Délmagyarország, 1930. július (6. évfolyam, 145-171. szám)

1930-07-27 / 168. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 1930 fulins- 27. A ÍOO év előtti párisi forradalom |g<p- katolág™ dlJUlanl| Sirnevét az angol » ÍHt>s*rAl isége ^ÉLlt íZÍe. Kapható: ttebmann EK2ESSS foíolemex és film minősége révén szerezíe. Kapható Ma van 100 esztendeje a párizsi juliusi forradalom kitörésének, amely három napi harc után X. Károly bukásával és Lajos Fülöp polgár-király trónralépásével 16 Baki. Cigány család volt. Baki Andrást 1733ban a városi tanács feleskette, mint a cigányok vice-vajdáját. Bakos. 1522-ben az egyházi tizedlajstrom szerint szegedi lakos Bakos Gellért. Bakóá-Csúrl. 1850—1879 közt Rókuson lakott egy ilyen nevű család. Bakó. 1522-ben az egyházi tizedlajstromban szerepel Bakó Balázs és Bakó Mihály Madarász-uccai lakos, akiről az is fel van jegyezve, hogy »juhai vannak*. 1728-ban egy periratban találkozunk Bakó Ferenccel, akinek leánykáját »megrázta egy boszorkány*. A Bakó család ma is él Rókuson, melynek anyakönyveiben 1850—1879 közt sürün szereDel. Bakró. Szegeden a legrégibb cigány családok egyike. Bakró Guczi cigány a fiával 1738ban engedélyt kapott arra, hogy, a »Felsővároson kívül* letelepedhessen. Az 1838. évi cigányösszeirásban szerepei egy Bakró Antal 54 éves kovács, aki nagyon haszontalan ember lehetett, mert azt is felírták róla, hogy fajtalanságért fenyitve volt, továbbá Bakró Mátyás 76 éves koldus és felesége, Zsákai Panna, aki meszelőkötő és szatying-készitő volt. Bakró József valószínűleg muzsikus volt, mert 1848-ban dobosnak vették be a nemzetőrségben. A rókusi anyakönyvekben a XIX. Század elején szerepelnek a Bakrók, de később már nem találjuk nyomukat. Baksa. Az 1522-iki egyházi tizedlajstromban két Baxa család is szerepel; a Félszer uccában laktak. Balázs. Régi rókusi család, már 1810 előtt ismeretesek voltak ebben a városrészben. Balázs József 1842-ben az uj temető építésére 1 frtot adott. Balázs Katalin, özvegy Erdélyi Kotormány Gergelyné, 1869-ben mise-alapítványt tett Rókuson. Balázs-Barna. Ily nevű család 1850—79 közt élt Rókuson. Balázsházi. Rókusi család 1850 és 1879 között. Balázsi. A belvárosi iskolában 1790-ben Balázsi Ádám lett az I. osztály tani lója. Bali. Varga család; Bali Antal 1774-ben lépett be a magyar tímárok céhébe, ugyanott 1802-ben öreg mester. ért yéget. Az akkori uccai harcokat a hírneves Delacroix festőművész örökítette meg egy nagy vásznon, amelyről képűnk fényképfelvétele készült Özvegy Bali Antalné ácsmesterséget folytat 1800-ban néhai férje jogán. Balpataki. Ez a család 1820 után tűnt fel Rókuson. Balpatakiné Tóth Antónia a régi Csukauccai iskolában tanított az ötvenes években. Balla. Jászai plébános a Baliákat a Rókuson már 1810 előtt megtelepedett családok közt említi. Balla Ferenc 1849-ben belépett a III. honvéd zászlóaljba. Ballai. Rókusi család volt; Jászai plébános szerint nyoma veszett. Ballai Sámuel 1842-ben 2 frt 30 krt adott az uj temetőre. Balogh. Mindig sok volt a Balogh nevű polgár Szegeden; nemzedékrendi leszármazásukat a régi időre visszamenőleg megállapítani lehetetlenség. A legrégibb Balogh, aki a város történetében szerepel, Balogh Benedek, ennek özvegye, Ilona, az Alsóváros mellett levő rész-birtokát az ujabb korban »Ballagi-tó« néven emlegetett környéken, 1359 augusztus 3-án 65 aranyért eladta Szeged városának. Nem lehetetlen, hogy a Ballagi-tó neve régente a környék tulajdonosáról »Baloghi-tó* volt. Az 1522-iki egyházi tizedlajstromban nem kevesebb, mint tizenkét Balogh család szerepel: János, Antal, András, még egy András, még egy Antal, Imre, akinek juhai is voltak, Pál, Balázs a Liza uccában, Lőrinc a Kunok uccájában, György és még egy Pál a Csősz uccában és Mihály a Sóhordó uccában; ez utóbbi zenész volt és nem fizetett egyházi tizedet; lehet, hogy kántor volt. 1553-ban, a török világban Balogh ucca is volt Szegeden, 108 házzal; ugyanakkor a Szent Demeter ucca egyik elöljárója Balog András. 