és Berzenczey Domokos, dr. Mester György, dr. Havel József, valamint a főmagánvádló által felhívott dr. Salamon Imre és Veress Árpád tanuk részben egybehangzó, részben egymást kiegészítő vallomásai alapján az alábbi tényállást vette bizonyítottnak: Főmagánvádló 1914. évben, a háború kitörésekor, jelentkezett önként katonának, de mert sérve volt, be nem soroztatott Ugyanezen baja miatt más sorozáson sem lett alkalmas, végül is 1917-ik évben megtartott sorozáson alkalmasnak nyilváníttatott s mint B. osztályú népfőikelő behivatott Ezt kővető időkben a zentaí vöröskereszt egylet főorvosa, mint az egylet titkárát; Zenta város tanácsa, mint a tűzoltó testület parancsnokát, s Bács Bodrog vármegye, mint hirlapirót közérdekből kérte főmagánvádlót a katonai szolgálat alól felmenteni. Az utóbbi, 3-ik kérelemre azután fel is mentetett főmagánvádló a katonai szolgálat alól s tényleg nem is vonult be. Azon tényt azonban, hogy főmagánvádló maga kérte volna felmentését, avagy, hogy a fenti 3 izbeni felmentés iránti kérelem kedvező elintézése érdekében főmagánvádló személyesen, avagy az ő felkérésére bárki más is közbenjárt vagy futkosott volna, s hogy Zenta város tanácsa 25. esetben foglalkozott főmagánvádló felmentési ügyével, azt még a vádlott által felhívott tanuk sem vallották, tehát vádlott ide vonatkozó tényállítása nem nyert bizonyítást. Ad. II. A kir. törvényszék a vádlott által a jegyzőkönyvhöz becsatolt, a főtárgyaláson felolvasott, Zenta város tanácsa 4524—kig. 1919. számú véghatározata egy. szerű másolásnak tartalma, továbbá a vádlott által fel hivott dr. Jedlicska Jenő, dr. Barsi Ferenc, dr. Mester György, dr. ílavel József, továbbá a főmagánvádló által felhivott Mester Andor, dr. Kerekes Frigyes Kázmér, Zentai Soma, dr. Milassin Jenő és Veress Árpid tanuk részben egybehangzó, résziben egymást ki-