Délmagyarország, 1930. július (6. évfolyam, 145-171. szám)

1930-07-11 / 154. szám

SZEGED. SzerKeszMiis6g: Somogyi ucca 2.2. L. cm. Telefon: Kiadóhivatal, UOlctUnkBnyvtAi és Icgylrodo : Aradi ucca 8. Telefon: 306. — Nyomda • UJw Lipót ucca 19. Telefon ! 16—34. Távirati é> levélcím: DélmogyaronzAg Szeged. Péntek, 1930 julius 11 Ara 16 fillér VI. évfolyam, 154. sz&m ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-20 vidéken és Budapesten 3-60, KUlfOldcfn 6-4O pengő. Egyet szám ára hétkifza nap 10, vasár- és tlnnepnan iltl. Hirdetéseit felvétele tarifa szerint. Megjelenik hélW felvételével naponta reggel A karteltörvény Most már nyugodtak lehetünk: készül a magyar karteltörvény. Nem is készül, már itt is van. Jóformán abban az órában, mikor a parlament szétment a három hónapos nyári vakációra, az igazságügy miniszter nyilvánosságra hozta a karteltörvény tervezetét. Szép hosszú cimet is szerkesztett hozzá: Törvényjavaslat a gazdasági verseny szabadságát korlátozó megállapodásokról. A cim kifejezi a tartalmat. Csak korlátozó megállapodásokról beszél, de nem azok megakadályozásáról, vagy megszüntetéséről. Nem tudjuk, volt-e célzatosság a cimnek ilyetén megszövegezésében, de mindenesetre helyesnek látjuk, hogy a cim nem ígért olyasmit, amit maga a tőrvény ugy sem fog beváltani. Mi ugyanis nagyon szkeptikusak vagyunk a kartelek megrendszabályozása tekintetében. A tőrvénytárunk szaporodni fog néhány oldallal, lesz egy deklaratív törvényünk, ámely bizonytalan módon ingadozik a szükséges és megengedett s a kártékony és meg nem engedett kartel fogalmi meghatározása között, de azt a célt, amelyet maga elé kitűzött^ ez a törvénytervezet nem fogja elérni. Legyünk ,vele tisztában: semmiféle karteltőrvény, vagy rendelet nem felelhet meg a céljának. Aki azt hiszi, hogy a gazdasági élet alakulásai papirtörvények korlátai közé szoríthatók, hiu illúziókban ringatja magát. Minden karteltörvény- és rendelet csak a közhangulatnak tett koncesszió, amely elveket juttat kifejezésre, mugnyngfat bizonyos köröket, lecsillapít bizonyos hangulatokat, de azt a valamit, amit a közvélemény a kartelek visszaéléseinek nevez, meg nem szüntetheti. Mert mi a kartelnek célja? A vállalatok rentabilitásának fokozása és nagyobb üzleti haszon elérése. Hogy ezt a kartel milyen módon akarja elérni, a beszerzés egyszerűsítésével, a termelési költségek leszállításával,, az eladási területek rayonirozásával, eladási és hitelfeltételek megállapításával, vagy egyszerűen az árak emelésével, a lényeg szempontjából teljesen közömbös. És nincsen a világnak az a kartelbizottsága, vagy kartelbirősága, amely megnyugtató módon meg tudja állapítani, hogy mikor jogosult a kartel és mikor nem. Nincsen az a hatósági szerv, amely választ tudjon adni arra a kérdésre, hogy mely pontig szolgálja a kartel a kötelékébe tartozó vállalatok egzisztenciájának biztosítását és mely ponton válik úgynevezett illegitim haszonnak forrásává. Hogy ebben mennyire igazunk van, azt legjobban mutatja az idegen államok karteltörvényhozásának példája. Nem sokan vannak olyan országok, amelyek meg akarták rendszabályozni a karteleket, az igaz. A legtöbben visszarettentek a kérdés nagyon komplikált voltától és a megoldás lehetetlenségétől. De a példák még igy is nagyon sokat mutatnak. Mely államoknak vannak karteltörvényei? A legelső ország, amely meg akarta rendszabályozni a gazdasági verseny szabadságát korlátozó megállapodásokat, az Egyesült Államok volt. És ha azt nézzük, hogy hol leghatalmasabbak, a kartelek, trösztök és hasonló alakulások, azt látjuk, hogy az Egyesült Államokban. Pedig ott a törvény kimondotta még azt is, hogy az ilyen alakulások több állam területére nem terjedhetnek ki. És erre mi történt? Alakítottak annyi formailag független részvénytársaságot, amennyire éppen szükség volt és ezek a részvénytársaságok látszólag függetlenül, központi direktívára dolgoznak. Németországban a közhangulat nyomása alatt 1923-ban birodalmi rendeletet bocsátottak ki, amely elrendeli minden kartelnek és kartelszerü megállapodásnak a berlini kartelhivatalnál való bejelentését. Ez a kartelhivatal, akárcsak a magyar törvénytervezet Kartelügyi Országos Bizottsága fel van jogosítva az üzleti könyvek, levelezések megtekintésére és a kartelekhez tartozó vállalatok ügyvitelének ellenőrzésére. Az eredmény ugyanaz, mint az Egyesült Államokban. 1923 óta a kartelhivatal feljelentés alapján alig egy-két esetben járt el, de eljárásainak nem volt eredménye és az egész kontinensen Németország karteljei a leghatalmasabbak. Sőt mi több, hallgatólag maga a birodalmi kormány is támogatja a karteleket és tudomásul veszi, hogy néniét vállalatok francia és angol vállalatokkal lépnek érdekközösségbe, hogy versenyképességüket ezáltal biztosítsák. Azt mondja a magyar törvénytervezet, hogy a kartel csak akkor érvényes, ha szerződési feltételeit irásba foglalták és a szabadalmi bíróságnak bemutatták. Nos, mi történik, ha a feltételeket nem foglalják irásba és nem mutatják be a szabadalmi bíróságnak? Mi történik például, ha összeül három ur klubjának zőldasztalánál, vagy egy vendéglő fehérasztalnál és ugy felosztják egymás között Gsonkamagyarországot, mint ahogy kéregetés szempontjából az egyszerű turóci koldus odaadta négy fiának Felsőmagyarországot, Dunántúlt, Duna—Tiszaközét és Tiszántúlt Erdéllyel egyetemben?- Vájjon lesz-e rá mód, hogy a törvény beleavatkozzék, ha az egyik gyáros azt fogja irni a vevőnek, hogy sajnálja, de a jelen pillanatban nem tud neki szállítani? Vájjon meg lehet-e akadályozni, hogy írásbeli megállapodás nélkül is a termelő vállalatok ugyanazon, vagy megközelítőleg azonos árakon hozzák cikkeiket forgalomba? Aki ezt meg akarja akadályozni, annak az ármaximálást is bele kell illeszteni a programjába, már pedig, hogy az ármaximálás mit jelent, azt nagyon jól tudjuk a háborús és. háború utáni esztendők emlékeiből. A gazdasági nyomorúság esztendeiben nagyon megértjük a kartelek megrendszabályozására irányuló törekvést. Ennek a törekvésnek a honorálása esetleg levezetője lehet a háborgó áramlatoknak és indulatoknak. Már most megjósolhatjuk azonban, hogy gyakorlati alkalmazása esetén a törvénnyel senki sem lesz megelégedve és megjósolhatjuk azt is, hogy még kevesebb lesz a megfogható eredménye. Kéthónapi börtönre ilélték az újvidéki magyar párt elnökét (Budapesti tudósítónk telefonjelentése Újvidékről jelentik: Érdekes politikai pórt tárgyalt ma az újvidéki törvényszék. A vádlott dr. Brezovszky Nándor orvos, a magyar párt elnöke volt, akit az államvédelmi törvénybe ütköző bűncselekménnyel vádoltak. Februárban ugyanis egy1 banketten Brezovszky beszédet mondott és a mai időket a tatárjáráshoz hasonlította. Akkor letartóztatták és később helyezték szabadlábra óvadék ellenében. A pör iránt nagy érdeklődés volt az egész Vajdaságban. Brezovszky ártatlanságát hangoztatta, beszédében nem volt politikai célzás. Egy tanú kivételével, még a szerbek is az orvos mellett vallottak, mégis a bíróság az egyetlen terhelő tanú vallomása alapján bü• nősnek mondotta ki és kéthőnapi börtönre. J 10.000 dinár pénzbüntetésre ítélte. 170 áldozata van a sziléziai borzalmas bányakatasztrófának Megrázó jelenelek a tárna bejáratánál Breslau, julius 10. Á neurödeí bányaszerencsétlenség — amelyről tegnap beszámolt a Délmagyárország — az utóbbi évek legnagyobb bányakatasztrófája. Eddig hetven halottat húztak elő a beomlott tárnákból, félő azonban, hogy a még bennrekedt bányászok közül aligha kerül elő sok élve, ugy, hogy a halottak végleges száma jóval száz fölött lesz. A lakosság körében leírhatatlan pánik és kétségbeesés uralkodik. A bezárt tárnában levő munkások hozzátartozói nagy tömegben várják a mentés eredményéről szólód híreket. A mentési munkálatokat a szomszédos < bányatelepekről érkezett segélycsapatok végzik. A borzalmas katasztrófa mérlege reggelig a következő volt: A beomlott Kurt-tárnábán dolgozó 191 munkás közül csalc b8-at tudtak élve kimenteni. Hetven bányásznak már csak a holttestét tudták felszínre hozni. A beomlott tárnában még hetvenhárom bányamunkás van eltemelve. Az életbenmaradt és kimentett negyvennyolc bányász legtöbbjét kórházba kellett vinni, miután súlyos széngázmérgezést Szenvedtek. A bányaszerencsétlenség mentési munkálatai a reggeli órákban egyre nagyobb akadályokba ütköztek. A Kurt-tárna tele van mérges szénsavgázokkal s az eltemetett munkásokat alig lehet megközeliteni. Egyre csökken a remény, hogy az eltemetett bányászokat, még életben találják'. A reggeli órákban a katasztrófa színhelyének közelében kőzetomlás történt, amely elzárta a tárna folyosóját, ugy hogy a mentési munkálatok elé ujabb nehézségek gördültek. Nem sokkal később a Kurt-tárnában be kellett szüntetni a mentést, miután a tárnál anynyira elöntötte a szénsavgáz, hogy nem lehet behatolni az aknákba. A kivonult segédcsapatok igyekezete elsősorban arra irányul, hogy megtisztítsák a tárnát a mérges gázoktól. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Breslauból jelentik: A tárnából egész napi munka után sikerült eltávolítani a szénsavgázokat, ugy, hogy estére szabaddá tehették a