Délmagyarország, 1930. július (6. évfolyam, 145-171. szám)

1930-07-25 / 166. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 1930 tuTTns 25. Cianozást PAX VÁLLALAT BudapestrőL poloska és moly ellen garantiával végez Szegedi képviselet: SZABADI L. és LUDMANNE Telefon: 15—14. B.13 Megszűnt a vagonhiány A szegedi gyümölcsexportőrök meglehetősen sokat panaszkodtak a Máv-ra, hogy a vagonhiány miatt a gyümölcs csak nagy késéssel juthat el ren­deltetési helyére. A Máv. most közölte az érde­keltekkel, hogy a vagonhiány teljesen megszűnt és ha valaki a reggeli órákban vagont igényel, az már a déli órákban rendelkezésére is áll. A Máv. szerint a vagonhiánynak az volt az oka, hogy minden üres kocsit a várható nagy for­galomra (való tekintettel eddig mindig csak Kecs­kemétre és Nagykőrösre irányították. Jelentősen javultak az állapotok a kocsik hasz­náhatósága tekintetében is. A Máv. ugyanis a gyümölcsszáliitás céljaira most már csupa olyan kocsit bocsájt a kereskedők rendelkezésére, ame­lyek szellőztető ráccsal vannak ellátva. A közeli napokban pedig már hűtött vagonokban szállít­hatják az exportőrök a gyümölcsöt. A kocsik pad­lózatára jeget helyeznek el és azt szalmával be­födik. Ez az eljárás 10 fokkal lehűti a kocsi levegőjét és lehetővé teszi, hogy a szállított áru teljesen friss állapotban érkezzen meg rendelte­tési helyére. Az export egyébként most már teljesen simán, minden fennakadás nélkül folyik, az >express« szállítmányok zavartalanul gördülnek a külföldre. — Csillag Győző ezredes temetése. Csütörtö­kön délután 4 órakor temették a honvédkórház halottas terméből Csillag Győző ezredest, a jutási altisztképző intézet elhunyt parancsnokát A gyászszertartást dr. Mészáros János tábori főlelkész végezte fényes papi segédlettel. A gyász­szertartáson a honvédelmi minisztert és a szegedi vegyesdandárparancsnokot Falta László ezredes képviselte. Kívüle megjelentek: P1 e p 1 á r altábor­nagy, vitéz Horváth, Szvoboda és Knp táboraokok, Böthy ezredes, a jutási inté­zet parancsnoka és Szentgyörgyi százados, az intézet küldöttsége élén. A szertartás végeztével megindult a menet a belvárosi temető felé. Elől a katonazenekar haladt, mögötte díszszázad kö­vetkezett. Egy őrmester a gyászkocsi előtt pár­nán vitte az elhunyt kitüntetéseit. A halottas ko­csi ntán haladt a gyászló család, őket követte & nagyszámú tiszti küldöttség. A menetet egy sza­kasz katona zárta be. A temetőben Mészáros lel­kész beszentelte a koporsót. — Malmok és Ijs?ikeresked0k számla dási tft­tetezettsége és árubeszerzési könyv vezetéss. A gabonarendelet 69. §. 1. bekezdése az eladó mal­mokat és lisztkereskedőket arra kötelezi, hogy 1930 julius hó 16-ikától kezdve a gaboná­ból készült liszt eladásáról a vevőnek számlát kötelesek adni az esetben, ha a vevő a lisztnek ipari feldolgozásával foglalkozik (pék, kenyérgyár, keményítőgyár, tésztagyár, stb.), vagy lisztnek ke­reskedelmi értékesítésével foglalkozik. A számlának az eladott liszt minőségét, súlyát, az eladás idő­pontját, a vevő és eladók nevét (cégét) és lak­helyét tartalmaznia kell. A 69 §. 2. bekezdése kimondja azt is, hogy aki a liszt ipari feldolgo­zásával, vagy kereskedelmi értékesítésével foglal­kozik, 1930 julius hó 16-ától lisztet csak számla kíséretében szerezhet be és a kapott szám­iát megőrizni köteles. Végül a 69. §. 3. bekezdése szerint liszt ipari feldolgozásával és liszt keres­kedelmi értékesítésével foglalkozók tartoznak a beszerzett lisztkészletükről összefűzött, sorszámo­zott s az illetékes forgalmiadóhivatal pecsétjével ellátott árubeszerzési könyvet vezetni. — Pusztaszeri küldöttség Kecskeméten. Kecske­mét város pusztaszeri bérlői S t e u e r György kiskundorozsmai képviselő vezetésével küldöttsé­gileg megjelentek Zimay Károly polgármesternél és elpanaszolták, hogy a pusztaszeriek az nj par­cellák 1100 pengős vételárát a súlyos viszonyok miatt képtelenek megfizetni. A vételár után fize­tendő kamat 71 pengő, ami 6 mázsa rozsnak felel meg, ennyi pedig alig terem meg a földön, ugy, hogy a vételár törlesztésére már nem futja. A kecskeméti polgármester a pusztaszeriek kérelmét a közgyűlés