Délmagyarország, 1930. augusztus (6. évfolyam, 172-195. szám)

1930-08-20 / 186. szám

íZEöED* Szerkesztőség: Somogyi ucca L em. Telelőn: Kiadóhivatal, ííIlcStírUtüriyVTf&r 6s Jegyiroda : Aradi 'ca 8. Telefon: 306. - Nyomda ; L8w íioót ucca 19. Telefon t 16-34. Tóvlrntl yievélclm: Délmagyarország Szeged. Szerda, 1930 augusztus 20 Ara 24 fillér VI. évfolyam, ISO. szám H szent király hagyatéka tÁh, hol vagy magyarok tündöklő csil­lagan Mintha harciasabban hangoznék ma a fohász, mint ahogy hangzott vériszapos századokon keresztül, a magyar sors ka­takombáiban s a magyar élét Fekete-ten­gerének partján. Mintha megkeményedett volna a hivő szó s mintha a hit szárnyain szárnyaló zsolozsma hangjai közé profán fogadkozások szóiszapjai keveredtek vol­na azokban az időkben, melyeket kérlel­hetlen, bosszúálló sorsa most mért rá a magyarságra. Holott Szent Istvánnal a kereszténység kezdődött; a keresztény kurzus nem Szent Istvánnal, hanem Hal­ler Istvánnal kezdte meg életét. Szent Ist­vántól Haller Istvánig csak fohászkodni tudott a magyarság első királyához és első szentjéhez, a bölcshöz, jóhoz és hatalmas­hoz, aki kinyitotta az örökkévalóság ka­puit a magyarság történelme előtt. Szent Istvántól a nem szent Istvánig az »ország istápjához« fordult történelmének hajó­törései idején a magyarság, azóta azon­ban talán azok fohászkodnak őszintébben s talán azok könyörögnek melegebb, vér­hullámos szavakkaraz Árpád véréből való első királyhoz, akik attól a megértéstől, türelemtől és békességtől várják földi éle­tűk megigazulását, melynek első apostola ezen a földön Szent István volt. A kereszténység első hittéritői ezen a földön rabszolgák voltak, akiket a nyu­gaton kóborló magyar csapatok hajtot­tak maguk előtt hazatérve az uj haza határai közé. A kóborló magyarok ke­resztényeket hoztak magukkal rabláncra fűzve. Mintha az első hittéritők rabszol­gasága nem múlott volna el nyomtalanul a magyar lelkiség kialakulása felett, — a geológia évszázezredek előtti viharok nyo­mait fejti fel a lelketlen kőzetekből, a szo­ciográfia sem marad néma, mikor az ele­ven lélek eleven matériája ezer évvel ez­előtti feleleteket mond a mai kérdésekre. Hol vagy magyarok tündöklő csillaga, — énekli ma is a magyar Bánat és a Magyar Reménység. Hol vagy István ki­rály, téged magyar kiván. Te adtad en­nek a népnek nemcsak a földbirtok ma­gántulajdonának szentségét, nemcsak uj közigazgatási rendszerét a vármegyét, a magyar katolikus egyház szervezetét, ha­nem te követelted azt is népedtől, hogy 'megőrizze a szabadság szeplőtelen tiszta­ságát*. Mit tettünk mi, szentünk és kirá­lyunk szent és királyi hagyatékoddal? Mit tettünk a vármegyével, melynek első for­máját te alakítottad meg s "melyet a ma­gyarság várává tettél? Majd kilenc szá­zadon keresztül megmaradt a vármegye a magyar közélet bölcsőjének. A várme­gyében nőtt fel mindenki, aki erejével, jagy tudásával irányitója lett a magyarság sorsának. A magyar közszellemet a vár­megyék lehelték magukból ki majd kilenc évszázadon keresztül. S mi lett a várme­gye a'te ünneplőid kezén s a te ünneplőid lelkiismeretén, nagy királyunk? S mi lett a ^szabadság szeplőtelen tisz­taságáéból? Szent Fiadhoz, a most ünne­pelt liliomoshoz, intézett szavaidat mél­tan ugy idézik, mint a bölcseségnek és usztánlátásnak évszázadokon keresztül vi­ELÖF1ZETÉS: Havonta helyben 3-20 vidéken és Budapesten 3-60, kUlfiíldön 6-40 pcngö. - Egyes szám Ara hétköz­nap 16, vasár- és Ünnepnap 24 (111. Hir­detések felvétele tarifa szerint. Megje­lenik héllö kivételével naponta reggel zetiségi, sem születési előjogokat nem is­mert s az államalkotók jogának teljes egyenlőségére volt alapítva. Visszafohász­kodhatjuk a polgári rend uralmának s a népuralom győzelmének idejében a szent­istváni demokráciát. A vendég tiszteletére tanította szent ki­rálya népét, de abban a várakozásban, hogy a vendégből magyar lesz. A magyar haza földjét szétosztotta magyarok és nemmagyarok között s ebben az egyben maradt meg változatlanul a szentistváni örökség. A magyar nagybirtokosok ne­gyedrésze ma sem tud "magyarul, mint ahogy nem tudott Szent István korában, e tekintetben az ezer év sem hozott válto­zást. . Végigmehetünk a magyar államélet minden megnyilatkozásán s kereshetjük a