Délmagyarország, 1930. július (6. évfolyam, 145-171. szám)

1930-07-23 / 164. szám

1930 minis 23. DftLMAGVA~ORSZAG Kakuszi IV. az SzTK válogatott jobhszélsője a Tisza hétfő délutáni halottja A holttestei még nem találták meg 'fjj: D'élmdgyarorsz'ág munkatársától.') Hétfőn délután — mint ismeretes — a postás és a tisztviselő strand között a Tiszába fulladt egy ismeretlen fiatalember. A viz a fuldoklót azonnal elnyelte és csak egyetlen egyszer vetette fél, akkor is csak néhány pillanatra, ugy, hogy a mentés lehetetlen volt. A kiszállott rendőri bizottság a délutáni órákban még nem tudta megállapítani a fiatalember személyazonosságát. A rendőrség azt várta, hogy majd az esti órákban, amikor a közönség elhagyja a strandokat, a hatramaradt ruhából megállapítja, hogy ki fulladt a vizbe. Amikor kiürültek a strandok, találtak is egy gazdátlanul maradt férfi öltönyt, azonban a zsebekben semmiféle igazoló írás nem volt. Még az este folyamán elterjedt annak a hire, hogy a Tisza áldozata Kakuszi IV. Antal, az SzTK fútba licsa patának a jobbszélsője volí. Kakuszi Antal, aki egyik legjobb képességű amatőrjátékos volt, hétfőn délután játékostársaival együtt fürödni ment a vizre. A sze- > rencsétlenség körülményeit egyik SzTK-beli | játékos, Juhász József így adta elö: — Kakuszi Antal nem tudott uszní, ez okozta vesztét A szerencsétlenség ugy történt, hogy Kakuszi a trambolinról a vizbe esett és azonnal elmerült. Ezt nagyon sokan látták, de menteni nem lehetett, mert nem bukkant föl többé. Mindössze egy pillanatra láttuk a karját kinyúlni a vizből. A szerencsétlenségről értesítette az SzTK Kakuszi szüleit is, akik kedden délelőtt lementek a Tiszára. Délelőtt a csapat egész játékosgárdája levonult a vizre, hogy előkerítsék szerencsétlenül Járt klubtársuk holttestét. Az eset azonban nem ilyen egyszerű. A rendőrség ugyanis még mindig nem állapította meg, hogy valóban Kakuszi volt-e az, aki a vizbefulladt. A Délmagyarország kérdésére kedden délután a DLASz azt a felvilágosítást adta, hogy tényleg Kakuszi volt az áldozat. Felhívtuk a vizimentőállomást is, amely ugyancsak megerősítette a hirt > Kakuszi Antal holttestét még nem találták I meg. az állati természet és Ilyenkor rettenetes. De itt van a négerek speciális illata is, amit a fehér ember nem bir el. Ez az illat még egy néger egyetemi tanárnál is megvan. Ezekkel még papjaik se birnak, azért a néger templomokban fehér papok funkcionálnak. A prohibiciós törvényt leginkább a négerek miatt hozták. — Á papság örül-e a prohibiciónak? — A legnagyobb átoknak tartjuk és nem hiszünk benne. Az egyház küzd ellene, mert ez a társadalmi romlás okozója. Az italt most házilag készítik és most már az asszony is iszik. A leány csak ugy megy el sétálni a gavallérjával, ha annak a zsebében van a pálinkával telt fiaskó. Italt mindenhol, minden mennyiségben lehet kapni. Az italcsempészek elárasztják az egész országot Milliós üzleteket csinálnak. A csempészek ma már hatalommá nőtték ki magukat Vad harcokat vivnak egymás között a piacért... — Európa szörnyűködik ezeken. Milyen lehet ilyen körülmények között a közbiztonság Chicágóban1 — Olyan biztos, mint Szegeden. Sőt Éjszakárg nyugodtan nyitva hagyhatom az ajtómat nem vész el semmi. A hires banditák csak a bankokra pályáznak, de ezek a rablások is már csak európai szemmel nézve nagyarányuak. A banditák kevés vizet