elé terjeszti. — Az orosházai iparo.skongressznjs programja. Augusztus 17-én országos iparoskongresszus lesz Orosházán, amelynek napirendjén minden aktuá­lisiparoskérdés szerepel. A kongresszus letárgyalja az ipartörvény sérelmes rendelkezéseinek módosí­tását, az ipartestületi reformot s a kézműves ka­mara, illetve a központi szerv kérdését; a kis­ipari hitel ügyének egyszerűbb megoldását s ezzel kapcsolatban az ipartestületi székházakat terhelő adósságok rendezését; a fényűzési és forgalmiadók eltörlését, az egyéb adók arányosabb elosztását; a Társadalombiztositóval kapcsolatos terhek csök­kenését; a közszálütásoknál és a közmunkáknál a kisiparosság részeltetését s általános munkaalkal­mak teremtését, az exportlehetőségek kihasználá­sával s általában azokat a kérdéseket, amelyek a mai kétségbeejtő helyzettel kapcsolatban vannak. — Szülői értekezlet a reálgimnázium ügyében. A reálgimnáziumba járó diákok szülei julius hó 26-án, szombaton délután fél 5 órakor a szegedi kereskedelmi és iparkamarában szülői értekezle­tet tartanak. Az értekezlet egyedüli tárgya: a reál­gimnázium épületének szeptemberre való vissza­szerzése lesz. — Az aj tanfelügyeifi elfoglalta hivatalát Kiss Károly, a szegedi tankerület újonnan kinevezett tanfelügyelője csütörtökön délelőtt ördögh Jö­zsef helyettes tanfelügyelőtől átvette a hivatal ve­zetését — Aratóünnep Felsőtanyán. A Szeged—Felső­tanyai Mezőgazdasági Egyesület jól sikerült arató­ünnepet rendezett Felsőközponton. Az egyesü­let tagjai az egyesület helyiségében gyülekeztek, honnan zászló alatt vonultak istentiszteletre. Az ünnepi istentiszteletet László János felsőköz­ponti plébános mondotta, aki az istentisztelet alatt magasszárnyalásu beszédében jellemezte az arató­ünnep jelentőségét. Az istentisztelet után követ­kezett a négyökrös szekéren lévő gaböna megszen­telése. Ezután a sokezer főnyi tömeg katonás rendben tette meg a körmenetet a búzás szekérrel. A gazdasági egyesület aratóünnepélyének megnyi­tóját Nyáry György elnök tartotta. Utána Ko­csó Bőzsike az Aratás cimü költeményt szavalta el. A nagyhatású ünnepi beszédet Németh Jó­zsef ügyvezető-elnök mondotta. A jutalmakat F ö r. geteg József alelnök osztotta ki, az ünnepélyt Széli Imre zárószavai zárták be. x Anna-napra szép virágok, Kigyö-ncca 4. 327 — Pénteken megkezdik a Somogyi-telepi máso­dik ártézi bal tamását A Somogyi-telepiek régen óhajtott kívánsága teljesül. Pén efcen reggel megkez­dik a telepen a második ártézi kut fúrását és igy rövidesen a telep vízellátása alaposan megjavul. A mérnöki hivatal csütörtökön délelőtt megállapí­totta a fúrás helyét Somogyi-telep nyugati részé­ben. S. kutat a város házikezelésben, saját gépével fúratja. A vizet körülbelül 220 méter mélység­ből várják. — Istentisztelet a zsinagógában pénteken este 7 órakor. írásmagyarázat szombaton délelőtt. x Autótaxi telefonszáma 300. 33 — A felrobbant cséplőgép három munkást meg­ölt. Érsekújvárról jelentik, hogy Bajcs község ha­tárában, a primási uradalomban felrobbant egy cséplőgép, melynek darabjai három munkást meg. öltek. Az egyik munkásnak hét árvája maradt. x Ujszegedi Vigadóban halpaprikás és turós­csusza. 339 — Megölte leánya gyermekét hogy megakadá­lyozza a fiatatok házasságát* Az esztergommegyei Tab községben Csonka Máriának, Csonka Mihály jómódú gazda leányának gyermeke született, aki másnap meghalt. A suttogás megindult s a csend­őrség kihallgatta Csonka Máris édesanyját, Csonka Mihálynét, aki végül bevallotta, hogy megölte a leánya gyermekét, még pedig azért, mert ha a gyermek megmarad, kénytelen lett volna leányát a természetes apához feleségül adni, aki szegény ember. A bestiális asszonyt letartóztatták és át­adták a királyi ügyészségnek. » . LEGJOBB SZER CÍKÍ)CmS„a^f| SS D osH&sásaáü, A JAVÍTOTT HAVASA BIZTOS ff KAPHATÓ I gP|f / ©EBCSCiQSf .sDd C3(S , -SZENT RÓKUS" JF GYÓGYSZERTÁRÁBAN f ÍOSitlia IAJÚÍS.