Délmagyarország, 1930. július (6. évfolyam, 145-171. szám)

1930-07-05 / 149. szám

SZEGED. SzeriteíHösé" Somogyi ucca XX. I. em. Telefon: 13-33.^'íladóhIvatm, k»los«iikünyvíAr és legytrodo Aradi ucca S. Telefon : 306. - Nyomda > Uiw Ltpól ucca ÍO. Telefon - Távirati és levélcím: Délmaqyaromág Szeged. Szombat, 1930 julius 5 Ara 16 fillér VI. évfolyam, 149. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-20 vidéken és Budapesten 3-60, 'ílllfüldifn 6-40 pengd. - Egyes szám ára hétküza nao Ifi, vasár- és Ünnepnap 14 ml. Hir­detések felvétele tarifa szerint. Megfe. lenik fiéíííí kivételével naponta reggel A buia Ez egyszer a vezércikk nem vezércikk. Egy Félix Moeschlin nevű svájci író a mult évben autón beutazta az Egyesült Államokat. Húszezer kilométert tett meg a pöfögő masinán Newyorktól a mexikói határig, onnét Los Angelesbe a Csendes óceán partján, azután végig a nyugati óceán mellett az északi erdővidékekig, majd a Yellow­stone parton, a preriken és Csikágón keresztül vissza Newyorkba. Most megjelent könyvének egyik kis fejezete a búzáról szól. Aratás idején nem értéktelen, hogy egy jószemü megfigyelő mit lát Amerikában, amelynek búzatermő vidékei diktálják még a magyarországi buza árát is: A preriből búzaföldek lettek. A buzaten­gerben kis városkák, amelyek mind egyazon standardra vannak szabva: magtárházak, ben­zinállomás, jeges szódaforrások, egyetlen fő­ucca, ugy, hogy az ember kénytelen azt hinni, hogy abba a városba érkezett vissza, amelyet elhagyott Különben csak buza, buza és buza. Benne vagyunk a gabona birodalmában, ahol búzán kivül egyebet nem látunk. Egy végtelen sárga tenger, amelynek egyik oldalán a vörös nap felemelkedik, a másik oldalán a vörös nap elmerül. Csak néha visznek a folyók és a facsoportok némi változatosságot ebbe a buza­egyhanguságba. Ez az emlékünk marad meg például Elíisről, erről a barátságos kis város­káról. Denver óta már ezer méterrel mélyeb­ben vagyunk, a Missisipi medencéjében. Beszélgetés a hotel tulajdonosával: »Hogy megy a farmereknek?* — »Jól.« — »De ré­gebben jobban kerestek ?« — »Nem, ma ke­resnek jobban.* — ^Nincsenek eladósodva?« — ^Dehogynem, majdnem mindnyájan.* — »Igen? És mégis többet keresnek, mint az­előtt?* — »Nem, el fogják vesztegetni a farm­jaikat* — »Na, és akkor?* — »Aki dolgo­zik, az még mindig viheti valamire. A své­deknek és a svájciaknak nagyon jól megy.* E kimerítő közgazdasági magyarázat után aludni megyünk. Szállásadónk másnap reggel még kiegészíti az esti fejtegetéseket: »A farme­rek csak búzát akarnak termelni. Ezért hely­zetük tisztára a buza áralakulásától függ. Ma már vannak olyan farmerek is, akik a tojásí is a boltban vásárolják. Leányaik hetenként táncolni járnak, a fiuk pedig otthagyják a far­mokat és a városba mennek.* Megint robogunk a búzaföldek között. A hatvanas években itt volt vége a civilizáció­nak. Ahol annak idején Buffaló Bili pálya­futását megkezdte, ma az indusztrializált me­zőgazdaság legmagasabb formáival találko­zunk. Ennek szimbóluma az arató-cséplőgép, amely tizkilofnéteres sebességgel szakadatla­nul járja körül az óriási búzatáblát és bal­oldalról a búzát ötméteres szélességben, egy lábnyira a föld felett aratja, jobboldalon rög­tön csépeli és automatikusan a tulajdonos tankjába tölti, hátul pedig a szalmát kihaji­gálja. A régi értelemben vett parasztból itt már semmi sem maradt meg. A paraszt meg­halt. A gabonatermelő nagyüzem felszippantja a kisüzemet és a vidék elnéptelenedik. A kombinált gépet két ember kezeli. Az egyik ugy áll a kormány mellett, mint a ka­pitány- a hajó parancsnoki hidján. A föld­del azonban ezeknek a munkásoknak kevés közösségük van. ök nomadizáló ipari mun­kások, akik délről északra vándorolnak, min­dig oda, ahol a gabona éppen beérik. A munka a buzatengerben éjjel-nappal fo­lyik. A borostyánszínű gabonaszemek folyói és folyamai ömlenek a silókba. A traktorok nem pihennek. Akinek 650, vagy akár 4000 acre — egy acre 4000 m! — földje van, tulaj­donképen nagykereskedő, aki lázasan lesi a buza árfolyamát. Az árak éppen emelkedő­ben vannak. Másfelől rossz termésről érkez­nek hirek. A buzanagykereskedők boldogsága tökéletes. Óhajtott és kívánatos szárazság van — más országokban. Nagy az izgalom minden­felé. A vendéglőkben és a jegesszódabol lók­ban örömmel újságolják egymásnak az em­berek, hogy a kanadai termésen már a leg­szebb eső sem segíthet. A termés mennyisé­gének olyan csökkenését jósolják, hogy a vi­lágnak hozzá kell nyúlnia a mult esztendőről megmaradt készletekhez. Buza, buza. Mindenki csak búzáról beszél, csak búzát lehet látni, az utakon egyenesen a szántóföldről a silóba robognak az autók, amelyeknek pótkocsija búzával van megtöltve. Az ekevasakkál zsúfolt kovácsmühelyben, ahol egy elgörbült tengelyt kell kijavítanunk, mi­ről lehetne szó, ha nem a búzáról? Egy hátal­mas teremtü, arisztokratikus arckifejezésü fia­tal farmer áll mellettem egybeszabott kék vászonruhában és a búzáról beszél: »Nehéz az eset. Az ár nagyon alacsony. Csak bú­zánk van. Valamennyien el vagyunk adósod­va. A gépek nagyon drágák. Három esztendő kell, hogy kifizethessük őket.* Kissé elgon­dolkozik. » Azelőtt lóval dolgoztunk*, — teszi elgondolkozva hozzá, mintha kérdőjelet tenne a mezőgazdaságnak kapitalisztikusan orientá­lódott iparosodásának végére. Merengéséből sajnálkozást is lehet kiérezni. Száz kilométerrel Kansas City előtt kiju­tunk a buzatengerből és megint rétek és le­gelők között haladunk. Egy útkereszteződésnél egy magasan fekvő kis beszállóban éjjelezünk, ahol egész éjszaka halljuk az autók robogását A hozzátartozó kávéház a Moulin Rouge min­tájára van montírozva. Lámpái ugy világí­tanak, mint a préri szentjánosbogarai az éj­szakában. péntek A ktotOrrel 9-re keresztülhajtották a boleSialawasiatot PéltfAHan J«le«e?-5lr» we»«|wW parin vüiareft MlsStt m> eg^ségsa párt elfogadtatta ­a boleHit — PáratSan klotUr-nap a képvlselShiíban A szocialisták kivonultak a teremből Budapest, julius 4. A képviselőház mai ülésén az elnök jelentette, hogy Matta Árpád 12 órás ülésekre beadott indítványa fölött kell határozni. Propper Sándor: Mattának majd mattot adnak a választók. A többség megszavazta a 12 órás üléseket. A szavazás eredményét a baloldal nagy zajjal fogadta. ' Farkas István: Kenyérdrágitól Az elnök jelentette, hogy a mai ülés reggel 10-től este 10-ig tart. A vita első szónoka Propper Sándor volt. aki azzal kezdte beszédét, hogy végtelenül csodálja, hogy a keresztény gazdasági párt, amely a nép pártjának szokta magát nevezni, nem foglalt állást a ko-mány kenyérdrágitó javaslata ellen. Miért van szükség arra, hogy technikai, lelki és fizikai terrorral 12 órás ülésen hajszolják keresztül az ilyen drágító és oszt 'í-j ellent él eket szitó javasla­tot? Ne nyúlkáljanak koldustarisznyába! Az elnök figyelmezteti Propper Sándort, hogv ne használjon ilyen lázító kifejezést. Propper Sándor: A gazdasági bajokon igenis lehetne segiteni. Lehetne piacot szerezni délre és keletre a magyar iparnak, északra és északnyu­gatra az agrárterményeinknek, de csak okos és belátó politikával. Ebben a javaslitban nincs több logika, mint abban, ha önök azt állitanák hogy a tej fekete, vagg hogy a Duna fölfelé folyik. Mi álljuk a harcot, ha belülről letörnek, kivisszük a harcot a parlamenten kívülre. Nagy zaj tör ki. folytonos közbeszólások hangza­nak mindkét oldalról, az elnök hosszasan csenget, de csak nagynehezen tudja helyreállítani a nyu­galmat. Propper Sándor: Vegyék tudomásul, hogy nem ijedünk meg, álljuk a harcot ugy a városban, mint a faluban. Berky Gyula (Propper felé): ön antiszemita ba­cil'.us, ön terjeszti az antiszemitizmust Eközben Propper beszédideje lejár, kiggulladt a klotürlámpa és az elnök csengetve figyelmezteti Proppert, hogy nem beszélhet tovább. Propper félóra meghosszabbítást, kér. Nagy zaj a jobboldalon: Nem adjuk meg! Az elnök megállapította, hogy a többség nem adta meg a meghosszabbítást. Propper Sándor (nagy zajban kiáltja a jobb­oldal felé): Köszönöm a lojalitást a javaslatot nem fogadom el, még majd találkozunkl Farkas István: A kenyérdrágitás nem segit mert nem nyul le egy termelési válság velejéig és a belső fogyasztás emelése helyett csökkenti azt. Ez a rendszer tiz év alatt nem produkált egyebet; mint a kormány hosszú életét. Vagy a magán­tulajdon rendszerének alapján áll a kormány és akkor nem szabad beavatkozni a termelési rendbe, vagy ha már beavatkozik, ne ugy tegye azt hogy a szegényt megadóztatja a gazdag javára. Változ­tatni kell a feudális termelési rendszeren és uj földbii-tokreformot kell végrehajtani. Kut Béla a következő felszólaló. Kit terhel a felelősség a 12 órás ülések bevezetéséért? Ez valóságos statárium a képviselők szólásszabadsá­gával szemben. Csodálkozik és rossznéven veszi a keresztény párttól, hogy nem vesz részt a vitá­ban. Ha titkos választással állunk a nép elé, az urak nem jönnek többet ide vissza. A következő szónok Fábián Béla. Állitom, hogy ez a tcivény, Magyarország egész népével szem­ben, mindenkivel szemben, aki termel, őröl, vagy fogyaszt, lehetővé teszi az előzetes letartóztatást, házkutatási és személyi motozást. A jövedéki rendelet 42. szakasza a házkutatásról intézkedik és ugy szól, hogy a pénzügyi hatóság elrendelheti zárt helyek átkutatását reggel 6 és este 9 óra kö­zött, de a már megkezdett kutatást este kilenc óra 'álán is lehet folytatni. Fel lehet törni bár­mell) helyiséget akkor is, ha gazdája nincs otthon. Az 50. szakasz kimondja, hogy a letartóztatáshoz a pénzügyi hatóság intézkedése kell, de ha a kése­delem veszéllyel jár, a pénzügyőri szakasz veze­tője 's elrendelheti a letartóztatást. Tanuk jelen­léte nélkül lehet személyi motozást végrehajtani. Felteszem a kérdést, hogy helgesélh"ti-e a magyar parlament, hogy az, aki kiszabja a büntelésf, részesedjék is a büntetéspénzekben? Gaal Gaszton: őrület! Egyszerűen őrületS Fábián Béla: De másik része is van ennek a rendelkezésnek, ami az anyagi előny kedvéért bűnre és agantprovokatőrösködésre fogja csábítani az embereket. Lehet egy törvényben olyan rendelke­zés, hogy a bűncselekmény elkövetője a bűnben ártatlan terhére hasznot huz? Egy felmondott alkalmazott tönkreteheti a gazdát A forgalmi adó­I

Next

/
Oldalképek
Tartalom