Délmagyarország, 1930. július (6. évfolyam, 145-171. szám)

1930-07-30 / 170. szám

DÉLMAGYARORSZAG 1030 julius 30. Melfl pusztulása Képeink az olasz k'atasztrőfa centrumát, a nemrég még virágzó Melfit mutatják Kft Melfit a földrengés tudvalevőleg teljesen megsemmisítette. Találka után borotvával támadt kedvesére egy leszereli katona (A Délmagyarország munkatársától.) A Rómaikörut és a Bárka-ucca sarkán hétfőn éjjel 11 6ra tájban véres szerelmi dráma játszódott le egy cselédleány és egy leszerelt katona között. Tóth Anna cselédleány Pontyik István leszerelt katonával sétált 11 órakor a Római-köruton. A leány és a legény között szóváltás táma4t. Pontyik felelősségre vonta a leányt, mert idegen katonákkai látta sétálni. Tóth Anna ingerülten válaszolt Pontyik kifakadásaira. A szóváltás mindig hangosabb lett, ugy, hogy a járókelők is figyelmesek lettek a veszekedésre. Pontyi* -ri'"c hangon Kiabálta: — Megtiltom, hogy mással is sétálj 1 Tóth Anna azt válaszolta: — Azzal sétálok, akivel jólesik, nem tilthatoa meg... A leszerelt katona ekkor megfenyegette a leányt, hogyha tovább is ellenkezik vele, akkor baj lesz. Tóth Anna azonban erősködött, hogy azzal sétál, akivel akar és kijelentette, hogy ezek után nem is fogja megismerni Pontyikot A járókelők ezután arra lettek figyelmesek, hogy Pontyik izgatottan belenyúl a zsebébe és valami csillogó tárgyat ránt elő. Mindjárt ezután a leány éikoltása hallatszott: — Segítség, megöli A leány ezután félreugrott a hadonászó fiatalember elől és a Bárka-ucca felé kezdett rohanni. Pontyik, kezében az élesrefent borotvával, üldözőbe vette a leányt és egyre azt kiabálta: — Most leszámolok veled. Nemsokára beérte a leányt és rátámadt. Addigra azonban odaértek a járókelők is és lefogták a dühöngő embert. Hamarosan rendőr is került elő és mindkettőjüket bekísérte a központi ügyeletre. Közben értesíteni kellett a mentőket is, mert a leány arca erősen vérzett. A mentők megállapították, hogy Pontyik a borotvával elvágta a leány arcát. Az éles borotva a száj szögletétől pár centiméternyire felmetszette a leány arcát A rendőrségen Tóth Anna előadta, hogy kora este találkozott Pontyikkal és amikor az eset történt, már hazatérőben voltak. Az uton Pontyik minden ok nélkül féltékenykedni kezdett és amikor ő visszafelelt, megtámadta. A rendőri kihallgatás során mindkettőjüket elbocsájtották. Pontyik István ellen megindult az eljárás. RÉGI SZEGEDI CSALÁDOK Irta: dr. Szabö László . ,-y- 17 Bamberger. Rég! szegedi zsidó család. Az első, akit e családból ismerünk, Bamberger Ádám, sz. 1804 junius 2. Pollák Babettet, a Zsámbékról jött Pollák Salamon leányát vette nőül, akitől hét gyermeke született: 1. Sándor, sz. 1827, neje Bauer Rozál. 2. József, neje Benedict Nanett 3. Sámuel, neje Prosznitz Rozál. 4. Lipót, neje Czukor Józsa. 5. Mária, férje idősb Kulinyi Zsigmond. 1 6. Hermina, férje Eppinger Mór. 7. Erzsébet. Bamberger Ádám a negyvenes évek elején halt meg. özvegye újból férjhez ment Prosznitz Mihályhoz; e házasságból született Prosznitz Simon. Prosznitz Mihálynak Kronstein Júliával kötött első házasságából négy gyermeke volt; ezek egyikét, Rózáit Bamberger Sámuel vette el, — azaz, itt az a riika eset történt, hogy két mostohatestvér kötött házasságot. Bamberger Eleonóra, nyilván ugyané családból, a mult század harmincas éveiben férjhezment Politzer Salamonhoz. Ezeknek leányát, Emmát Bamberger Károly vette nőül. Bamberger Sámuel, a család legkiválóbb tagja, 1827-ben szülelett. Apósának, Prosznitz Mihálynak a nagykereskedését vette át. Igen nagy tevékenységet fejtett ki a hitközségi életben. 1860—64-ben, majd ismét 1866-ban a hitközség elnöke volt. Tagja volt a város törvényhatósági bizottságának es a SzegedCsongrádi Takarékpénztár igazgatóságának s kereskedelmi ülnöke volt a szegedi kir. törvényszéknek. 1874-ben halt meg Bozenben. Özvegye, Prosznitz Rozál a piarista gimnázium egyik tanulója számára ezerforintos ösztöndij-alapitványt tett, melynek kezelését a zsidó hitközsésr" bizta. Bamberger Béla 1854 március 8-án sz. Szegeden. 1871-ben tett érettségit a szegedi gimnáziumban. Ügyvéd lett Szegoden 1879-ben; 1881-ben Budapestre költözött. 1903-ban nemességet kapott Balástyáí előnévvel. 1906 j*, nius 12-én halt meg. Bangó. A legrégibb szegedi betyár, akit ög, szerint ismerünk, Bangó János. 1702 május havában bandájával megtámadta és kirabolta a szegedi határban a nagy katonai kísérettel utazó Marsigli grófot. Nemsokára kézrekerült és felakasztották. Banus. Rókusi család volt 1850—1879 kö. zött, de azután nyoma veszett Bar. Szegeden az első gyógyszerész Bar Antal volt, Ausfeldt katonaorvos sógora. Gyógy, szertára a XVIII. század elején nyilt meg és »A Megváltóhoz** volt cimezve. Baracki. Az 1718-iki lajstrom szerint B*. racki Péter (akinek nevét talán »Baraki*-nafc ejtették ki) huszár volt a szegedi rác határőrségben. Háza volt Felsővároson. Barathyn. Az 1522-iki egyházi tizedlajstromban Barathyn János Szent Demeter-uccai lakos; szőlleje is volt Kamonchban. Baranyay. Már az 1522. évi egyházi tizedlajstromban szerepel Barooyay Orbán, akinek a vargák uccájában •'olt háza. 1719-ben a Felsőváros első adófizetői közt szerepel egy Baranyai. Baranyai István 1720-ban a tiszai rác határőrség harmadik századának lovaskatonája. Az előbbivel nem lehet azonos személy, mert a katona nem fizetett adót. Ellenben ugy látszik, hogy vagy az előbbi Baranyainak a keresztneve volt István,, vagy a huszár Baranyai hamarosan kilépett a katonai szolgálatból, mert 1723-ban az esküdt polgárok lajstromában már találunk egy Baranyai Istvánt, aki felsővárosi lakos volt. Ugyanez a Baranyai István 1741-ben a választott község polgára. Baronyai Volfgang szintén 1741-ben Felsővároson tizedes volt. 1729-ben a piaristák szini előadásán szerepelt Baranyai Miklós poéfa-osztáljbeli tanuló. 1850—1879 közt a rókusi plébánia anyakönyveiben gyakran előfordul a Baranyai név. Baranyl. Nem tévesztendő össze a Baranyai családdal. Az 1522. évi egyházi tizedlajstromban Borony Demeter, Balázs, Benedek, Lázár és Já- I nos szerepel, ezeknek neve azonban Bárányi- | nak olvasható. 1728-ban és 1731-ben Bárányi János, akinek leányát megrontották' a boszorkányok, vallomást tesz különböző pörökben. Egyik jegyzőkönyv, azt mondja, hogy ez a Bárányi I »a Kószó juhásza*, 1691 körül született. Egy Bárányi Györgyöt, miután reábizonyult hogy paráználkodott, örökre kitiltottak 1738- | ban a város területéről. 1848-ban Bárányi János tizedes volt a szegedi nemzetőrségben. A Rókuson 1850 óta szereplő Bárányi család Jászai plébános, szerint nemesi Származású. Baráth. Több ily nevü család Is Sít Szegeden. 1522-ben Barát Márton Félszer-uccal lakos. 1718-ban Andre Parath a tiszai rác határőrségben már husz év óta szolgál, dobos a hajdu-században, háza van Felsővároson. Barát Imre felsővárosi lakos 1723-ban esküdt polgár. Mesterségére nézve halász volt; 1731-ben a Maros-torok halászatát bérelte több társával a kifogott hal negyedrészéért. 1731-ben Baráth György 28 éves polgár vall egy boszorkánypörben. Ugyanakkor vall Baráth Imre felesége, Pap" Anna és Baráth György felesége, Szarvas Ilona. Baráth Pál 1741-ben Felsővároson tizedes. Rókuson 1820—1850 közt szerepel a Baráth család. Baráth János 1842-ben egy forintot ad az uj temető költségeire. Baráih. Baráth János ügyvéd, akit 1825-bea felvettek a polgárok közé, nem a szegedi Barátnők közül való, mert lutheránus vajlásnDr. GréHéle tanra yíis StnlnágÜ ugy illatánál, mint boraxtartalmáaál fogva kitűnő hatása. Csak zárt üvegekben kapható a Sssenl Rókus ayóayssertárbar^ Kto llveg Ara Í.IO. nagy Üveg