Délmagyarország, 1930. augusztus (6. évfolyam, 172-195. szám)

1930-08-17 / 184. szám

ÍO DÉLMAGYARORSZAG 1930 augusztus 17. Szőrméjét MOST vegye meg, bundáját MOST alakittassa és javíttassa MENTUS szűcsnél, Tábor .ucca 7. szám. (Adóhivatallal szemben.) 194 RÉGI SZEGEDI CSALÁDOK Irta: dr. Szabó László Bendesi. 1850—1879 között szerepel ilyen nevü család a rókusi anyakönyvekben. Bene. Csongrádmegye életében nagy szeredet játszott a szegedi nemes Bene család, melynek múltját azonban csak két évtized keretén belül ismerjük, annyirü-amennyire. Valószínű, hogy Nógrádból kerültek Szegedre. Bene István már Szegedről ment 1836-ban Pestre az egyetemre, ahonnan 1841-ben tért haza és résztvett a liberális ifjúság mozgalmaiban. Bene József királyi tanácsost, Csongrádvármegye főispán-helyettesét Szeged város 1846 augusztus 25-én díszpolgárrá választotta. Bene mint alispán a harmincas években Szegeden lakott, öccse, Bene Lajos 1840-ben szintén szegedi lakos, Csongrádmegye tiszti alügyésze. Bene Ferenc a negyvenes években vagyonos szegedi polgár. Bene Imre háza megmaradt az 1879-iki árvízben. Benedek. Az idők folyamán több ilyen nevü család élt Szegeden. 1450-ben Benedek Imre szegedi polgár tanúskodik, hogy a titeli káptalan a szegedi hajókon szállított bor és üres hordók után is vámot szed. Benedek család 1820—1850 közt élt Rókuson. ... Benedek Gyula 1868 óta a reáliskola tornatanára. Benedict. Bamberger Józsefnek, Bamberger Ádám és Pollák Babett fiának Benedict Nanett volt a felesége. Prosznitz Vilmos, Prosznitz Mihálynak és Kronstein Júliának fia szintén Benedict leányt vett feleségül: Genovéfát. Beniczky. A Micsinyei és Beniczei Beniczky család egy ága a mult század elején Szegedre szakadt Beniczky Miklós, Csongrád vármegye táblabírája Szegeden lakott, mikor nőül vette Dugonics Ádám városi tanácsnoknak, Dugonics András fivérének leányát, Teréziát. Később, mint Csongrádmegye főjegyzője Szegvárra költözött és ott halt meg 1849-ben kolerában. Gyermekei: r » BECSI VRSflR 1930. szeptember 7-13. (Roiundeban szeptember 14-1 g.) Külön kiállítások: Vrémdlvat-szalon (clnfí- és bőrvásár), Bútorvásár. ReJklámMállltás („Keresztény mUvészef-Kiállltás. Nemzetközi rádiókiálliiás, Vas- és paientbutorvásár (irodai Kiállítás), Élelmiszerek és élvezeti cfJckelc lciállitása (Építészeti és útépítési lciállltás), TecőnlUal ufdonságolc és találmányok (Francia. fförSg és §ináu gyiífteményes Mállitásolc). Mezőgazdasági és erdészeti mintaRlállltás a III-IU osztráU állatvásárral együtt. Vizűm nélkül, vásárigazolvánnyal és útlevéllel bárki szabadon átlépheti az osztrák határt. Cseh átutazóvízum nem szükséges. Jelentős menetdijkedvezménvek a magyar, a cseh és osztrák vasutakon, a Dunán, valamint a légiforgalomban. Vásárigazolványt 5.— P) és mindennemű felvilágosítást készségesen ad a Wiener Messe A-G. Wien VII., valamint — a leipzigi fiszi vásár alatt — a Wiener Messe tudakozóirodája (Auskunftsstelle, Österr. Messhaus Leipzigi továbbá az alább felsorolt tiszteletbeli megbízottak: MáV. HIv. Menet* jegyiroda fiókja Szeged, Kárász u. 1. Kereskedelmi és Iparkamara, M. IO 1. Miklós, Csongrádmegye szolgabirája. Neje: Oexel Magdolna. 2. Ottilia, sz. 1796., meghalt 1870. Férje Endre László földbirtokos, nádori (kis-kun) táblabíró. 3. Emília. 4. Móric, sz. 1802 szeptember 5. Pap lett; vásárhelyi káplán volt, majd csépai plébános. 1853-ban halt meg. 5. Mária. 6. Andor. 1848. nemzetőr lovas-hadnagy. 1848 október 1-én, mikor a szegedi szerbek üzleteit kifosztották és minden szerbet lemészároltak, aki nem menekült, Beniczky Andor egy részeg emberre, ki a kórházba szállított sebesülteken kegyetlenkedett, rászólt: »Minek bántod? Hiszen már úgyis halott?* »Mit, még pártolod a szerbet? — válaszolt az illető és — agyonlőtte Beniczky Andort. Benke. Felsővárosi, majd rókusi család, mely már elszármazott a városból. , Benke József kovácsmester 1822-ben. Benke József 1843-ban végzi iskoláit a piaristáknál és Pestre megy az egyetemre. 