Délmagyarország, 1930. augusztus (6. évfolyam, 172-195. szám)

1930-08-14 / 182. szám

DÉLMAGYAKOHSZAG Baba az őrszobőn i. A történet hőse egy hathónapos baba, aki szerdán délután rendkívüli kalandokon ment keresztül. A baba nagyon éhes volt, ezért a könnyek csak ngy potyogtak a szemébőL Édesanyja csitítgatta, beszélt hozzá, de ő ezzel nem elégedett meg, hangosan követelte az ételt Édesanyja azonban, alább kitűnik, hogy miért nem adott enni neki A Rudolf-téren, ahol a jelenet lejátszódott, élénk feltűnést keltett az agresszív csecsemő és a bánatos szemű anya. Sokan érdeklődtek, hogy miért nem ad enni a csecsemőnek, mire az asszony igy felelt: — Miből t A Kaba toalettje sok kívánnivalót hagyott hátra. A pólya — látszott rajta — sok gyermeket kiszolgálhatott Nem volt habfehér, csipkés, csak egyszerit, foltozott vászon. Ilyen szegényesen volt öltözve az anya is. X Az első nagyobb meglepetés akkor érte a babát, amikor, éppen egy nagyobb sirási rohamból felnyitva a szemét, idegen arcot látott maga fölé hajolni. Idegen asszony nézett rá és idegen kéz hintázta... Az történt, hogy az anya, hirtelen gondolattól megkapva, kezébe nyomta az asszonynak a gyermeket azzal, hogy vigyázzon rá egy pár percig, azután eltűnt. Amikor a baba tudatára ébredt elhagyatottságának, éktelen sírásba kezdett. Az idegen asszony kétségbeesetten vigasztalta: — Ne sirj, jön édesanyád mindjárt* De a gyerek jobban tudta, hogy jőn-e vagy nem jön, mert tovább is szivettépően sirt Az asszony félóra multán türelmetlenkedni kezdett, már szidta jóságát, hogy elfogadta a gyermeket, mert lám, igy visszaélnek vele. De az anya egy óra múlva, sőt kö óra múlva se jelentkezett Lassan szürkülni kezdett, a redőnyöket már húzták a boltosinasok, de az anya csak nem akart előkerülni. A babának már elfogytak a könnyei, csak nagyokat csuklott Az idegen asszony még egy órát várt és amikor látta, hogy az anya nem jön. megigazította & baba pólyáját és azt mondta: — Hát téged elhagyott az anyád*, 3. A baba teljesen fásultan vette tudomlsul a fényt Nem volt újság a szSmára. Érezte mír akkor, amikor az Idegen asszonyt először megpillantotta. Hangtalanul' mentek a legközelebbi őrszemes rendőrhöz, aki éppen bajuszát igazgatta. — Biztos ar, ezt az ártatlant elhagyta az anyja A rendőrt nem lepte meg különösebben az eset. Látott ő már ilyet, nem is egyet Széthúzta a pólyát, rámosolygott a gyermekre, aki tágranyilt szemmel nézte a harcias bajuszt és jókedvűen ezt mondta: — Előállítjuk a kis csavargót. Na, gyerünk az őrszobára... 4 Héthónapos korában már előállították a rendőrségre. Igaz, hogy megtagadta az igazolást, de az mitsem változtat a helyzeten. Az őrszobán a babát újra előfogta a sirás. A rendőrök körülvették a csecsemőt és töprengtek a diagnózison. Végre a felügyelőhelyettes eltalálta: — Éhes. Hamar hozzanak neki tejet Az egyik rendőr elfutott és a másik pillanatban a gyerek már szívta az édes tejet A rendőrök mosolyogva nézték a jőétvágyu gyereket. A komor Őrszoba csupa mosoly és derű volt Aztán a baba jóllakott és megelégedetten nézett körül. Játszani szeretett volna. Egyszer csak kinyújtotta kezét az egyik rendőr felé. — A gombot akarja, — mondták a rendőrök és annak a rendőrnek, akinek a gombja megtetszett, oda kellett állania a gyermek őfelsége mellé játszani 5. Nemsokára a lelencházba csörgött egyik telefon. — Elhagyás. Kérek kiküldeni valakit-. Aztán a lelencházból megindult egy gondozónő, hogy szárnyai alá vegye a csecsemőt Az őrszobán a rendőrök sorba elbúcsúztak a gyermektől. De mielőtt a baba végérvényesen elvonult volna, újra történt valami Egy asszony robogott be az őrszobára és általános meglepetésre sirva rohant a babához. Az asszonyt senki se ismerte, egyedül a baba. Az anyja volt, «- Hát miértí —. NyomorHét gyermekem van — mondotta Molnár Istvánné, aki Újszegeden, a Jobbfasor 61. számú házba lakik. Rövidesen kiderült minden. Ott leselkedett az anya a Rudolf-téren, az őr szoba előtt és amikor látta, hogy jön a gondozónő, nem bírta tovább és berohant* A rendőrők benyúltak zsebükbe fe kenyérre 1930 augusztus valőt adtak « anyának. — Aztán vigyázzon ám a gyerekre! — sr'őtay utána. ^ Az anya és a b'aBa — kü igy Ismét megtalált* az anyját — megindultak hazafelé. De alig az asszony egy pár lépést, megingott és a babával a karján összeesett. 7. A többi már nem érdekes. A sajtókőnyvben pár szóval igy van bejegyezel * Molnár Istvánné, ma délután 7 óra tájbqn a Széchenyi-téren hirtelen összeesett. Rosszai* létének oka: éhség, kimerültség. Ellátás után a mentők a lakására szállították.« 8. A baba szenzációsan érezte magát"" az autóban. Nem is hitte, hogy ez a rossz, kellemetlen nap ilyen gyönyrőüen fo/g befejeződni. Életében először autózott Az iparoskongreiszuf elé kerCil a kereseti adó felmondásának Ugye Iparosküldöllség a pénzügy igazgatóságon (A Délmagyarország munkatársától.) Megirta 1 Délmagyar ország, hogy az ipartestület keddi elöljáróság! ülésén Körmendy Mátyás, az ipartestület elnöke azt a javaslatot terjesztette az elöljáróság elé, hogy járjanak el a pénzügyigazgatóságnál, hogy az iparosság évközben is felmondhassa III. osztályú kereseti adóját. Körmendy Mátyás azzal indokolta meg indítványát, hogy azoknak a kisiparosoknak, akiknek az adóját az év; elején megállapítják, de évközben anyagilag éppen ugy tönkremennek, mint az aszálykárt szenvedő gazdák, adjanak módot arra, hogy adójukat vegyék revizió alá, illetőleg az ilyen viszonyok közé jutott kisiparos az adóját évközben is, felmondhassa. A kisiparosok még sokkal roszszabb helyzetben vannak, mint az aszálykárt szenvedő gazdák, akiknek a kormány segítségére siet, amikor adóelengedésben részesiti őket. Az ipartestület elöljárósága az indítványt egyhangúlag elfogadta és Körmendy Mátyás vezetésével Sternberg Sándorné, Vénig Gyula, Csányi János és Steiner Pál elöljáróság tagokból álló küldöttséget küldött ki a pénzügyigazgatósághoz. A küldöttség szerdán délelőtt megjelent a pénzügyigazgatóságnál, ahol azt a pénzügyigazgató helyettese fogadta. Körmendy adta elő az iparosság kérelmét. A pénzügyigazgató helyettese kijelentette, hogy az iparosod kérelmét méltányosnak és igazságosnak találja. Azonban ezt a kérdést törvény szabályozza és igy azon a pénzügyigazgatóságnak nincsen módjában változtatni. Azt ajánlotta, hogy a szegedi ipartestület az orosházi iparoskongresszuson indítson országos akciót és a kereskedelmi miniszteren keresztül a pénzügyi kormányzatot kérjék meg, hogy. az iparosságnak ezt a méltányos kérését novelláris uton rendezzék. 'A küldöttség tudomásul vette a pénzügyigazgatóhelyettes válaszát és igy az iparosságnak ez a fontos problémája az orosházi iparoskongresszus elé kerül. Rablótámadás a pusztamérges! országúton Szerdán beszálliiottálc a szegedi Ügyészségre a vaRmerő fiatal földmívest (71 Délmagyarország munkatársától.) Augusztus 6-án este a pusztamérges! országúton vakmerő rablótámadás történt. A rablótámadás azonban nem járt szerencsével, mert a megtámadottnál nem volt pénz. A támadó efölötti dühében borzalmasan összeszurkálta a megtámadott gazdálkodót, azután elmenekült Kiss Bálint 52 éves pusztamérges! gazdálkodó a mult hét szerdáján az esti órákban kétlovas kocsiján igyekezett hazafelé. Már erősen sötétedett, ezért a gazdálkodó megcsapkodta lovait. Nem messze lehetett már tanyájától. amikor az országút árkából egy ember ugrott elő és elkapta a lovak zabláját A két lő megtorpant. Kiss Bálint rá akart kiabálni az idegenre, amikor az megszólalt: — Ne merj kiabálni, ha életed kedves... Azután a kocsihoz ugrott, fellépett a hágcsóra és elkapta az idős gazdálkodó torkát. Kiss Bálint menekülni igyekezett a szorításból, de a támadó óriási erővel szorította. Kiss végre belátta, hogy tehetetlen a támadóval szemben és megadta magát. Engedte, hogy a vakmerő támadó végigtapogassa a zsebeit. A gázdálkodónal azonban egy fillér sem volt, sőt értéktárgyat sem vitt magával. A támadó azt követelte a gazdálkodótól, hogy adja elő a pénzét, mert különben baj lesz. Mikor látta, hogy. hiábavaló minden igyekezet, előkapta zsebéből kését és összeszurkálta a szerencsétlen embert. Kilenc szúrást ejtett Kiss Bálinton, majd amikor ugy látta, hogyi végzett vele, megszökött. A gazdálkodó eszméletét vesztve bukott hátra kocsijába. Nemsokára emberek jöttek arra, akiknek; feltűnt a gazdátlan kocsi. Kiss Bálintot még az éj folyamán beszállították a szegedi közkórházba, ahol azóta ápolják. A pusztamérgesi csendőrség nyomozást indított a vakmerő rabló kézrekeritésére. Kiss Bálint hiányos személyleirása és több máS gyanuok az egyik fiatal földmivesre terelte a gyanút. A további nyomozás során a csendőrség megbizonyosodott, hogy a rablótámadást Halvc Ferenc 29 éves földmives követte el. Kedden este a csendőrőrs egyik járőre rajta* ütött Halva lakásán. A meglepett földmiveS mindent tagadott és alibit igyekezett bizonyítani. A házkutatás, amelyet a csendőröE sebtében megtartottak, semmiféle eredményt sem mutatott, ugy, hogy kezdtek hitelt adni a csendőrök Halvának. Az egyik csendőr aztán a padlás gerendája mögé rejtve egy élesrefent kést talált, amin vérnyomok látszottak. Erre Halva Ferenc megtört és bevallotta, hogy ó a rablótámadó. A csendőrök Halva Ferencet letartóztatták és szerdán reggel megbilincselve beszállították a szegedi ügyészség fog* házába.