Délmagyarország, 1930. július (6. évfolyam, 145-171. szám)

1930-07-31 / 171. szám

DELHI A(.V\KOKS/AG 1930 julius 31 javaslata szerint napirendre Sért Lájer indít­ványa fölött. A polgári iskolai főigazgatóságot a Kultusz­miniszter Szegedre helyezte, de a várost kö­telezte arra, hogg a fiiigazgatóság számára he­lyiséget biztosítson. A város hatósága most bejelentette a kisgyülésnek, hogy, a főigazgató­ság részére évi 2600 pengőért kibérelt egg Arany János-uccai lakást, továbbá 3100 pen­gőért vásároltak különböző berendezési tár­gyakat. Az intézkedés azonban ideiglenes, mert a nöi kereskedelmi iskola felszabadulandó he­lyére kerül egy, év múlva a polgári főigazgató­ság hivatala. Danner János és társai indítványt nyújtot­tak be, hogy a városi nyugdijasok 1930-ban négy részletben 25, illetve 10 százalékos se­gélyben részesüljenek. Körmendy; Mi is jövünk nemsokára se­gélgért. A polgármesterhelyettes arra kéri a kis­gyülést, hogy, tekintettel a város nehéz pénz­ügyi helyzetére, az indítványt adják ki a pol­gármesternek, aki saját hatáskörében a ren­delkezésre álló összegek figyelembevételével utalványoz majd segélyeket. Dr. Tonelli Sándor szóváteszi a Városi Tisztviselők Egyesületének azt a fellebbezését, amit a kultúrpalota kincseinek a várba való áthelyezése ügyében hozott közgyűlési hatá­rozat ellen adtak be. Ha ők maguk megálla­pítják, hogy 5000 pengője nincsen a város­nak — mondotta Tonelli — kulturális célokra, akkor nem ildomos, ha 28.000 pengőt kérnek a városi polgárság terhére. Helyesli dr. Pálfy József polgármesterhelyettes eljárását, aki, mi­dőn meghallotta, hogy a városi tisztviselők megfellebbezték a közgyűlés határozatát, le­mondott egyesületében viselt elnöki tisztségé­ről. Dr. Pálfy József: Már meg is történt. Dr. Pap Róbert nem fogadja el a polgár- í mesterhelyettes előter­jesztését. Nincs szükség arra, hogy a polgár­mester hatáskéröbe utalják a nyugdijasok kérését Ez a kérdés a kisgyűlés elé tarto­zik, ebben annak kell Dr. Pap Róbert intézkednie. Dr. Szivessg Le­hel: Ildomtalan, hogy megfellebbezték a vár átadását csak azért, mert egyesek délutá­ni mulatságaikat ilyen kulturbotráng árán akarják bizto­sit ani. Ez az eljárás megbélyegezendő. Közbeszólás: Be kell rendelni őket dél­utáni szolgálatra. Dr. Szivessg: Előbb jön a közérdek és az­után a délutáni szórakozás! (Helyeslés.) Re­méli, hogy a tisztviselők meg nem fontolt és át nem gondolt fellebbezésüket visszavonják. Elhangzott végül olyan indítvány is, hogy bizottságot küldjenek ki a nyugdijasok felül­vizsgálására, mert nagyon sokan tudnának még szolgálatot teljesíteni. A kisgyűlés ezután Pálfy József javaslatára ogy határozott, hogy Danner Jánosék indít­ványát megfelelő előkészítés után tárgyalja majd le. A nyugdijasok felülvizsgálatára vo­natkozó indítványt elvetették. A kisgyűlés délután hat órakor ért véget. A mai nap egyetlen szenzációja nyáron ellátogatnak Szegedre, hogy egész szezonbeli anyaguk legjobb műsorszámaival megkocogtassák a* gedieket. Színre kerülnek a mai kabaréirodalom leohivatollabb művelői, mint: Török Rezső, Zágon István, KőJ^J DalbnVél Ilona, Bársony István és küflnő társulatának egyetlen vidám kabaré estje a Korzó Mozi nyári hriw ségében. Nem ke'j bemutatni a szegedi közönségnek külön a társulat egves tagjait, mert hiszen minden gtassák Gyula 3 legsikeresebb egyfelvonásos paraszt komédiái a, illetve kis operettje, melyekben az egész ansamblé "mf^ Datbvkát, Berkv Lilly, Bársony István, Glzon Gyula, Berky József és Ihász Lalos szerepeinek. A ra'mn^í műsoron kivül