Délmagyarország, 1930. július (6. évfolyam, 145-171. szám)

1930-07-26 / 167. szám

1MQ julius 26. nfiLMAGVA—^SZAG 9 Életlen zsebkéssel vagdalta össze a torkát egy életunt fiatal szentesi nő (A Délmagyarország munkatársától.) Csütörtökön este a szentesi személyvonattal egy fiatal nő érkezett Szegedre. Az állomásról azonnal az egyik külvárosi szállodába ment és szobát nyittatott magának. A bejelentőlapra a kővetkezőket irta: Varga Katalin, 22 éves, Szentes, rendőrileg nyilvántartott nő. A csinos, de nagyon elcsigázottnak látszó leány, akinél egyébként semmiféle poggyász sem volt, előre kifizette a szoba árát és felment lefeküdni. Előzőleg azonban elbeszélgetett a szobaaszszonnyal, akit megkért, hogy másnap 10 órakor keltse föl, mert dolga van Szegeden és még az ebédutáni vonattal vissza akar utazni Szentesre. Pénteken reggel nyolc óra felé a szobaaszszony, amint a folyosón keresztülhaladt, a lány szobájából erős hörgést hallóit. Bekopogtatott a szobába, de választ nem kapott. Amikor be akart nyitni a leányhoz, észrevette, hogy a vendég belülről magára csukta az ajtót. A szállodában rosszat sejtettek, ezért lakatost hivattak, aki feltörte az ajtót, A szobába lépőknek borzalmas látvány tárult a szemük elé. Varga Katalin hatalmas vértó(A Délmaggarország munkatársától.) A | Rókusi feketeföldeken pénteken reggel vakmerő betörés történt. Eszes Imre kiskundorozsmai malomtulajdonosnak van itt a tanyája. Pénteken reggel a béres, aki egész éjjel egyedül aludt a tanyán, észrevette, hogy az éjszaka kibontották a tanya falát, behatoltak az épületbe és rengeteg értékes dolgot vittek magukkal a betörők. A betörésről jelentést tettek a kapitányságnak, ahonnan detektívek szállottak ki a helyszínre, akik megállapították, hogy a betörők a kerítésen át jutottak az udvarra. A fal kibontását a téglaépület hátsó frontján kezdték meg. Hatalmas rést ütöttek a falon és ezen keresztül jutottak be az éléskamrába. Az itt talált holmit, főleg élelmiszereket, az udvarra hurcolták, azután a kamrából benyitottak a szomszédos szobákba is. A szekrényekben nagyértékü fehérnemű és ruhanemű volt. A betörők percek alatt feltörték a, szekrényeket, felforgatták a fiókokat (A Délmagyarország munkatársától.) A sok öngyilkossággal és vizbefullással kapcsolatban mostanában sok szó esik a vizimentőállomásról, amely az elmúlt évben még kielégítő módon működött. A város a belügyminisztérium rendelete alapján vizimentőállomást építtetett, amelynek meg volt a rendes felszerelése és telefonállomása is. A mentőállomást tartó pontonok azonban elpusztultak, a város pedig fedezet hiányában nem javíttatta ki az állomást és az igy kénytelen volt a mellette levő SzTE csónakházába átteni székcsában fetrengett az ágyon. Körülötte minden, a fal, a padló csupa vér volt. Az ágy melleit egy véres, nyitott zsebkés feküdt. A szállóbeliek azonnal értesítették' a mentőket és a rendőrséget. Azonnal rendőri bizottság szállott ki a helyszínre, amely megállapította, hogy a leány öngyilkosságot kísérelt meg. Életlen zsebkésével addig vagdalta a torhát, amig sikerült súlyos sebet ejteni magán. Az eszméletlen leányt a mentők szállították" a közkórházba, ahol azonnal ápolás alá vették. A leány állapota rendkívül súlyos. A rendőrség az öngyilkossági ügyben megindította a nyomozást. Megállapították, hogy a leányt csakugyan Varga Katalinnak hívják és Szentesen tartózkodik állandóan. Valószínűleg azért jött be Szegedre, hogy az öngyilkosságot elkövesse. A leányt még ed 'ig nem sikerült kihallgatni és igy nem tudják, miért akart megválni az élettől. A leány holmijának átkutatásakor mindössze pár fillért találtak a ritiküljében. | és mindent elvittek. A szekrények átkutatásakor ráakadtak az ékszerekre, többek között egy értékes aranyórára is. A hetörők azonban ugy látszik keveselték a zsákmányt, mert feltörték az udvaron lévő tyukólat is, ahonnan 27 tyúkot vittek el. Majd bejárták az egész udvart és a kocsiszínben talált lószerszámokat és takarókat összecsomagolták, azután eltűntek. A tanyában alvó béres mindebből nem hallott semmit, oly ügyesen dolgoztak a betörők. A detektiveknek az a feltevésük, hogy a nagyarányú betörést csakis olyanok követhették el, akik a helyszínnel tökéletesen ismerősek és tudták, hogy azon az éjjel a béres egyedül fog tartózkodni a tanyán. A betörés módjáról Ítélve a betörők rutinirozott, hivatásos betörők lehetnek. A rendőrség erélyesen nyomoz a nagyszabású ügyben. A oetörők zsákmánya .többszáz pengő értékű. helyét. Ez különböző zavarokat okozott, külöDösen telefonhívások esetén. Miután a belügyminisztérium rendelete a vizek mentén fekvő városokat szigorúan kötelezte a közönség biztonságának szempontjából ilyen vizimentőállomások építésére, a szegedi államrendőrség igen erélyes hangú átiratban kérte a város hatóságát, hogy javíttassa ki az állomást, mert lehetetlen, hogy a nagy strandélet mellett a fürdőző közönség biztonsága ennyire minimális legyen. A város a rendőrség átiratára már válaszolt 3 és ismét a fedezet hiányára hivatkozva megtagadta a mentőállomás rendbehozását A vizimentőállomás javítási költsége mindössze 300 pengő lenne, ennyi pénz pedig bizonyosan befolyik a csónakok után — jogosan, vagy jogtalanul szedett parthasználati dijakból. Avizimentőállomás egyelőre tehát az SzTE vendégszeretetét élvezi, de kérdés, hogy az egyesület meddig engedi meg tiszai házának használatát. Hogyan akarja szaporítani egy városatya a szinházbajáró közönség számát Csak a közönség szaporodnék, a bevétel nem (A Délmagyarország munkatársától.) Jároli Géza törvényhatósági bizottsági tag afeletti aggodalmában, hogy a szinházbajáró közönség száma nem szaporodik, pénteken délelőtt indítványt jegyzett be a legközelebbi közgyűlésre. »Mondja ki a közgyűlés — irja többek között indítványában Jároli —, hogy a sziniévad alatt a szinház minden hónapban két olyan előadást tart, amelyre a város a földszinti helyektől kezdve a II. emeleti helyekig igen mérsékelt áru jegyeket bocsájt ki, a II. emelettől kezdve bezárólag a IV. emeletig pedig az ezekre a helyekre szóló jegyeket ingyen bocsájtja a közönség rendelkezésére.* Indítványát meg is okolja Jároli. Azt mondja, hogy megfigyelte a szinházbajáró közönséget, amely alig változik, viszont ha hazafias darabot adnak, akkor meg egyáltalában nem megy el a publikumnak ez a része, miután már jól ismeri a darabokat, A szinházbajáró közönség számának emelkedését tehát ugy lehet előmozdítani, ha a város ilyen félig kedvezményes belépőjegyekért és félig ingyenesen hazafias színdarabokat adat elő. Jároli mindjárt javaslatot is tesz, hogy az ingyenjegyeket a társadalmi egyesületek között kellene szétosztani, azok majd gondoskodnának arról, hogy szegénysorsu tagjaik kapják meg a jegyeket, akiknek nem telik színházba járásra. Az indítványban azután Jároli még különféle tanácsokat ad a városnak, hogy ezeket a hazafias irredenta darabokat vasárnap délelőtt és az egyik hétköznapton kellene előadni.. Az indítvány még nem került a polgármesterhelyettes elé, mert Budapesten tartózkodik és így még nem állott módjában nyilatkozni sem a »szinházbajáró közönség létszámszaporitásának* kérdéséről. Meg vagyunk azonban győződve róla, hogy az intendánst olyan tervek érdekelnék, amelyekkel szaporítani lehet nemcsak a közönség, hanem a bevétel >létszámátc is. Ingyenjegyek elhelyezése még soha a_ világ egyetlen színházának se okozott gondot 160.000 pengő értékű munkát kap a szegedi asztalosipar (A Délmaggarország munkatársától.) A nehéz viszonyok között sínylődő szegedi ipar számára némi segítséget jelentenek azok az asztalosmunkálatok, amelyeknek kiadására most kerül a sor. A város mérnöki hivatala összeállította azoknak az iskoláknak a jegyzékét, amelyekben az őszi tanitás kezdetére készen kell állaniok a különböző berendezéseknek. Ilyen asztalosmunkát kell végezni az uj rókusi iskolában, a József főherceg-telepi iskolában és még másik három külterületi iskolában is. Ezeknek a munkálatoknak az értéke körülbelül ötvenezer pengő. A mérnöki hivatal közlése szerint ezekre a munkálatokra az idő rövidsége miatt nem írnak ki versengtárgyalást, hanem felhívják a nagyobb szegedi asztalosmestereket ajánlataik benyújtására és a legolcsóbb ajánlattevőt bízzák meg az ötvenezerpengős munka elvégzésével. A másik nagyobbszabásu munka, amelynek értéke szintén körülbelül ötvenezer pengő, a Mars-téri laktanya tatarozásával áll öszszefüggésben. A laktanya tatarozására előirányzott 160.000 pengőből ennyit fordítanak asztalosmunkákra, a különböző berendezési tárgyak javítására és pótlására. A harmadik nagy asztalosmunkára az Iparostanonciskola belső berendezésével kapcsolatban van szükség. Ez hatvanezerpengős munka lesz és igy a szegedi asztalosipar most egész tekintélyes, értékű munkához jut, H m «SH A legnngyszetUDD együttes §22!? I Vidám kabaré estje ™ fH Fellépnek: Daibukál Ilona Bársony István Berky Lily Gózon Gyula JankoyszkyMara Ihász Lajos és Berky József Korzó Mozi kertben Falbontó betörők jártak csütörtökön a Rókusi feketeföldeken A betörők kiásták a tanya falát és kifosztották a szobákat — Csak reggel vették észre a betörést A városnak nincs 300 pengőfe a tiszai mentőállomás rendbehozására