1562 január 7-én Balogh András vallja a szegedi kádi előtt, hogy az alsóvárosi templom 53 év óta a barátoké. Balogh Benedek, a város bírája, 1601-ben pört indít a mészárosok ellen. A XVII. században legendás hire volt a szegedi származású Balogh Benedek füleki katonának. Egy ízben a Duna—Tisza közén portyázva levágott egy török lisztet; ennek a ruháit felöltötte és miután törökül jól beszélt, eljött látogatóba a szegedi basához; itt megajándékozták és megvendégelték s díszkísérettel bocsájtották el; a török kíséretet azonban Balogh Benedek cimborái, akik a homokbuckák közt lappangtak, egy szálig levágták. Balogh Ferenc 1719-ben a város egyik leggazdagabb polgára. Felsővárosi volt. Ugyanazon évben Balogh András, mint külső tanácsbeli aláirja a piaristák letelepedésére vonatkozó szerződést. 1723-ban a szintén felsővárosi Balogh György, csufnéven Kukli, esküdt polgár. Balogh István ugyanakkor szintén Felsővároson lakik, de még nem polgár. Balogh Istók 1723-ban Alsóvároson IakíK, esküdt polgár. A boszorkánypörökben három Balogh szerepel: Balogh János 1728 juliusban panaszkodik a bíróság előtt, hogy a boszorkányok megrontották; nemsokára meg is halt. 1731 január 19-én Balogh Ilona, Szarvas Ferencné vallja, hogy a leányát nyomorékká tették. 1737 junius 5-én Balogh Istvánné, Szűcs Katalin tesz yallomást egy boszorkánypörben. A felsővárosi Balogh Mihály 1741-ben a választott kommunitás polgára. Egy Balogh Mihály (talán azonos az előbbivel) 1779—80-ban a város kapitánya. Balogh Orsolya 1791-ben Alsóvároson tanítónő, évi 15 frt fizetéssel. A XIX. század első éveiben sok a Balogh Róktison. Balog Ede 1848 április 17-én felesküdött szegedi polgárnak. 1848 május havában az alsóvárosi Balog Pált városi képviselőnek választották. Természetesen az iparosok kőzött is 6ok a Balogh. 1858-ban Balogh András fő-céhmester a csizmadiáknál. Az árviz idején tekintélyes iporosok voltak; Balogh Ferenc, István és Péter. Balogh János az 1872-ben kinevezett két közjegyző egyike volt; a református egyház gondnoka is volt. 1876-ban elnöke lett a Szegedi Dalárdának. Balogh Imre tizedes az 1879-iki árviz alkalmával igen hősiesen viselkedett az alföldi vasúti töltés-szakadásnál. Ezüst érdemkeresztet kapott 1879 augusztus 11-én. Balog András Bokor Ilonát, Bokor Antal és Bódy Anna, leányát vette nőül; gyermekeik voltak: 1. József, városi tisztviselő, közgyám', 1890ben árvaházi igazgató, később anyakönyvvezető. 2. Ferenc, felsővárosi, Kossuth-uccai kocs-mozs« b }a5ji9pi3Aofazssg ^p^ojjre} nT íso-n?01 batosokV, akiknek társaságából később a Pusztaszeri Árpád Egyesület alakult ki. Balog Ferenc fia Balog Károly, volt városi tanácsnok. PANNÓNIA SZÁLLÓ I BUDAPEST, VI!L, RAKOCZ1-UT 5. Elsőrangú szálló. Az előkelő családok régi, jéhirnevü találkozóhelye a főváros központjában. A lesrmodernebb felszerelés és minden kényelem. Fürdők. Hideg és meleg folyóvíz minden szobában. " Költözködéseket féregmentes buloi kocsikban legolcsóbban vW al CsaSa Dezső, Kelemen ucca 3. szánr. Hétül ez udvarban. 238 Telefon: 1 RÉGI SZEGEDI CSALÁDOK í'ts: dr. Szabó László