Berky Lilly cigányzenés dalcsokra, Gózon és Berky József brillláns magánszámai és okioaiita szerepelnek. A Korzó Mozi kerthelyisége kellemes hűvös helyisége nagyszerű üdülési fog szerezni a klfn ­világvárosi mflsor mellett a közönségnek. Kezdés fél 9 órakor. ^ A „bandagazda" gondatlanul eldobolt cigarettája okozta az ősszeszéki tüzel Csányl Józsefet őrizetbe vették (A Délmaggarország munkatársától.) A Délma­ggarország részletesen beszámolt arról a nagyará­nyú tűzvészről, amely hétfőn délután pusztított Kertész Rozál ősszeszéki tanyáján. A tüz, amely­ben négy ember szenvedett könnyebb-súlyosabb sérüléseket, óriási kánokat okozott 60 méter hosz­sza, 20 méter széles fronton emésztett el mindent a tüz. Elégett többek között két szalmakazal, egy kazal nád, 200 kéve rőzse, 200 métermázsa akác­fa, két boglya széna, a nagyértékü cséplőgép ele­vátorával együtt A tüz eloltásán a felsőtanyai rendőrséggel együtt az egész környék népe dél­után négy órától este nyolc óráig fáradozott A nagy anyagi kárt okozó tüz után megindult a nyomozás, amely az első pillanatban is gondat­lanságot állapított meg, Az volt a feltevés, hogy a cséplőgépnél dolgozók nem tartották be az elő­irt rendszabályokat és valószínűleg egy kipattant szikra gyújtotta lángra az asztagokat A hivatalos tüzvizsgálat ezzel szemben kétséget kizárólag meg­állapította, hogy a tüzet egy gondatlanul eldobott cigarettavég idézte elő. A nyomozás azonnal teljes erővel megindult 3 gondatlan cigarettázó személyének megállapítására, A rendőrség kihallgatta a cséplőgép körül dolgozd munkásokat, akik egyhangúlag azt vallották, hogy tüzet megelőző időben egyedül Csángi József bao­dagazda cigarettázott és ő lehetett az, aki az ég5 cigarettavéget eldobta A rendőrség ennek alapján őrizetbe vette Csángi Józsefet és szerdán délelőtt bekísérte a szsegedi ügyészségre. A hatóságoknak az az álláspontjuk,, hogy a* utóbbi időben módfelett elszaporodott és leginkább gondatlanságból származó tüzeseteknek csak ugy lehet elejét venni, ha az ilyen esetekben a tör. vény legteljesebb szigorával járnak el. Csányi József sorsa felett csütörtökön fog ha­tározni a vizsgálóbíró. A vigyázatlan ember ellen vétkes gondatlanság címén indul bűnvádi eljárás. Péntektől TOM MiX; A banditák réme a Korzóban j Dr. Szloessy Lehet EXPORT! 1 EXPORT! Nagyban és kicsinyben! Jumperek, trikóruhák, bluzok, kosztü­mök, komplék, fürdfitrikók és köpenyek, sweaterek, kötött sapkák, harisnyák, sálak Eitdeil modtllelcl Sálit miihely! Magyar és német lo velőiét I farAla ArC7Ü<S w,en lX • Rot«n löweno»»üe 5. 1.111 WU VI »£ulg (Aimtrla) Telefon: h 19 4-43 Hogyan fest a gyakorlatban a rendőri iizeíéselc rendezése rangú tisztek és pz egész kis városokban általában a tisztikar. Ezek az előnyök azonban jobbára negatívok és ugy értelmezendők, hogy ezeknek a tiszteknek a fizetésrendezés előtt nem volt módúk amúgy sem többel keresni. A rendőrlegénységnek általában kedvezett a fiz&í tésrendezés, de nem olgan mértékben, mint ff/1099 azt az állam egyik legrosszabbul fizetett alkalma­zottja megérdemelte volna. Itt is az ügyeleti lehe­tőségek okoznak eltolódásokat. A legénység törzs* fizetéséhez 20.28 fillér átalányt kapnak havonta, ami a vidéki szolgálatra átszámítva 5—6 peng" pluszt jelent, az eddig megkeresett 14— 15-tel szemJ ben. A budapesti rendőrlegénység azonban az á lánynál valamivel többet kereshetett a julius sejei rendelet előtt. A rendelet az ügy ékíti szolgálatban efórelá hatólag zavarokat fog okozni, amig teljesen nem megy * gyakorlatba. Amig eddig a