Délmagyarország, 1930. július (6. évfolyam, 145-171. szám)

1930-07-29 / 169. szám

1930 julius 29. DfiLMAGYA ""SZAG 3 ] jjina Petrovna szomorú szerelme BRIGiTTE HELM ANB ONPBft Az ördöngös bakfis szerda, f csütörtökön a Korzó Moziban ül Érdeleiden napirenddel szerdán a Kisgyűlés (A Délmagyarország munkatársától.') Szerdán délután 4 órakor összeül a kisgyűlés, amelynek napirendjét hétfőn délelőtt az előkészítő ülésen állították össze. Az előkészítő ülés anyagából következtetve érdektelen és szürke lesz a kisgyűlés tárgysorozata. A DélMagyarország szombati számában megírta, hogy a belvárosi leányiskola üvegezési munkálatait a Körösi Géza cégnek adta ki. a város. Az iskola üvegezési munkálataira vonatkozó versenytárgyalást azonban dr. Pálfy József polgármesterhelyettes most megsemmisíti, miután arra csak két ajánlat érkezett és igy megnyugtatóan nem tudja elbírálni az ajánlatokat. A polgármesterhelyettes azt fogja javasolni a kisgyülésnek, hogy erre az üvegezési munkálatokra újból írják ki a versenytárgyalást A kisgyűlés tárgysorozatának második" pontja szintén a belvárosi leányiskola építésének egyik részletével foglalkozik. Az iskolában felszerelendő központi gőzfütőberendezésről van szó. A műszaki bizottság azt javasolja, hogy a munkát Sebestyén József szegedi vállalkozónak adja ki a város, bár Sebestyén ajánlata 7 százalékkal drágább, mint a legkedvezőbb pesti ajánlat A műszaki bizottság véleménye szerint ha drágább is a szegedi vállalkozó, mint a budapesti, de a jelenlegi munkahiány kötelességévé teszi a városnak, hogy ilyen csekélyebb áreltérés esetén a szegedi ipart részesítse előnyben. Másodsorban pedig azért adják ki a munkát a szegedi vállalkozónak, mert őt a város már régebben ismeri, vele szerződéses viszonyban már volt is, mig a budapesti vállalkozót a város nem ismeri. A kisgyűlés elé kerül az áliamépitészeti hivatalnak az a kérelme, hogy a város engedje át a Szukováthy-tér egy részét az ott építendő egyetemi auditórium számára. Ezek lesznek a kisgyűlés szerdai napirendjének fontosabb tárgyat Hatalmas tűzvész pusztított hétfőn délután Felsőtanyán Egy ősszeszéki tanyaudvaron elégeti több kazal gabona, takarmány, nád és 200 akácrönk — Az oltási munkálatok közben négyen megsebesültek — A tüzet gondatlanság okozta (A Délmaggarország munkatársától.) Hétfőn délután nagy tűzvész pusztított Kertész Rózsa ősszeszéki tanyáján. Javában folytak a tanyaudvaron a cséplési munkálatok, amikór a cséplőgép metlrtt lévő hatalmas rozsasztag kigyulladt és az erős szélben a lángok pillanatok alatt átterjedtek a rozskazlakhoz közelálló többj asztagokra. • - - * - • Langbaborult két szalmakazál, egg kazal nád, 200 kéve rőzse, két naggboglga széna, de tüzet fogott a cséplőgép és elevátorja is. Nagy nehézségek között indult meg az oltás, amit a szél is akadályozott, de nem volt elég viz sem. Heroikus munka következett A helyszínen termett rendőrség a munkásokkal együtt a közben lángolt fogott tanyaépületek megmentésén fáradozott. Emberfeletti erőfeszítéssel ez sikerült is. A lángban álló kazlakról sziporkázva hullott a szikraeső, ami további pusztulásnak lett az előidézője, mert meggyulladt és elégett 200 métermázsa akácfarönk is. Az égő rönkök majdnem végzetes szerencsétlenséget okozlak. A hatalmas farakás égés közben óriási robajjal összeomlott és csaknem megölte az oltási munkálatokat végző rendőröket. Az égő máglya összeomlása következtében valamennyien egy szénakazalba estek és veszedelmes helyzetükből csak nagy. üggyelbajjal szabadíthatták ki őket Az anyagi kár jelentékeny, megkőzeliti a tízezer pengőt. Annyit már sikerült megállapítani, hogy a tüzet gondatlanság okozta. A cséplőgépnél nem tartották be az előirt rendszabályokat és valószínűleg egy kipattant szikra gyújtotta lángra a. gép közvetlen közelében álló asztagokat A hatalmas tüz borzalmas látványt nyújtott A nagy szél 50—60 méter magasra felcsapta a lángokat Hatvan méter hosszú fronton égett a gabona és a takarmányféle és a tüzet csak délután 4 órától este 8 óráig tartó megfeszített munka után tudták eloltani. Az oltási és mentési munkálatok közben négyen megsebesültek, kőztük két nő. A vízhordó kocsiba fogott két ló is megsérült A sebsültek között van a felsőtanyai rendőri kirendeltség helyettes vezetője is, aki könynyebb horzsolásokat szenvedett a rönkmáglya összeomlása következtében. Indítvány a városi földek eladására és uj gazdálkodási rendszer bevezetésére Nem késziihelő reális költségvetés a mai földbérleti rendszer mellett Néhány tárgyilagos és emellett nagyon alaposan kidolgozott és megindokolt közlemény a majdan előterjesztendő költségvetés sivárságára és arra mutatott reá, hogyan kell és hogyan lehet megtakarításokat elérni és mi módon lehetne akárcsak hozzávetőlegesen is a költségvetés realitását biztosítani. Habár kétségtelen, hogy a tulnagy százalékot Kitevő személyi