Délmagyarország, 1930. július (6. évfolyam, 145-171. szám)

1930-07-11 / 154. szám

DfXMAGYAKOHS/.AG íy.io julius 11. Gyerekek a Stefánián I A tábla is helybenhagyta a járásblrót megrágalmazó ügyvéd 10H pengős büntetését (A Délmagyarország munkatársától.) Meg­irta a Délmagyarország, hogy dr. Nóvák Jenő szegedi járásbiró felhatalmazásra üldözendő rágalmazás miatt feljelentette dr. Kőváry Ottó ügyvédet. Az eset előzménye egy bonyolult la­kásfölmondási pör volt, amelyben a felperesek özvegy Szluha Jőzsefné, dr. Erőskövy Dezső és Szobonya Miklósné járásbiró neje voltak, ők inditották meg a felmondási pört lakójuk, Kőváry Ottó nyugalmazott rendőrfelügyelő el­len, akit fia, dr. Kőváry Ottó képviselt. Az ügyvéd a tárgyalás előtt beadványt nyújtott be a bírósághoz, amelyben azt irta, hogy az egyik felperes férje, Szobonya Miklós járás­biró dr. Nóvák bírónál interveniált a felpe­resek érdekében. A pört a felperesek nyerték meg. Dr. Kőváry Ottó az ítéletet megfelleb­bezte és a fellebbezés indokaiban olyasfélét irt, hogy egy elfogulatlan biró másképen Ítél­kezett volna, azaz dr. Nóvák Jenőt azzal vá­dolta meg, hogy részrehajló volt. A törvényszéki tárgyaláson az ügyvéd azzal védekezett, hogy a beadványok ügyetlenül vol­tak megfogalmazva, innen ered a félreértés. Különben is amit irt, azok mind üres szóvirá­gok voltak. A bíróság dr. Kőtáry Ottót 100 pengő pénz­büntetésre ítélte. Fellebbezés folytán csütörtö­kön tárgyalta a tábla szüneti tanácsa a rá­galmazási pört és a törvényszék ítéletét hely­benhagyta. Az ítélet jogerős. ífem lehetett megtartani az analfabéta tanfolyamot, mert alig volt jelentkező A gyermekjátszóterek ügye a népművelési bizottság előtt (A Délmagyarország munkatársától.) Az is­kolánkivüli népművelési bizottság csütörtökön délelőtt dr. Pálfy József polgármesterhelyet­tes elnökletével ülést tartott, amelyen a bizott­ság mult évi működésére vonatkozó jelen­téseket és a jövő év munkaprogramját tárgyal­ták le. A titkári jelentést Hübner József terjesz­tette elő. A jelentés érdekes adatokat tartal­maz, amelyek többé-kevésbé visszatükrözik a város közművelődési helyzetét. A jelentés sze­rint a népművelési bizottság az elmúlt évben több analfabéta-tanfolyamot szervezett, ezek azonban nem sikerültek, mert olyan kevesen jelentkeztek, hogy nem lett volna értelme a tanfolyam megtartásának. A jövő évben azért ismét rendez ilyen tanfolyamokat a bizottság, most azonban már bizonyos kényszerítő esz­közökkel biztosítja azok sikerét. Igy például az analfabéta leventéket kötelezik a tanfo­lyamokon való részvételre. Az analfabéta kato­nák számára rendezett tanfolyam azonban, amelynek 295 hallgatója vol^ szép eredmé­nyeket értek el. A bizottság hat általános ismeretterjesztő tanfolyamot szervezett, amelyek közül csak egyet szüntettek be, mivel mindössze négyen jelentkeztek. A tanfolyamokon 275 férfi és 60 nő hallgató vett részt. A legszebb eredmé­nyeket a nők számára rendezett tanfolyamon érték el, ennek igazgatója Messing Mária volt. A jelentésnek ehez a részéhez felszólalt Pálfy József és azt javasolta, hogy a bizott­ság rendszeresítse ezeken a tanfolyamokon a közegészségügyi előadásokat. Hübner titkár erre bejelentette, hogy