-Ú1 is NAÚY KŐRIIT SAB0I 80 Olcsóhal! Pénteken és szombaton nagymennyiségű fehér hal (keszeg) kg kint 60 tillértől és minden fajta élő tiszai halak, apró ponty, méltányos érőn ké ül eladásra Antalffv és Térsn Halászati Rt. igo Rudolf féri halcsarnohában és a Tisza Latos Körúti Piacon. — Telefon 14-64. A Jogerős itélet, amely — végrehajthatatlan Egy ismertnevü szegedi ügyvéd beszélte el baráti körben a következő jogi esetet: — Két férfinek, az egyiket A-nak, a másikat B-nek nevezem, közös tulajdona egy elég tekin­télyes földdarab. A valamiért ugy határozott, hogy különválasztja a birtokot és felszólította tulaj­donostársát a birtok megosztására. B azonban meg volt elégedve a helyzettel és nem akart bele­egyezni a birtok megosztásába. Erre A parcellázó mérnököt fogadott, aM elkészítette a szabályos formájú föld megosztási tervezetét, a birtokot két teljesen egyforma, hajszálnyira egyező értékű rész­re osztotta feL A felszólította B-t hogy a két rész közül válasszon, B azonban nem választott. A a bírósághoz fordult és keresetében azt kérte, hogy a járásbíróság ítélettel kötelezze B-t az osztoz­kodásra- Az egyik ismertnevü járásbiróhoz került az ügy, aki a kérdés alapos áttanulmányozása és a felek meghallgatása után helyt adott a kere­setnek, elrendelte a birtokmegosztást és miután B a tárgyaláson is kijelentette, hogy ő bizony nem választ a két egyenlő értékű birtokrész közül, a járásbiró Ítéletében a sorsra bizta annak az el­döntését, hogy melyik földdarab legyen A-é és melyik leggen B-é. Az ítélet jogerőre is emelke­dett mire a biró a telekkönyvi hatóságot bizta meg a sorshúzás megejtésével. Az érdekes for­dulat most következett. A sorsolást mint a döntés egyik eszközét ismeri és alkalmazza is néha a magánjogi igazságszolgáltatás, tehát a biró ítélete ebből a szempontból nem kifogásolható. A telek­könyvi hatóság azonban nem vállalkozott az itélet végrehajtására és erről hivatalosan értesítette ím az ítélkező birót• A telekkönyvi hatóságnak az volt az álláspontja, hogy a sorshúzás megejtése nem tartozik a hatáskörébe, ilyenre a biróság semmiféle ítélettel sem kötelezheti. Miután pedig nincs olyan végrehajtó szerve a bíróságnak, amely­nek hatáskörébe tartozna a sorsolás, a járásbiró vitathatatlanul igazságos ítélete végrehajthatatlan ná vált és hiába van A kezében most a jogerős ítélet a birtokot nem oszthatja meg, továbbra is fenn kell tartania a társasviszonyt Abban a társaságban, amely előtt az ügyvéd el­beszélte ezt az esetet történetesen több jogász k jelen volt. Azonnal megindult köztük a vita. — A járásbirósági végrehajtóra kellene bízni az itélet végrehajtását — mondta az egyik. — Ez nem tartozik a hatáskörébe — állapította meg a másik —, ellenben a legjobb lenne, ha mozgalmat indítana a szegedi ügyvédi kamara egy •bírósági ártatlan* alkalmaztatása érdekében. Ez­zel a >birósági ártatlannal* azután el lehetne intézni a sorshúzást — Vagy pedig fel kell küldeni az ítéletet az osztálysorsjáték igazgatóságának — tette hozzá egy harmadik ügyvéd —, hogy a legközelebbi húzáson ezt is húzassa ki — Helytelen volt az itélet — szólt közbe a ne­gyedik jogász —, a bírónak ítéletében arra kel­lett volna felszólítani B-t hogy tizenöt napon belül válasszon a birtokrészek közül, ha pedig nem választ, akkor A számára kellett volna biz­tosítania a választás jogát — Hiába most már minden vita — állapította meg az elbeszélő ügyvéd —, az itélet jogerős, sőt jogerősen végrehajthatatlan. Dr. —g. — Ledobták a teherautóról az elgázolt asszony hellénét. Az alsózsolcai csendőrség járőre a vas­úti állomás mellett csütörtökön reggel borzalma­san összeroncsolva, holtan taláta meg Nagy Pálné községbeli lakost, A nyomozás megállapította, hogy Nagy Pálnét hajnalban egy ismeretlen teherautó elgázolta. A teherautó utasai felvették a kocsira a szerencsétlen asszonyt, hogy kórházba szállít­ják. Nagy Pálné, ugy látszik, a pályaudvar köze­lében belehalt sérüléseibe s ekkor a lelkiismeretim emberek a holttestet félelmükben ledobták a te­herautóról. — A rádió relais adók megépítése még mindig pénzügyi okokból késik a Rádió Ujság^leg­újabb számában megjelent cikk szerint 210 méteres második hullámhosszt is egy francia adóállomás veszi igénybe. A Rádió Ujsá^ ezért a régi 3 kw-os csepeli adóállomásnak a 210 méteres hullámon való üzembehelyezését sürgetii

Next

/
Oldalképek
Tartalom