Délmagyarország, 1930. augusztus (6. évfolyam, 172-195. szám)

1930-08-12 / 180. szám

DÉLMAG YAKORSZ Ab 1930 augusztus 12 SzSrméfét MOST vegye meg, bundáját MOST alakittassa és javíttassa MENTIS szűcsnél, Tábor ucca 7. szám. (Adóhivatallal szemben.) IIWWHI IHIMHMIIMIIIWIMII1IIWI Ilii •• IIIIIWII—H —IMI—^——11 Wllllll T|ll~ 'IIIMI—!••—__ A tulhaitott verseny a súlyos közterhek ós a magas Üzletbér teszi tönkre a kiskereskedelmet (A Délmagyarország munkatársától) A Délmagyarország néhány napiéi Azelőtt a kis­kereskedelem sorvasztó bajairól és sérelmeiről megszólaltatott néhány kiskereskedőt A nyilat­kozatokból az elkeseredés beszél. Most ujabb nyi­latkozatot kaptunk. Az egyik kereskedő valósággal tanulmányban foglalta össze társadalmának sérelmeit és a kö­vetkezőkben mutatott rá azokra az okokra, ame­lyek a mai vigasztalan helyzetet előidézték: a) A túlhajtott verseny, a demignossisták beéke­lődése a fogyasztópiacra (demigrossisták: olyan kereskedők, akik nagyban árusítanak, de a detail­vevőket szintén kiszolgálják), a tőkével egyáltalá­ban nem biró, vagy már nem biró kiskereskedők nagy száma, egyik oka az összeomlásnak. b) Tönkreteszik a kiskereskedelmet az állami­lag támogatott szövetkezetek, amelyek nem ta­goknak is árusítanak. c) Gyárak és nagykereskedők a kicsinybeni áru­sításra fiókokat létesítenek. d) A közterhek- Hiába csappant meg a kiske­reskedő jövedelme, az adóprés irgalmatlanul mű­ködik és a kiskereskedő adóban3 illetékben min­denét kénytelen odaadni Nyög a kiskereskedő a forgalmiadó súlya alatt, amit a közönségre áthá­rítani nem tud és nagy terhet jelent a Társadalom­biztosító is. c) Külön kategóriába kell sorozni a házbérter­net Amikor a kormány megengedte a háztulaj­donosoknak, hogy az üzletbéreket emeljék, bizo­nyára nem számolt azzal, hogy milyen viszo­nyok fognak bekövetkezni. De most, amikor a kiskereskedő betevő falatját sem tudja megke­resni, miért nem sietnek a háztulajdonosok a sínylődő kereskedőtársadalom segítségére az üz­letbérek leszállításával. f) A boletta. Egészen tragikomikus a dolog a gabonajeggyel is. A kiskereskedőnek semmi köze hozzá, de miután megdrágították a gabonát, per­sze, hogy a drágább lisztért nem a termelőt szid­ják, hanem bennünket, akik a drágább lisztet kiszolgáljuk. g) A záróra. Teljesen egyenlőtlen bánásmódnak vagyunk itt kitéve. Nekünk vasárnap délelőtt tiz órakor be kell zárni, a tejcsarnokok, amelyek ma már éppen ugy árusítanak mindenfélét, déti 12 óráig tarthatnak nyitva- Tetszés szerint árusít­hatnak a piaci árusok is. Rendkívül ártalmas végül a kiskereskedelemre a piaci árusítás. — Azt hissem ennél többet nem kell monda­nom. Ahol ennyi a baj, ott előbb-utóbb tönkre kell menni. Előbb-utóbb mondom? Már tönkre is mentünk valamennyien. Szokolovszky Gyula — A mi égető problémáink egyike a forgalmi­adó. Ez agyonsújtott bennünket. Ez volna az első, amit végre már el kellene engedni. Azután itt van a pálinkailleték. Tizedrészére csökkent a forgalom és a hatóság erre mit tett: az egész vonalon felemelte a kiskereskedők pálinkailletékét. Aki eddig fizetett 80 pengőt, az most fizet egy évre 140-et, ma 240 pengős illetéket 420-ra emelték, a 40 pengőst 80-ra. Nagy baj a