már a mult évben is több ilyen előadást tartottak a tanfolyamok keretében a szakorvosok. Bejelentette ezután a titkár, hogy az isme­retterjesztő előadások száma a tanyákon azért csökkent, mert a tűzoltóság több dór adóterem használatát tüzrendészeti ókolc miatt nem engedélyezte. Ugyanezekben a termek­ben az elemistákat akadálytalanul taníthatták. A jelentés szerint a népkönyvtárak forgal­ma is örvendetesen növekszik, a bizottság azonban meggyőződött róla, hogy ezekben a könyvtárakban gyakrabban. kell úgynevezett könyvrazziákat tartani. Az egyik razzia al­kalmával ugyanis egy könyvtárban több kom­munista irányú könyvet találtak. Kifogásolta a titkár, hogy Szeged területén nincs elegendő gyermekjátszótér és kívána­tosnak tartotta, hogy ebben az ügyben a bi­zottság tegye meg a város hatóságánál a szükséges lépéseket. Azokat a mesedélutáno­kat, amelyeket normális viszonyok között a szabad ég alatt tartanák meg, a gyermek­játszóterek hiánya következtében kénytelenek voltak zárt és rossz levegőjű termekben meg­tartani. Az elmúlt évben a bizottság a város területén 123 gyermekelőadást és műkedvelő­előadást rendezett, azért nem többet, mert a mükedvelődarabok jogdijkérdése még mindig tisztázatlan. Megalakították a tanyákon a nép­művelési dalköröket is. A titkár jelentéséhez dr. Regdon Károly szólalt fel. Arra kérte á bizottságot, hogy a gyermekjátszóterek létesítésének kérdését ál­landóan tartsa napirenden, mert »félős — mondotta —, hogy a szociáldemokraták har­colják ki a városnál a gyermekjátszóterek megvalósítását^. A pénztári jelentés szerint a bizottságnak a mult évben 14.830 pengője volt, a város azon­ban még kétezer pengővel tartozik. Néhány­száz pengő hijján a bizottság minden rendel­kezésére álló összeget elköltött. A jövő esz­tendőre a bizottság 28.000 pengőt igényel, tizenkétezret a várostól, a többit a kultuszmi­nisztertől. Miután a hatvanöt tagból álló hizottság öfc tagsági helye megüresedett, beválasztották dr. Tóth Bélát, dr. vitéz Szabó Gézát, Scultéty Sándort, Ranszky Mártont és Petrik Antalt. Jlzz olvasó rovata Tekintetes Szerkesztőség! Azon kéréssel fordu­lok a tek. Szerkesztőséghez, hogy szíveskedjék szóvátenni a Lőw Lipót-ucca elhanyagolását A Belváros kellős közepén van és igen fontos köz­lekedési vonal, de e kánikulai forróságban soha lo­csolni nem szokták. Az összes ottani lakosok nevé­ben kérem, hogy hathatós szavát felemelni szí­veskedjék, hogy mi is a locsolás következtében tűrhető levegőhöz jussunk. Hálás köszönettel: Egy régi előfizető. ASomogyi-íelept kocsiút és az — uj pincelakások Tekintetes Szerkesztőség! Nem tudjuk, melyik az a fórum, amelyikhez fordulhatunk panaszunk­kal; amelyikhez pedig fordulunk, az nem hallgat! meg, arra kérjük tehát mély tisztelettel, szíves­kedjenek panaszunkat b. lapjukban közölni. A város végre hozzáfogott a Somogyi-telepen megcsinálni azt a kocsiutat, amit talán első köte­lessége lett volna mindjárt, amikor egy egész városrész nagyságát kitevő területet lakhelyek fel­épi'é éhez parcelláztatta. Alig fogott azonban hozzá, máris kénytelenek vagyunk feljajdulni, hogy adjon ugyan a város, de ne ilyen sokat, mint amit ad. A munka ugyanis azzal kezdődött