1847ben mint ügyvéd tér haza. 1848-ban a felsővárosi nemzetőrségben az első gyalogszázad kapitánya. A hatvanas években hírneves jogász; a gazdák pöreit többnyire ő vitte, főként bérleti ügyekben. Az 1870-ben alakult önkéntes tűzoltó egyesületnek Benke Ferenc volt az első elnöke; Benke Ferenc is ügyvéd volt; az övé volt a törökfejes ház a Kossuth Lajos-sugáruton. 1869—71-ben szerkesztette a Darázs cimü élclapot. Budapestre költözése után munkatársa volt a Borsszem /aniró-nak. Benke Imre 1849-ben káplár volt a III. honvéd zászlóaljban. Benbóczy. 1741-ben városi orgonista Benkóczy »Mattyas«. Benkőczy Miklós ácsmester 1785-ben. Benkóczy Pál 1848-ban nemzetőr tizedes. Benkő. Az 1848 május 15-iki városi közgyűlésen Benkő József felsővárosi polgár, mint városi képviselő szerepel. Benó. Rókusi család volt 1842-ben Benő Ferenc 2 frt 30 krt adott az uj temetőre. Benus. Jászai plébános a régi rókusi, de már nyomaveszett családok közt emliti. Berezel. 1428-ban Berezel István szegedi polgárt Baranyában, ahol vásáron járt, kirabolták. A családnak már nyoma Szegeden nincsen. Berecz. Bereez István 1741-ben a választott község polgára és ferlálymester Felsővároson. (Lásd: Börőcz.) Bereczb. Bereczk János 1723-ban e?küdt polgár, felsővárosi lakos. Bereczky. Bereccky József 1849-ben önkénhonvéd a III. zászlóaljban. Berényl. Berényi János 1723-ban esküdt polgár. Alsóvároson lakott. Bauer József szám tiszt 1869-ben nevét Berényi-re változtatta. Gyermekei: Paulina és József Berényi-Tóth Berényi-Tóth István 1819-ben önkéntes honvéd a III. záslóaljban. Bergbauer. Bergbauer János egyike volt ama három mesternek, kik 1724-ben a kerékgyártó és bognár céh céhlevelét kieszközölték. Berger. Berger Ábrahám magántanító, 1834 után évekig járt egyes zsidó családokhoz a gyermekeket tanítani. Később magániskolát nyitott. 1870-ben a hitközség képviselőtestületének tagja. Berkes. Berkes György kovácsmester 1821ben. 1835-ben eltiltották az állatorvosi gyakorlattól, mert nem tudta igazolni, hogy a baromorvoslást is kitanulta. Berki. Az 1522. évi egyházi tizedlajstrom szerint »Berchy« Péter Szent Miklós-utcai lakos. Bernáth. Bernáth Sándor 1854_őta am agyar szabó céh tagja. Bernát János céhbeli kovácsmester 1855ben. _ . . . »F. Bernát* Ignác csizmadiamester 1839ben. Berner. Zsidó család volt. Berner Rozália 1870-ben halt meg 91 éves korában. Bernheim. Régi zsidó család. Bernheim Izsák 1794-ben vándorolt be Aradról. 1833-tól 1837ig a kóser bormérés bérlője volt. 1819-ben a hitközség ülnöke, 1826—31-ben választmányi tagja. 1857-ben halt meg 84 éves korában. Valószinüleg az előbbinek özvegye volt Bernheim Franciska, aki 1865-ben halt meg 83 éves korában. Bernheim Eleonóra 1871-bfin halt meg 72 éves korában. özvegy Bernheim Lipőtné Hertzfeld Rozália 1882-ben halt meg 75 éves korában. Bernheim Ignácnak 1844-ben háza volt a városban. Bernstein. Bernstein Alfonz, sz. 1877-ben, 1839-ben tanító lett Mahler Izsák magániskolájában. Felesége, Brada Mária, 1847-ben leányiskolát trtott fenn, intárnátussaL mely 1874-id is fennállott. Bernstein Alfonz 1861-ben nevét Borósty'áríi-i ra változtatta. Ekkor már a német nyelv ta^ nára volt a reáliskolában. 1877-ben halt meg. Gyermekeit 1. Borostyám név alatt Berta. Több ily nevü család volt SzegeJ den. Berta Ferkéné és Berta János alsóvárosi lakosok 1723-ban. Berta János, Pap András unokája ugyan-l akkor felsővárosi lakos. Berta Mátyás 75 éves polgár, 1728-ban valljí egy boszorkánypörben, hogy Gergely nevü fii sánta, mert megrontották. Ezek is alsóváro siak. Berta Ferenc 1723-ban alsóvárosi esküdi polgár. . . - -r- . -r • -r-'-^-j Berta asztalos háza megmaradt az 18791 iki árvízben. Berta János 1880-ban elnöke volt a Földm? velő Társulatnak. Berta János és neje 1887-ben a maga kölí ségén restauráltatta a felsővárosi templori szentélyét. Berta Mihály elnöké volt a szeged-szent mihálytelki olvasókörnek. 1850 után egy Berta nevü cigány család ií élt Felsővároson. Bertalan. Bertalan János 1723-ban esküd polgár Alsóvároson.