rengeteg hitelezés, de még nagyobb az áldatlan verseny' ami közöt­tünk van, egyik üzlet rontja a másikat, egymásra licitálnak, nincs összetartás. A háztulajdonos olyan magas béreket szed tőlünk, hogy ezt már igazán nem sokáig bírjuk ki. Dehogy könyörülne meg egyik is a szegény és kinlodó kiskereskedőn. In­kább kihagyja menni az üzletből, de a bérből nem enged. Futhallszenvedélyéről ismerték (el a detektívek a lakásfosztogató katonaszökevényt (A Délmagyarország munkatársától) A rendőrség bűnügyi osztályán István Demeter Móra-ucca 13. szám alatti lakos a mult héten feljelentést tett a rendőrségen. Elmondotta, hogy, néhány nappal előbb vendége érkezett, Pálfy An­tal 22 éves cipészsegéd személyében. Szállást adott a vendégnek, aki ezt azzal hálálta meg, hogy másnap reggel összeszedte a lakásban található ruhaneműt és megszökött- A rendőrségen a fel­jelentés után utána néztek Pálfy Antalnak és megállapították, hogy több város rendőrsége kö­rözi különféle bűncselekmények miatt- A körö­zések megemlítik — mint különös Ismertetőjelet —• hogy Pálfy Antal szenvedélyes futballista és állandóan a futballról beszél A nyomozás megindult Pálfy kézrekeritésére. A detektiveknek néhány nappal ezelőtt feltűnt, hogy egy gyanús külsejű, rossz öltözetű fiatalember nagy hévvel magyaráz a futballról társainak. Iga­zolásra szólították fel, mert az volt a gyanujok, hogy a futballrajongó Pálfy Antallal azonos- A fiatalember a detektívek láttára megijedt, de a felszólításra nem volt hajlandó igazolni magát. Erre még gyanúsabbá vált, ugy, hogy, a detektívek bekísérték a kapitányságra. Itt rövidesen kiderült, hogy tényleg Pálfy Antal román katonaszökevény, nyel azonos­Pálfy Antal még 1928-ban szökött át Romániá­ból Magyarországra és azóta kalandos utat futott meg. Szökése után Békésre ment és egy asszony­ismerősénél kapott szállást. Néhány nap múlva megtudta, hogy az asszony a szalmakazalban tart­ja az ékszeres dobozát. Felkutatta a dobozt és a 600 pengő értékű ékszereket magához véve, megszökött. Utja Csabára vezetett. Itt bél üzlet­betörést követett el A csabai rendőrség nyomozása elől Gyulára menekült és az egyik cipésznél vál­lalt állást Néhány napig rendesen dolgozott, de azután meglopta gazdáját és Szeged felé vette az útját Minden esete után megindullt utána a nyomo­zás, de soha se sikerült kézrekeriteni, mig most Szegeden a detektívek elfogták. Kihallgatása után a rendőrség letartóztatta Pálfy Antalt A 1 isszába atearia ölni magát egy 83 éves aggastyán A fuldoklót á fatelepi munkások mentették ki a víziből (A Délmagvarország munkatársától.) Va­sárnap délelőtt 10 órakor megdöbbentő ön­gyilkossági kisérlef történt az összekötő vas­úti hid mellett. Egy 85 esztendős hübehházai földműves akarta eldobni magától az éleiet, de a fatelepi munkások kimentették a ful­dokló aggastyánt. Az öreg földműves a kora reggeli órákban Jött be vejével Kübekházá­ról Szegedre Vele a Winkler-téle latelenen építési anyagokat akart vásárolni. Amig a fiatat gazda a telep irodájában volt elfoglalva, az öreg leszállt a kocsiról ós megindult a Tisza felé, hogy végrehajtsa a régen tervezett öngyilkosságát. A partra érve az aggastyán gondolkozóba eshetett, mert hosszú