meg, hogy összeírták az útvonal mentén lévő házakat, meny nyi az alapja, hány lépcsőn (?) mennek a lakásba fel és így tovább. Kérdésünkre azt a felvilágosítást kaptuk, hogy városrendezés céljaiból történik ax adatgyűjtés. Utána nemsokkal mégis jelentek mun­kások és azzal, hogy a telep közepén keresztül­huzódó ut területét planirozzák, elkezdtek tur­kálni-furkálni, melynek eredménye aztán az lett, hogy az egyik ház elől elszedték a gyalogjáró mellől a földet, ügy, hogy az egy méterrel is magasabban áll a kocsiutnál és igy természetesen | oda kocsi csak legfeljebb repülőgépen tud be­jutni. A másik háznál pedig a kocsiút került olyan magasba, hogy az egyirányba esik a ház ablakával. Mi laikusot nem tudjuk megérteni, miért volt ez szükséges. Tálán kevés a pincelakás a város­ban, vagy pedig azért, mert nem engednek olyan városrészt, ahol ilyen nincs és ha nincs, hát csinálnak. Nem számolnák azzal, hogy az a ház, amelyik elől igy elszedték a földet, tekintve a gyengébb alapzatot (30—50 centiméter), amit itt használtak, összedől, mert a viz ki fogja mosni, Van olyan háztulajdonos is, aki még a telep létesí­tésének első idejében épített, mikor sem járda, sem más nem volt ott. Megkapta rendben az épitési engedélyt és abba senki sem tartotta érdemesnek figyelmeztetni, hogy milyen nívóra építsen, igy hát jogosan épített a színvonalra. Jött ezután egy rendelkezés, melynek értelmében felhányták a gya­logjáró céljaira szükséges területen a földet 40 centiméterre, ezzel sikerült is eltölteni a házat. A tulajdonos azonban mégis szerette volna, ha háza ' rendesen néz ki és keservesen összegyűjtött fillé­rekből, sokszor adósságból felemeltette a házát (sőt volt olyan is, aki lebontatta és újból épít­tette), most azután a város ujabb rendelkezéssel ismét a már feltöltött járda fölé emeli a kocsi­utat és a járda ismét 40—50 centiméterrel, sőt többel is el lesz töltve, persze most már a házat emelni sem technikai okokból, de pénzügyi okok­ból sem lehet. Elkeseredve kell tehát nézni, hogy fog elnedvesedni a most száraz lakása. Állapítsák meg, kit terhel azért a felelősség, hogy ezt a hires városrendezést nem akkor csi­nálták meg, mikor még csak parcellázták, de nem voltak ott épületek, vagy ha akkor nem planiroz­ták, legalább készítettek volna egy »eszményí ni­vót«, hogy ez a csodabogár, mely a körtöltésen kivül nem volt, legalább megvédte volna a tulaj­donosokat attól, hogy amikor még ki sincs fizetve a házon levő adósság, máris elértéktelenedjék. Ha pedig ezt elmulasztották, ne büntessék a la­kosságot Van olyan háztulajdonos is, nem is egy, aki pört szándékozik indítani a város ellen, mert végre nem nézi tétlenül, hogy a házát elérték tele­nitsék. Végre nem olyan nagy életveszély az, ha az kocsiút nem muiméter pontosan egymagassáj^baii van. Ha ez olyan nagyfontosságú íett volna, akkor a város bizonyára p'aniroztatta volna ezt, még mi­előtt a házak felépüllek. A város vezetőségének intézkedni kellene ennek a bajnak megszüntetése iránt addig, mig a renge­teg költséggel elkészített kövezet nincs lerakva, j Fogadják nb. közlésükért hálás köszönetemet* ] teljes tisztelettel: Somogyi-telepi eZőJz£f&

Next

/
Oldalképek
Tartalom