Délmagyarország, 1930. augusztus (6. évfolyam, 172-195. szám)

1930-08-28 / 192. szám

EM AGYAKORSZAG SíEOEU. Szerueszioség: Somogyi ucca 22. L emu Telelőn: 13-33.^Kiadóhivatal, HÖlcJönKönyviAr éa Jegyiroda : Aradi ucca S. Telefon: 306. — Nyomda ; Liíw Csüíöríö5i, Í930 augusztus 23 Ara 16 fillér ELŐFIZETÉS: Havonta helybea 3-20 vidéken 6* Budapesten 3-00, KUltUldOn f>'40 pengd. -» Egyes tzám Ara hétkSznap 16, vasár- és Ünnepnap 24 tilt. Htr-1 ypót ucca 19. Teleion; 16-34. Távirati «;« detéaek lelvétele tarifa szerint Megle. levélcím: Délmaqyaronzág Szeged. CVIUiyaUl, SZaUl lehtk nétlA kivételével naponta reggel Felesleges tanácsnoki állások örömmel üdvözöljük azt az indítványt, melyet a törvényhatósági bizottság egyik kitűnő tagja az üresedésben lévő tanácsnoki állások betöltésének mellőzése érdekében nyújtott be. Fodor Jenő nyugdíjazásának ügye fellebbezés folytán mindmáig elintézetlen s ez teszi lehetővé azt, hogy ezzel az okos indítvánnyal a közgyűlés az állás betöltése előtt foglalkozhasson. Majdnem mindig személyi kérdések akadályozzák meg, hogy a tisztviselői létszám * apasztása, a feleslegessé vált állások megszüntetése kérdésében a közgyűlés érdemleges határozatot hozzon. Ezek a követelmények mindig csak óhajtó módban kerülnek a nyilvánosság elé. »Senkinek szájából nem lehet kivenni a falatot*, >senkit nem lehet előmenetelében megakadályozni« — halljuk mindig olyankor, amikor a személyi érvényesülés a közérdek érvényesülésének útjában áll. Mi is valljuk azt, hogy^ »senkinek szájából nem lehet kivenni a kenyeretde amikor az idők azzal fenyegetnek, hogy a város polgársága szájából is kihullik a mindennapi kenyér, akkor az egyéni érdek szentimentális szósza nem tévesztheti meg senkinek sem az Ítéletét. S ezzel a kérdéssel mégis a legkényelmesebb, az egyéni szempontokat a legkevésbé érintő módon akkor lehet foglalkozni, amikor a feleslegessé vált állások egyike-másika megüresedett. A közigazgatás rendjében a legvisszásabb állapotot az idézi elő, hogy a közigazgatás szervezetéről szóló jogszabályok, ugy a törvényesek, mint a szabályrendeletiek nem állnak összhangban a megreformált közigazgatással. Amikor a közigazgatás mai szervezetét megalkották, a tanács még kollégiumban határozott s a tanácsnokok ügyosztályvezetők voltak, sokkal több önállósággal és sokkal több függetlenséggel, mint ma. A közigazgatás reformja azonban a tanácsnokokat polgármesteri referensekké változtatta át. : Idig osztályjegyzők, illetve fogalmazók és aljegyzők voltak a polgármesteri referensek, a mai tanácsnokok hatásköre nem több, mint az elmúlt évben azoké a fogalmazóké és aljegyzőké volt, akik közvetlenül a polgármesternek referáltak. A , községi jegyzőknek nagyobb hatáskörük és védettebb függetlenségük van, mint a városi tanácsnokoknak. Ha az összehasonlítás mértékének alapjául a bírói szervezetet vesszük, akkor azt kell mondanunk, hogy amig a városi tanácsnokok eddig a bírákkal egyenlő kvalitású munkát végeztek, addig" a közigazgatás reformja óta a városi tanácsnokoknak nincs Nagyobb hatáskörük, mint az önálló működési joggal felruházott bírósági jegyzőknek. Kisebb jelentőségű, kevésbe fontos teendőket a-bírósági jegyzők is végezhetnek önállóan s a polgármester is megengedheti, hogy a városi tanácsnokok kisebb jelentőségű, kevésbé fontos aktákat aPolgármester helyett maguk írhassanak juá. Formailag tehát még korlártozottabb hatáskörük van a tanácsnokoknak, mint * bírói-működésre készülő jegyzőknek. Hogy konkréten világosítsuk meg a kérdést: ma Pávó Ferenc II. osztályú aljegyző referálja el a polgármesternek a gazdasági ügyosztály ügveit. Ha például Pávó Ferencet választaná meg a közgyűlés tanácsnoknak, Pávó Ferencnek sem a munkaköre, sem a hatásköre, sem a polgármesterhez való viszonya egy szemernyit sem változna. Mi szükség van arra, hogy a város mai állapotában tanácsnokokat válasszon meg polgármesteri referenseknek, amikor a fogalmazók is épp ugy tudnak referálni, mint a tanácsnokok s amikor a polgármester a referálástól függetlenül hozza meg határozatát, vagy teszi meg intézkedését. A magyar városok mai helyzetében kétségtelen, hogy törvényhozási uton fognak könnyíteni azokon a kötelezettségeken, melyeket a szervezeti törvény a városokra ró. Amikor az előljárósági hivatalnak van vezetője, mi szükség van arra, hogy elöljárósági tanácsnok is legyen? Amikor az adóhivatalnak van vezetője, mi szükség van arra, hogy az adóhivatal ügyeit ne az adóhivatal vezetője, hanem az adóügyi tanácsnok referálja el a polgármesternek, mint ahogy annak sincs semmi indoka, hogy az elöljáróság! hivatal ügyeit nem az előljárósági hivatal vezetője, hanem az előljárósági tanácsnok referálja. A gazdasági ügyosztály ügyeit úgyis a polgázmester intézi el, miért van akkor arra szükség, hogy tanácsnok s ne aljegyző legyen a polgármesteri referens? Ne szépítsük a dolgot: a tanácsnoki állások nagyobb része a közigazgatás úgynevezett reformja óta sokkal inkább a tanácsnoki állások betöltőinek, mint a város érdekeit szolgálja. Ha nem akarjuk, mint ahogy nem is akarhatjuk az állásban lévőket elbocsátani s ha senki nem is gondol uj Bé-listára, legalább akkor tudjunk valamit tenni a bürokrácia dagályának visszaszorítására, amikor közvetlen személyi érdeket nem sértünk s amikor egyéni érdekek a legkevésbé akadályozzák a közérdek érvényesülését A szeptember 14 felvonulás ügyében a szociáldemokraták szerdán este 1500 résztvevővel megbeszélést tartottak „A munkásság nem akar rendbontó lenni, de jogával élni akar" —, mondotta Peyer Károly (Budapesti tudósítónk telefonjelenlése.) Budapest és környékének szociáldemokrata szakszervezetei, a. szervező bizottság tagjai, a gyárak bizalmiférfiai, valamint a pártszervezetek elnökei és titkárai szerdán este együttes ülést tartottak, amelynek egyetlen pontja volt a szeptember elsején megtartandó felvonulás ügye. Az ülésen körülbelül ezerötszázán vettek részt, Peyer Károly volt az előadó, aki ismertette a főkapitány betiltó végzését és rámutatott arra, hogy a betiltás indokolása nem állja meg a helyét, mert a szociáldemokrata párt, mint legutóbb május elsején, most is gondoskodott volna a rend fentartásáról. Azon a cimen, hogy a felvonulást szélsőséges elemek megakadályozhatják, be lehetett volna tiltani a szentistvánnapi és Szent Imre ünnepségeket is. Egyébként pedig, hogy a rendőrség bizalmas értesülései mit érnek, jellemző »ű gyászruhás hölgy és a 18 éves ifjút esete is, akik ellen ilyen bizalmas értesülés alapján mozgósították az egész rendőrséget — Az ucca igenis mindenkié — mondotta! Peyer —, az uccához igenis joga van a munkásságnak, az uccáról a munkásokat kitiltani nem lehet, ezzel a jogával a munkásság teljes mértékben élni kíván. A munkásság nem akar rendbontó lenni, nem akar felfordulást, de ne provokálják a munkásságot Minden öntudatos munkásnak kötelessége, hogy a még megmaradt jogaihoz ragaszkodjék. A munkásságnak eltökélt szándéka, hogy a mostani tarthatatlan sorsát meg kell változtatni és minden öntudatos munkásnak kötelessége élni jogával. . _ Az ülésen jelenlevők egyhangúan tudomásul vették Peyer Károly bejelentését frigyes főherceg nem ismert el Albrechí házasságéi „Az illető minő semmi eseíre sem ismertetik el a fenséges család tagjául" —, mondja Frigyes nyilatkozata (Budapesti tudósítónk télefonjelenlése.') Albrecht főherceg boldogan éli házasságának első heteit, mindenütt együtt jelenik meg Lelbach Irénnel. Ma azonban a romantikus történet egy fejezettel bővült. Megszólalt Frigyes főherceg, Albrecht édesapja és nyilatkozatban jelenti be, hogy fiának házasságát nem ismeri el. Az uj eseményekről az alábbi jelentéseket kaptuk: Izabella főhercegasszony palotájában az elmúlt héten bizalmas értekezletet tartottak Albrecht főherceg házasságával kapcsolatban. A megbeszélésen két jogász is megjelent akik ismert tekintélyek a házasságjog és a közjog terén. A két jogásznak, de a magyar jogászvilágnak is az a határozott véleménye, hogy a házassáy törvényes, megfelel az angol törvények követelményeinek. Frigyes főherceg udvartartása ma a következő nyilatkozat közzétételét kérte: »A lapokban megjelent azon közleményre, miszerint Albrecht főherceg ur őfensége kül földön polgári házasságot kötött azt az értesítést kaptuk, hogy a házasság a fenséges szú-