Délmagyarország, 1930. július (6. évfolyam, 145-171. szám)

1930-07-10 / 153. szám

4 m LM A GV A RO RSZ A<» 1930 julius 10. Le kell szállítani az öröktulajdonu földek váltságárit A pénzügyminiszter kiküldöttje megállapította, hogy a földosztáskor ölvén százalékkal nagyobb vális&goí róttak kl (A Délmagyarország munkatársától.) Az Országos Földbirtokrendező Bíróság, mint ismeretes, Szesed környékén is elrendelte több városi és magántulajdonban lévő föld megváltását. A megváltott földeket az igényjogosultak között osztották ki részben kényszerbérlet, részben öröktulajdon formájában. Azok az igényjogosultak, akik öröktulajdonu földhöz jutottak, már régebben mozgalmát indítottak az OFB áltat megállapított földváltság leszállítása érdekében. Azzal érveltek, hogy az OFB a földváltság árát még a fó konjunktúrák idején állapította meg, amikor magas vőlt a föld forgalmi értéke, ma azonban ezek az árak elképzelhetetlenek, de a részleteket a magas árak alapján kell fizetniük. A pénzügyminiszter vizsgálatot rendelt el ebben az ügyben és Szegedre küldte Csikós János pénzügyminiszteri tanácsost, aki a gazdasági felügyelőség utmutatása alapján bejárta mindazokat a helyeket, ahol az OFB által kiosztott földek vannak, nevezetesen ószentivánt, Ujszentivánt, Sdndorfalvát, a szegedi tanyákat és mindenütt megállapította, hogy az OFB által megállapított árak megfelelnek-e a föld tényleges forgalmi értékének. A miniszteri tanácsos most fejezte be adatgyűjtését és annak alapján javaslatot terjeszt a földbirtokrendezéssel kapcsolatban kiosztott földek váltságdijának leszállítására. Csikós János szinte hihetetlen eltéréseket talált Megállapította többek között, hogy a Göbölvjárásban megváltott földek értéke katasztrális holdanként az OFB által megállapított 850 pengő helyett mindössze 220 pengő, tehát körülbelül negyedrészé annak. Adatai szerint általában ötven százalékkal alacsonyabb az értéke mindenült a földnek, mint ahogyan azt a földosztás idején a földbirtokbiróság megállapította. Ezeket az adatokat most az úgynevezett »lebonyolitó bizottságihoz terjesztik, amely Pesthy Pál volt igazságügyminiszter elnökletével működik és intézi a földbirtokreform végrehajtásával kapcsolatos ügyeket. Csődtömegből megvásárol! 10® lap (egy doboz) 200 carbonpapirt 2*10 pengőért árusítunk. WIRTH és RENC3EY, Szeged, Horváth Mihály ucca 7. Te'eíon 12—21. RÉGI SZEGEDI CSALÁDOK Irta: dr. Szabó László 8 Arnold. Bajor eredetű család. Arnold Miklós, aki a Wüszburg melletti Kitzingenben 1782-ben született, mint vándor pintérlegény került Magyarországba a XIX. század első éveiben. Először Zsombolyán telepedett le, ahol nőül vette az 1788-ban született Urszó Katalint. 1821-ben költözött Szegedre, hol a tanács 823. sz. a., Szluha Ferenc nótárius keze által, megengedte neki, hogy »amig magát betsületesen viselendi, itt lakhatik.« Arnold Miklós pintérmester 1843-ban, felesége pedig 1844 szeptember 5-én halt meg. A Feketesas uccában volt házuk, mely ma a Gaál-ház néven ismeretes. Gyermekeik voltak: 1. János, sz. Zsombolyán, 1811-ben. A szegedi piaristáknál tanult és mint ujaradi plébános, 1882 február 12-én halt meg. 2. Miklós, kádármester; ez folytatta atyjának az iparát. Az öLvenes évek végén halt meg. 1848-ban honvédhadnagy volt. A Laudon u. 4 sz. ház az övé volt és szölleje volt Szatyinazon. 3. Jakab. 1848—49-ben honvédtiszt; 1849ben elfogták, de magánházban zárták el az első napon, ahonnan a háztulajdonos leányai megszöktették. Külföldre menekült és Sebastopol ostroma közben esett el. 4. Klára, Kövecs János lakatosmester felesége. 5. Anna, Hunter János rézműves felesége. 6. Mária, Pfeifauf Károly tanitó felesége; fiuk, Károly, temesmoravicai plébános, 1907 április 8-án halt meg. 7. Arnold József, sz. 1831. Lakatosmester. Háza a mai református-palota helyén volt. Felesége, Giréth Mária, Giréth János »óramüvészt (sz. 1802, Arad, meghalt 1867, Szegeden) és Dianovszky Mária (sz. 1832, Szegeden, meghalt 1877) leánya. Giréth Mária 1851 január 28-án született; ma is él. (A Giréthház a Kossuth Lajos sugáruton volt, a Feltámadás ucca torkolatánál; kisajátították, ma az ucca van a helyén.) Arnold József és Giréth Mária gyermekei: a) József, sz. 1865 november 29-én. I üszerkereskedő. Háza: Petőfi Sándor sugárut 33, ugyanott van az üzlete is. k) Cfrula, sz. 1873 február 9. Kir. járásbíró Szegeden. Felesége: Schönbauer Kornélia, sz. 1895, Miskolcon; jelenleg a Szent György iskola tanítónője. Gyermekük: II. Gyula, sz. 192C április 19-én, Szegeden. c) Mária, sz. 1874 augusztus 2. Férje Kecskés János műszerész Szegeden a Zrínyi uccában. Artman. Ez a család 1810 és 1820 közt szerepel a rókusi plébánia anyakönyveiben. Assinger. Assinger Adolf tanító volt a szegedi zsidó iskolában 1876—79-ben. Asztalgyártó. Az 1522-iki egyházi adóösszeirás szerint akkoriban három Azthalgyartho család lakott Szegeden: Vince és Orbán a Szent Demeter uccában, Kelemen pedig a Prédikátor uccában. Asztalos. Régi rókusi család, mely már 1810 előtt is szerepelt a rókusi plébánia anyakönyveiben. Asztalos György 1842-ben egy forintot és Asztalos Márton ugyanannyit ajándékozott az uj temető megvételére. 1848-ban a szegedi nemzetőrségben hadnagy volt Asztalos János. Asztalos Mária 1878-ban családi nevét belügyminiszteri engedéllyel Gréf-re változtatta. Athanasz. Nevéről ítélve, görö , család. Atnanasz Franciska 1846-ban 16 frtot adott az első szegedi óvodára. Athanasz Szilárd az 1848 május 15-iki választáson selyemtenyésztési felügyelőnek volt jelölve, de nem választották meg. Atkázi. 1723-ban a felsővárosi esküdt polgárok között szerepel »Atkázi Miska*. Atkázi Erzsébet 1723—1730 közt háromszor szerepel a palánki anyakönyvben: Atkázy Erzsébet, Szabó János neje; 1723 VII. sz. fia, József. Atkázi Erzsébet, Szabó György neje; 1728 I. 5. sz. fia, Ferenc. Atkázi Erzsébet, Szabó József neje; 1730 XI. 9. sz. fia, Imre Gáspár. Atkázi István 1849-ben vitéz őrmester volt és Földváry zászlóaljában Szent-Tamásnál is harcolt. Attyai. x'Utvater Sándor szegedi lakos 1861ben az Udvari Kancellária engedélyével nevét Attyai-ra változtatta. Auer. Auer József kalaposméster még a XVm. században Szegedre származván, Itt csailádot alapított. Rendkívül nehéz az első Auerefc között eligazodni. Az alábbiakban megkíséreljük a leszármazást összeegyeztetni a tőlük eredő, de egymással egyébként összeköttetésiben nem álló családok közlései s a gyér okirati adatok alapján. Auer József Kőrösy József tekintélyes gazdálkodónak a leányát, Teréziát vette nőül. A Kőrösy-ház ma is megvan a Teleki-uccában. Ennek a Kőrösynek a fia volt Kőrösy József gráci vasgyáros, aki szüleinek a gyevi temetőben öntött vasból hatalmas síremléket állított. Lehetséges azonban, hogy Kőrösy Teréziát nem Auer József, a kalapos vette el, hanem ennek fia, Auer János, a kékfestő, kinek háza a Boldogasszony-sugáruton volt, ott, ahol ma Kocsis borbély van. Egyik leszármazottjuk, Ottovay Károly szerint Auer János, a kékfestő nem Auer Józsefnek, hanem Auer Péternek volt a fia, aki kalapos volt és Süveges Péter is ismeretes volt; ennek is a Boldogasszonysugáruton volt háza. Auer Jánosnak vagy Auer Péternek leánya, Auer Terézia Pap István szürszabómesterhez ment nőül, aki később Újszegeden a Pap István és Társa gőzfürész és malom céget alapította. Pap István és Auer Teréz leánya Ottovay Károlyhoz ment nőül, aki pékmester, tartalékos honvédbuszárfőhadnagy, majd vaskereskedő lett; annak fia Ottovay Károly vaskereskedő. Auer Jánosnak, a kékfestőnek volt egy József nevü testvére, kalaposmester. Ez Cseh Ágnest vette nőül, akiktől a következő gyermekek származtak: a") Róza, kinek férje Zimányi Imre 1870-ben a bognár céh tagja volt; legidősebb gyermekük egy leány volt, -aki után következett Lajos Mihály (sz. 1876) premontrei kanonok, kormányfőtanácsos és Gyula (sz. 1877) piarista, a budapesti Kalazantinum igazgatója. &; Terka, Fonyóné; ennek fia Fonyó József, a szegedi zálogház igazgatója. 3. Ferenc, szürszabó, 1863-ban céhmester, az utolsó, aki ezt az ipart Szegeden űzte. Gyermekei: a) Ferenc; fiatalon elhunyt, egy Ferenc nevü fiút hagyva hátra; özvegye Német József vasutashoz újra férjhez ment, ki mostohafiát örökbe fogadta; igy lett a legifjabb Auer Ferencből Német Ferenc, jelenleg a fehérmegyei Kálóz község főjegyzője. b; Géza. Nevét Andrásira magyarosította, c; Teréz, Szakáll József szegedi tekintélyes szabómester felesége. d) Mária, Bobcsekné. A herceg esete a rendőrrel Budapest, julius 9. Odescalchi Miklós herceg ellen felháborító brutalitása miatt az V. kerületi rendőrkapitányság Kovács 28 János rendőr feljelentésére megindította az eljárást, tekintet nélkül arra. nogy a herceg külföldre utazott Egyenként idézik be a kapitányságra azokat a soffőröket, akik a hrutális jelenetnek szem- és fültanni voltak. A. rendőr ugyanis megemlítette jelentésében azt is, hogy amikor a herceg őt durva sértések közepette letaszította az autó hágcsójáról, a közelben egy BART- és néhány MARTA-taxisoffőr tartózkodott. A BART-soffőr Friesz László, ugyanugy adta elő a történteket, ahogyan azt a rendőr jelentése ismerteti. Elmondotta, hogy látta, amikor a herceg k{!éptc a rendőr kezéből a betétlapot, majd mellbevágír és letaszította az autó hágcsójáról, miközben igy kiáltott a rendőrre: — Büdös paraszít, inkább keresztülgázolok rajtart, de parasztnak nem engedelmeskedem! A rendőrségen az ügyben következő információt adtak: — Odescalchi Miklós herceg ellen nem egyszerű kihágás, csendháborítás, vagy hasonló cimen indul meg az eljárás mert cselekedete sokkal sttIvosabb 'leszámítás alá esik. Hatóság elleni erőszak eimén indul meg ellene az eljárás. Odescalchi Miklós herceg hazatéréséről még semmi értesítést nem kapott a rendőrség. A figyelőlapok alapján azonban minden intézkedés megtörtént, hogy amely pillanatban Odescalchi Miidód herceg Magyarországra érkezik, a főkapitányságnak azonnal jelentsék.