ideig uoegeit a oiz mellett. A telep munkásainak gyanús lett az öreg viselkedése és utána !cpó;tak. Még messze voltak az aggastyántól, amikor látták, hogy az levetni készül ünneplő kabát iát. De aztán hirtelen meggondolta n^. gát és ugy ahogy volt, belevetette magát a Tiszába. A munkások csolnakba öltek és rövidesen el is érték a fuldokló aggastyánt, aki görcsösen ragadta meg a feléje nyaló kezet. Pár perc múlva ott állott az öreg csuromvizes ünneplő ruhájában a parton. Az öngyilkossági kísérlet azonban annyira kii merítette, hogy be kellett vinni egy közeli házba. Itt vallatóra fogták az öreget, aki az(>n. ban semmi szin alatt nem akarta megmos dam a nevét. Időközbe a vő is értesült apósa kísérletéről. Ő adott azután felvilágosítást. Elmondotta, hogy apósát Kovács Péternek hívják és valószínűleg életuntságból akart megválni életétől. A beteg aggastyánt ezután feltette a »5 a kocsiba és hazavitte Kübekházára. Svédországban agyonlőtte magát ifjabb Konkoly Thege Gyula Budapest, augusztus 11. Dorothy, Arensneli, a tragikus sorsú asszonynak itthagyott férje, ifj Konkoly-Thege Gyula vasárnap délben, a svédországi Trondjhemben agyonlőtte ma­gát. Apósa távirata tudatta ezt vasárnap dél­után a budapesti amerikai követséggel. A fia­tal Konkoly-Thege Gyula felesége megdöb­bentő halálának egyhónapos fordulóján lett öngyilkos. A szerencsétlen fiatalember felesége teme­tése után apósával és anyósával együtt utazott el Svédországba. Az volt a tervük, hogy Ame­rikába való visszautazásuk előtt néhány, hetei töltenek ott Vasárnap már kora délelőtt sétára indult a szomorú család. Féltizenkét óráig tartott » séta. Mielőtt ebédhez ültek, ifj. Konkoly. Thege Gyula azzal búcsúzott el Arenséktől, hogy adjanak neki egy rövidke negyedórát, levelet szeretne irni Abbáziába szüleinek Majd a levélírás után együtt ebédelnek. Arensék a hotel halljában várakoztak ve* jükre. Ifj. Konkoly-Thege Gyulának nem volt szüksége a rövid negyedórára. Alig hogy be­tette szobája ajtaját, éles revolverdörrene$ rázta meg a hotel előkelő csendjét. A követ­kező percben már rohantak is le a hallba Arensékhez a hotel alkalmazottai. Ifjabb Kot* koly-Thege Gyula szobája padlóján átlőtt fej* jel, holtan feküdt. Arensék tudták azt, hogy, vejük szülei Abbá­ziában tartózkodnak, de pontos cimüket nem tudták. Ezért mást nem tehettek, a buda­pesti amerikai követségre küldtek táviratot Arensék vejük holttestét Budapestre szállítja^ Héjjába mindön eröködés, ezön a hétön csak égy nigy ágyn lössz Szögedön! Még peniglen a G©re Marisa esete ny»valá« ZOVO HUNlVa lössz benne danolás, viccelődés, nevess, gurulás rogyásig, mert három J«lon®8 '^fl. fflmBn, mög három személBs ttnnepero» lépés a szinpalláson. Utánnuck mög _t,Ha bizonyos HARRY LIEDTKE nevezető bemtrta hogy, hogy Né Jádí a nőre ... 8 fövonitásba. Enné csak nagyobb ágyú nem köll. Igaz, hogy mink nem mutatgyuk mög a medvét. . Bzérdátn péntőkig a Korxó Fényképeket/ Sf§Í Széchenyi lér & Jerney-házban. Korzó Mozival s*e Nagymosáshoz minden üzletben ^ BMilMff mosószappant}ie%ae,rer^ --SSflSöál gazdaságos. Gyártja: Wg^ 13-fl' • • Be0 (fefl ap 61 Mikszáth K. ucoa 1. sz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom