Délmagyarország, 1930. július (6. évfolyam, 145-171. szám)

1930-07-29 / 169. szám

DÉLMAG SzerKetzlOség: Somogyi ucca L em. Telefon: 13—33. - Kiadóhivatal. k81c»önKönyvlAr éa legylroda : Aradi ncca 8. Telefon: 306. — Nyomda ; Löw ,lp5l ucca 19. Telefon ; 16-54. Tóvlrntl levélcím: DélmagynroncAg Szeged. Kedd, 1930 julius 29 Ara 16 fillér VI. évfolyam, 169. szám ELŐFIZETÉS: Ha vonla helyben 3-20 vidéken és Budapesten 3-ÖO, kUUSldSn 0*40 pengó. ^ Egyes szám Ara hélRöz­nan lö, vasár, és Ünnepnap 44 llll. Hlr­detések felvétele tarifa szerint. Megje­lenít* hétvt kivételével naponta reggel Mese a kuliuráról EK egyszer ebben az országban, pontosan nem tudni, hogy ennek az országnak melyik károsában, egy szegény ember. Mindenki azt beszélte róla, hogy kulturmissziót teljesít és hogy nemzeti hivatást tölt be. A kulturmisz­sáója abból állt, hogy kultuszt csinált mind­annak a tanításából, ami szép. At volt hatva annak az igazságától, hogy minden, ami az emberiségre nézve hasznos, kellemes, fejlesztő, előrelendítő, örvendetes és földerítő az — szép. Fáradhatatlanul hirdette nap-nap után, hogy arra kell megtanítani az embereket, hogy szépen éljenek, mert az az ember, akinél élet­szükségletté emelkedik a szépenélés, nem te­het semmi olyat, amivel árt vagy kellemetlen embertársainak, az államnak, a társadalom­nak. Ugyanez a szegény ember betöltött nem­zeti hivatást is. Hozzátőrte a lelkét a leg­különbözőbb korok eseményeihez s a nem­zeti történetet olykor a legkülönbekét is túl­szárnyaló versezetekben adta elő. A szép és a nemzeti történet dalosa volt. Ez a szegény ember, akinek rigmusai, saj­nos, sirba szálltak vele együtt, látott vala­mikor szép napokat is. Volt ökre, háza, földje, de a kulturmisszió felörli a legnagyobb va­gyont is. Igy történt, hogy a mi derék embe­rünk lassankint elszegényedett és hogy ettől kezdve hosszú, hosszú éveken át mint »sze­gény embert* ismerték szerte az országban. Egy szép napon azonban, mikor már tel­jesen lerongyolódott, a mi szegény emberünk is föleszmélt arra az igazságra, hogy a kul­turmisszió és a nemzeti hivatás nagyon Sok pénzbe kerül. De eszméi terjesztéséről nem tudott lemondani Kénytelen volt tehát rá­szánni magát arra, hogy elmenjen támogatást kérni Nem a maga részére. Eszméinek, ame­lyekről a város leggazdagabb polgára is min­dig osztatlan elismeréssel beszélt és amelyek­ről mindig elismerte, hogy hirdetésük nem­zeti munka és kulturmunka. Szegény embe­rünk bizalommal eltelve kopogtatott be a vá­rosnak ehez a leggazdagabb polgárához. Arra egyáltalán nem gondolt, hogy visszautasítás­ban lesz része, hiszen most már évtizedek óta közvéleméng, amit egykor csak a gazdag ember mondott róla. A csalódás legelső je­leit akkor lehetett rajta észrevenni, amikor a gazdag ember sokáig váratta az előszobában. A szegény ember nem értette a helyzetet. Be­jelentették, hogy itt van. Előtte senki be nem ment. Végre nyilt az ajtó s finom, keskeny orrán aranykeretes cvikkerrel kilépett a gaz­dag ember. Oda sietett az előszoba egyik szé­kéről felállt szegény emberhez,. kezet fogott vele s gyorsan elhadarta: — Szervusz, szervusz! Megbocsáss, hogy £em invitáltalak be, de ülésre kell rohannom. Parancsolj helyet foglalni, kérlek alássan. Hát persze hogy rendelkezésedre állok. Az en helyzetemben ez társadalmi kötelesség, ^ézd csak, kérlek alássan, itt van ez a levél. iVlenj el vele a címzetthez. Légy meggyőződve r°la, hogy nagyon melegen beajánlak, mint ® kultura egyik apostolát. Nemzeti hivatás, kulturmisszió. Igen. Igen. Egészen biztos, kér­ek alássan, hogy megkapod tőle vagy a teljes összeget, vagy jelentékeny részét. Szervusz, ^rlek alássan. Megbocsáss. Sietnem kell. Pa­ncsolj helyet foglalni, kérlek alássan. Ess a mese a kulturáról pedig arról jutott bünkbe, hogy most már nemcsak a kultusz­miniszter, hanem a belügyminiszter is tá­mogatja a vidéki színészetet. Amikor arról volt sző, hogy a szegedi szinházat házikeze­lésben tartják-e még egy évig vagy se, akkor a polgármester felutazott a kultuszminiszter­hez és nem azzal jött vissza, hogy a kultusz­miniszter azt mondta, hogy nesztek 50 ezer pengő, évi támogatás, de a házikezelést tart­sátok fenn, hanem azzal, hogy a kultuszmi­niszter ajánlatosnak Véli a házikezelés fönn­tartását, hozza meg tehát a város továbbra is az évi 300 ezer pengős áldozatot. A belügy­miniszter viszont nem azt mondja, hogy vá­rosok, színigazgatók, ne legyen gondotok se a helyiség, se a helyiség bére miatt, mert a várost kártalanítom azzal, hogy a helyiségért én fizetem a bért, a szinházat pedig azzal, hogy a helyiséget díjtalanul adom neki to­vább. A belügyminiszter azt mondja, hogy városok, a kulturmissziót és nemzeti hiva­tást betöltő színházakat támogassátok, vagy ne kérjetek tehát a helyiségekért bért tőlük, vagy csak nagyon mérsékelt bért kérjetek. Mese a kulturáról. Milánóban meggyilkolták a fasiszta milicia egyik parancsnokát Polliival okokból történi a gyilkosság, melynek tettesei még nem kerültek kézre (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Milánóból jelentik: Rejtélyes ggilkosság tör­tént a hétfőre virradó reggel Milánóban. A gyilkosság hátterében a jelek szerint politikai okok keresendők. Ismeretlen tettesek msgggil­kolták a fasiszta milicia egyik parancsnokát, Porcut, aki már évek óta nagy szerepet vitt a fasiszta pártéletben. Porcu és a merénylők I kőzött a gyilkosságot megelőzően heves szó­.váltás volt. A milánói lapok külön kiadás-. ban hozták a gyilkosság hirét Porcut kedden Milánó legnagyobb teréről nagy. gyászpom­pával fogják eltemetni. Porcu meggyilkolásával az olasz lapok rész­letesen foglalkoznak és szigorú megtorlást kö­vetelnek a sötétben bujkáló ellenségekkel szemben. A gyilkossággál kapcsolatban egyéb­ként 30 embert tartóztattak le, akik közül az első vizsgálat után 17-et fogva tartottak. Románia és Jugoszlávia gazdasági konferenciája Sinajában Mezőgazdasági terményeik értékesítéséről fognak tárgyalni (Budapesti tudósítónk telefonj élentése.) Bukarestből jelentik: Jugoszlávia és Románia resszortminiszterei julius 31-én gazdasági kon­ferenciára ülnek össze Sinajában. A konfe­rencián azt a kérdést fogják tanulmányozni, miként lehetne megvalósítani Jugoszlávia és Románia szoros gazdasági együttműködését a mezőgazdasági terméngek értékesítése terén. Ufabb íöídlökés pusszliioll Olaszországban (Budapesti tudósítónk telefonjélentése.) A földrengéskatasztrófa által okozott izgal­mak még mindig rettegésben tartják Délolasz­ország lakosságát s fokozza a páni félelmet az a körülmény, hogy időnkint utórezgéseket észlelnek. Igy vasárnap Avelinoban és Lace­doniában éheztek földlökéseket. Lacedoniában a földlökések következtében több ház beom­lott és a mentési munkálatokat végző kato­nák közül többen könnyebben megsebesültek. Acrenzában az ujabb földrengés súlyosan megrongálta a székesegyházat, amely a Basili­cata vidékének legszebb és legnagyobb temp­loma. Melfiben Viktor Emánuel látogatása alkal­mával szivettépő jelenetek játszódtak le. A tömeg áttörte a rendőrkordont és hangos sí­rással körülvette a király autóját. Az asszo­nyok térdenállva, zokogva könyörögtek a ki­rálynak, hogy segítsen rajtuk s közben ma­gasra tartva mutogatták ronggokban lévő gyer­mekeiket. Melfi vásárterén vasárnap délben a király jelenlétében ástak ki az egyik össze­dőlt ház romjai alól egy asszonyt, aki halálá­ban is átölelve tartotta kisgyermekének holt­testét. Melfiben egyébként az a városrész szenve­dett legjobban a földrengés pusztításaitól, amelyet az 1851. évi földrengés által elpusz­tított házak helyén építettek fel. A kormány ezért azt tervezi, hogy épitési tilalmat rendel el erre a helgre és az uj Melfi városát a kör­ngék sík vidékének határán és nem a hegyek lejtős részén építteti fel. Ugyanígy fel kellett adni azt a tervet, hogy Villa Nuova városát újból felépítsék, mert ezt a várost is elpusztította már egyszer a föld­rengés. Verekedés angol protestánsok és katolikusok közöli London, julius 28. Liverpoolban ismét fel­lángolt a protestánsok és katolikusok közötti ellenségeskedés. A verekedés a rendőrbirósá­gon kezdődött, ahol a verekedések ügyét tár­gyalták. Longbotton protestáns lelkészt meg­támadták s dulakodás támadt a két ellenséges tábor hívéi között. A rendőrség csak nagyne­hezen tudta őket szétválasztani, de a tömeg később újra verekedést kezdett, mire a rend­őrség szétszórta a verekedőket & több em­bert letartóztatott. A'" ' *

Next

/
Oldalképek
Tartalom