szent király tanításainak és intelmei­nek nyomait. Amig azonban nem válnak valósággá a szent szavak és nem érnek tetté a bölcs intelmek, addig csak az ének hivja vissza a nagy királyt, de nem hivja vissza a lélek s nem hivja vissza a ma­gyar akarat is. Albrecht főherceg kedden Budapestre érkezett (Budapesti tudósivónk telefon jelen­tése.) Albrecht főherceg — mint ismeretes — a tavasszal 'Délamerikába utazott és akinek kö­zeli házasságáról heteken keresztül irtak a kül­földi lapok, — állítólag kedden visszaérkezett Du­dapestre. A fiatal főherceg hazaérkezéséről már lágitó fáklyáit. De megfogadják-e szent intelmeidet az ünneplők? Ki strázsál még a szabadság szeplőtelen tisztasága mellett? Kinek szívbéli ügye »a százszorszép égi szabadság?* A szabadság mannájával ki táplálja azokat, akiket »éhe kenyérnek, éhe a szónak« gyötör? A szónak, Írásnak, léleknek, lelkiismeretnek szabadságát őszintén és igazán ki akarja megtartani örököseid és ünneplőid közül szeplőtelen tisztaságban? Hol vagy István király, té­ged magyar kiván, hogy szent erőddel és királyi hatalmaddal mégőrizd számunk­ra is a szabadság szeplőtelen tisztaságát. Szent királyunk, a te államszervezeted a tiszta demokrácia államszervezete volt. A Szent István korabeli magyar állam­szervezet csak szabadokat és nem szaba­dokat ismert, de mindenkit, aki szabad volt, a jognak és szabadságnak ugyanaz a mértéke illette meg. Az ezerév előtti demokráciát természetesen nem lehet a tizenkilencedik század politikai tudomá­nyának dogmái szerint megítélni, abban ' a korban példátlan uralmi elv valósult meg abban a rendszerben, mely sem nem­napok óta hirek voltak forgalomban, de ezeket a főherceg hozzátartozói rendre megcáfolták. A hir részleteit most sem lehetett megállapítani, de a jelentések szerint Albrechtet kedden többen fel­ismerték Budapesten. Bethlen kedden hosszasan tárgyalt Hegymegi Kiss Pállal A mimszierelnök szeptemberben Genfbe utazik (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Bethlen István miniszterelnök kedden délelőtt Walkó külügyminiszterrel és gróf Klebelsberg kultuszminiszterrel tárgyalt, majd Hegíjmegi­Kiss Pál képviselőt fogadta, aki — mint isme­retes — legutóbb Londonban és Párisban járt és akit a miniszterelnök magához kéretett. A miniszterelnök csütörtökön délelőttre minisz­tertanácsot hivott össze. Az eddigi tervek sze­rint Bethlen pénteken utazik Inkére és ott marad szeptemberig és csak a Lillafüreden tartandó pártértekezletre utazik el. Onnan Genfbe megy a Népszövetség őszi üléssza­kára és annak befejezése után a külföldi köl­csönnel . kapcsolatos kérdések megbeszélésére. Kedden este nagy pompával tartották meg Krisztus király diadalutjáf* a Dunán w Óriási embertömegek, csillogó külsőségek Budapest, augusztus 19. Bethlen miniszterelnök ma délben a miniszterelnökségi palotában dezsönét adott Sincero kardinális tiszteletére. A dezsöné alatt a miniszterelnök a pápa legátusát beszéddel üdvözölte, amelyben többek között a következő­ket mondotta: —Végtelenül boldog vagyok, hogy az első ma­gyar király fiának, Szent Imre hercegnek em­léke alkalmat nyújt a magyar nemzetnek arra, hogy körében üdvözölheti őszentsége legátusát s nekem, hogy vendégül láthatom asztalomnál. Ma­gyarország tudatában van annak az értékes tá­mogatásnak, amelyben a Szent Szék részéről min­dig részesült. A keresztény vallásban és őszentsége jóindulatban Magyarország igen értékes támaszt talált abban a rendithetetlen elhatározásában, hoey kitart a nemzeti élet ama utján, amely a feltáma­dáshoz fog vezetni. A magyar nemzet Eminenciád­nak kiküldetésében egy jobb jövő zálogát és Őszentsége atyai érzésének megnyilvánulását látja. Sincero bíboros a miniszterelnök felköszöntőjére hosszabb beszédben válaszolt. Hangsúlyozta, hogy a Szent Atya a legjob emlékezetében tartja a miniszterelnök látogatását és neki különös jó­kívánságait és áldását küldi. — Midőn Magyarország földjére léptem — mon­dotta —, nagy erővel támadt fel bennem az az óhaj, hogy a Szent Imre ünnepségeken mindenütt résztvehessek. A valóság azonban minden kép­zelőtehetségemet felülmúlja. Magyarország lakos­sága egészséges, erőteljes, vallásos és mélységes hittel csüng a Szent Széken. Ez a nemzet valóban

Next

/
Oldalképek
Tartalom