rend" tisztnek tetszésére volt bízva, hogy elmennek ügyeletet tartani a színházba, vagy valamelyí mulatóhelyre, illetve, ha nem akartak menni, w helyettük "jelentkező elég, addig most az ügyel szolgálat kötelező. Természetes ezután az ügvele kötelezett helyekre, mulatságokra nem fognak an nyi rendőrtisztet kivezényelni, mint azelőtt, ham egy rendőrtisztre több helyiséget. Következet^ egyes helyeken, ahol éppen nem lesz jelen rendőrtiszt, az ügyeletes rendőr fog szembeá!la_ a felekkel, ami a rendőrlegénység felelősségé^ nö­veli. Ennek a legénység természetesen nem óni A fizetésrendezés másik fontos pontja, hogy' & ügyeleti átalány beszámít a nyugdíjba, nem kelt? valami nagy öröme' a rendőrtestület tagjai körében Egy segédfogalmazó például, aki 45-50 peng&ve kevesebb javadalmazást fog élvezni, ezt a 45 pengőt nem tudja oly könnyen eddigi büdzséje > kiszorítani, még annak a reményében sem, hogj 20—25 év múlva kárpótolják őt a nyugdíjban- & a rendelet, nem jelent kevesebbet, minthogy ^ tisztek eddigi jövedelmük egyrészét kihitelezik államnak és csak a nyugdíjba vonulásukkor ják vissza. A vélemény az, hogy ezek az i nem alkalmasak arra, hogy a rosszul fizetett re őrség tagjai saját zsebükből nyújtsanak hitelt d illuzórikus kárpótlás reményében. (A Délmagyarország munkatársától.) A rendőri fizetések rendezéséről kiadott rendelet vegyes ér­zelmeket szült országszerte a rendőri testület köré­ben. Most már megállapítható, hogy a rendezés leginkább a budapesti tisztviselőket sújtotta, akik közül nagyon soknak 80—90 pengő redukciót je­lent az ügyeleti dijak általánosítása. Ugyanis a bu­dapesti rendőrtisztviselőknek naponta nyílott alkal­muk ügyeleti szolgálat teljesitésére és az ezekből befolyt díjak havonta körülbelül 150—160 pen­gőt tettek ki. A budapesti rendőrtisztviselők köré­ben az a téves vélemény alakult ki, hogy a ren­delet kedvez a vidéki tiszteknek, mert a fizetés egyforma és a vidékiek még sen teljesítenek ugyan­annyi szolgálatot, mint ők. Ez esetleg állhat az egész kis városokra, ahol a rendőrtisztnek tény­leg nem volt alkalma megkeresni a most általány­ban kifizetésre ke' ülő 70 pengőt. Szegeden azon­ban az a helyzet, hogy a szegedi rendőrtisztek ugyanannyi szolgálatot teljesítettek, mint a buda­pesti kollégáik. Az ügyeleti dijak országos elosztása olyan hely­zetet teremtett, hogy a VII. és VIII. osztályba sorolt rendőrtisztek a részükre megállapított 150 pengős átalánnyal előnyösebb helyzetbe jutottak, mint eddig voltak. A IXV X. és XI. fizetés", osz­tályba tartozók és a duilruhás detektívek azon­ban lényegesen kevesebbet kapnak, mint 1 ren­dezés előtti időben. Azelőtt ugyanis a magasabb fizetési osztályba tartozó tanácsosok és kapitá­nyok ugyanannyi ügyeleti dijat számoltak el, mint az alacsonyabb fizetési osztályba tartozó segéd­fogalmazók. Az innen származó jövedelem tehát a tanácsosnál és a segédfogalmazónál egyeulő volt mig most a tanácsos ugyanezért a szolgálatért 80 pengővel többet kap. A rendelet ugy intézkedik, hogy az eddigi 24 pengős rendőri pótdíj, a közlekedési illeték elesik, az alapfizetéshez csak az átalányozott ügyeleti dij csatolandó. A rendelet végeredményben ugy ütött ki a rendőrtisztekre vonatkozólag, hogy leg­többet vesztettek az alacsony fizetési osztályba sorolt budapesti, utánuk a naggobb vidéki váro­sokban szolgálatot teljesítő rendőrtisztviselők• Némi előnyben részesültek a vidéki magasabb­Nmikl P0'®ska és Kiolv ellen PflX-VmfíLHT „Kffi^ UIQIIU&ŰOi garantiava! vegez Budapestről. „, Tm„: «-«• _

Next

/
Oldalképek
Tartalom