járandóságot le lehet, sőt bizonyos mértékben és mértékig le kell szállitani, túlzott optimizmusnak tartom, hogy ezen a tételen legalább egymillió pengő megtakarítás elérhető. Kétségtelen továbbá, hogy másutt is, ugy az autóknal, mint a mérnökségnél és valószínűleg más osztálynál is szép pénz takarítható meg. Ezek egymagukban azonban, ha idei^-óráig le is apasztják a kiadásokat a költségvetés egyensulybantartására nem elegendők. Itt sokkal gyökeresebb, sokkal mélyrehatóbb intézkedéseknek kell következni. Szeged város, bár nem szívesen mondja ezt e várost szerető és annak sorsát szivén viselő bármely polgára, tulajdonképen még nagyon messzire esik egy hasonló lakosságú nyugati várostól. Még nagyon, de nagyon sok munka és főleg pénz szükséges, hogy teljes egészében a nyugati nivót elérje; még egészen tele van a legkirívóbb ellentétekkel és ellentmondásokkal. A tényleg páratlannak és gyönyörűnek ígérkező Templom-térre egy kriminálisán rosszul világított és kövezett ucca vezet. Lesz európai hírű orgonánk pince- meg emeleti hangokkal, de nincs megfelelő zenedénk és nincs hangversenytermünk. Már a ki körúton tul kezdődik nálunk a külváros, ahol még sok helyen, de főleg a nagykörúton és azon tul hiányzik a kövezés, a viz, és a csatornázás. Vízvezetékünk van, de rendszerint akkor nincs vizünk, amikor leginkább kell, a közvilágítás a kiskörúton belül is rossz, azon tul pedig botrányos; a nagy városnak nincs vásárcsarnoka, van vakolatlan háza a központban, a kórház nem megfelelő, a szegényház sem, szegényügye rendezetlen, számtalan uccában néha kocsival nem lehet bemenni, nyilt csatornák büzlenek, nedves lakások szerencsétlen lakói városrendezés, feltöltés után áhítoznak, parknélküli, rendezetlen terek mutatják, hol és mit kellene csinálni. Tulnagy könnyelműséggel a körtöltésen kivül engedtünk telepeket létesíteni, amelyek a város kiegészítői. Meg kell építeni a nagy, grandiózus strandot, ki kell épiteni a felső- és alsóvárosi hidat, uj népkertet kell létesíteni és még egy csomó más, fontosnál fontosabb feladatot és problémát megfelelő mérnöki karral meg kell itt oldani, hogy egy nagy, idegenforqalmat vonzó, élettől lüktető várost kapjunk. Mindez sok pénzbe kerül Honnét vegyük, £a még költségvetésünk egyensúlyát sem tudjuk biztosi tant Ezen célt szolgálja a kővetkező beadványom, amely már illetékes helyen befutott •Tekintetes Törvényhatósági Bizottság. Általánosan ismert tény, hogy reális, az utolsó számadatig vágó, meglepetést nem okozó költségvetés csak reáüs jövedelmi forrásokból eredő bevételek esetén készíthető. Amint egy költségvetés irreális, fiktív, vagy csak a valószínűségen alapuló bevételeken épül fel, oly gondot okozó egyesu!ybantar'*ási probléma áll elő, amely toldozgatásra, foltozgatásra vezet, végeredményében pedig, vagy legalább is állandóan a felhillenés veszélyét rejti magában. Előbb-utóbb ez is odavezet, hogy reális költségvetést kell készítenünk. Amig azonban ennek a régen ismert, helyes elvnek saját testünkön való megismerésére ébredünk, sokszor vagyonunk tekintélyes részét már elköltöttük. Minél későbben látjuk be ezen helyes elvnek általunk való nem respektálását, annál többet költünk a helytelenül előirányzott, tehát be nem folyó (övedelem helyett vagyonúnkból arra, hogy a szükségletet fedezzük, ha idejekorán a lejtőn nem állunk meg, ugy folyton fokozódó sebességgel a tönk, a megsemmisülés felé sodródunk. Szeged pénzügyi egyensúlyát ily veszedelem fenyegeti Már évek óta Irreális számadatokon épül fel a költségvetés, be nem hajtható hátralékok vagyonként be nem folyó bérek jövedelemként szerepelnek; látjuk ennek folytán a zárszámadások folyton fokozódó hiányait és hogy ezen hiányok hitelmüveletek utján tüntettetnek eL Már évek óta pótoltuk ilyenformán a Jövedelemhiányt a vagyonból és tőrjük a fejünket uj meg ujabb, néha antiszociális és a polgárság teherbiróképességét erős próbára tévő jövedelemforrásokon, amelyek azonban egyrészt a kezeléssel kapcsolatos költségek nagysága, részben a befolyó összegek kicsisége miatt a bajon segíteni nem alkalmasak, legfeljebb drágaságot okoznak. Az idei, majd csali azután beterjesztendő költségvetés iparkodik az egyensulybantartást elérni és miután más expedienst már nem talál, a pótadó emeléséhez folyamodik. Hogy a kormányhatóság ezen eljáráshoz hozzá fog-e járulni s ha igen, az agyonterhelt polgárság fogja-e tudni ezen ujabb terhet elviselni, az egyelőre nyilt Kérdés marad. Emellett ez a költségvetés még nem is számolt avval az ujabbi mozgalommal, amely a bérlőknek szövetkezetbe való tömörülésére és ujabb bérredukció Iránti koncentrikus támadásra irányuL Ha most már nézzük és vizsgáljuk azokat aZ okokat, amelyek miatt a város reális költségvetést egybeállítani nem tud és amelyek a várost mind mélyebbre súlyesztik az irreáütás és az eladósodás hínárjában, ugy azt látjuk, hogy ezek az okok*