zavarnak. A szeszcsempészek a veszedelmesek, akiknek szervezetük óriási. És ügyesek. Al Capone-ra például semmit sem tudnak rábizonyítani Az egyház szigorú a banditákkal szemben. Az uccai harcokban elesetteket nem temetik el. Még egy érdekes dolgot mondhatok: a banditák, akik legnagyobbrészt olasz származásúak, nagyon vallásosak és sokat juttatnak az egyháznak. — Milyen az erkölcsi élet? — Nagyot változott a háború óta. Rengeteg a válás. Ennek az oka az, hogy meggondolatlanul kötik a házasságot. A pajtásházasság divathóbort ma már alig van ilyen... — Mondjon valamit az amerikai magyarságról. — Ahol élek, Gary-ban, 300 magyar család van. A magyarok nagyszerűen beleilleszkednek az amerikai ember mentalitásába. Az amerikai pedig beveszi a magyart A garey-i republikánus párt alelnöke magyar ember, az egyik nagy bank elnöke magyar. Általában az amerikai keveset tud Magyarországról. A csehek, szerbek erős propagandát fejtenek ki Magyar dolgok a világlapokban ritkán látnak napvilágot De nehéz is ott elhelyezni cikkeket A Chicagó Tribun-bea legutóbb Gömbösröl volt egy hir, hogy nem engedi a magyar katonatiszteket nősülni Ez minden. Jugoszláviával sokkal többet foglalkoznak. Trianonról jóformán semmit se tudnak. A künn élő magyarok jó propagandát csinálnak az országnak. Pedig az amerikai magyarságot sokan kíméletlenül kihasználták. A Kossuth-szobor botrány még élénken él emlékezetükben. Most például a Justice for Wungarg-ra nem áldoz az amerikai magyar. Ez mind a régi kormány bűne... — ön akkor ment el Magyarországról, amikor a legnagyobb volt a zavar, a fejvesztettség, a háború után. És most jött haza. Mit tapasztalt a konszolidáció terén ? — Most, hogy a Szent Imrés zarándokok egy csoportjával Magyarországra jöttem, érdekes dolgokat tapasztaltam. Például Szeged olyan kihaltnak tünt fel, hogy azt hittem, faluba jöttem. Antikor elmentem, sokkal elevenebb volt a város. Feltűnt, hogy sok régi üzlet megszűnt. A nagy adó rettenetes csapás az országra. Az emberek közönyösek, szőrszálhasogatók. Sok a hivatalnok. Praktikus életpályára kellene nevelni az ifjúságot és nem azt várni, hogy az állam tartsa el őket. Meglepett, hogy uégy egyeteme van az országnak. Ez felesleges luxus, amit nem tudok megértenL — Most magáról mondjon valamit tisztelendő wr. — Magamról? Szürke amerikai pap vagyok, aki igyekszik az ottani véreinket beleilleszteni, hogy ne vesszenek el a magyar faj részére. Ez nehéz dolog, mert a második generáció alig beszél magyarul. Az a véleményem, hogy épp ugy, mint a németség, ugy ki fog veszni a magyarság is Amerikában. Gary-ban az én templomomhoz 160 magyar család tartozik. Ezek gyermekeinek vasárnap angolul vagyok kénytelen prédikálni. Még néhány hétig maradok Magyarországon. Ide várom Noll püspököt, akinek székhelye Fort-Waryne. ben van. A püspök lejön Szegedre is, megtekint mindent mert sokat beszéltem neki erről a városról. Aztán megnézi egész Magyarországot az én kalauzolásom mellett.. • Rev. Németh József mindezt 10 perc alatt mondotta el, aztán taxiba ült és átkocsizott ujszegedi lakásába. K. Gg. Üzletáthelyezés miatt n rabláron levő ottománoket leszállított áron árusítom. . Mnler károlíos. Korona u. 3. n Telefon: Í8-56. Szerdán kisgyűlés 1cánilculai tárgy sorozattal PA Délmagyarország munkatársától.) Julius 80-án, szerdán ismét összeül a törvényhatósági kisgyűlés. A polgármesteri hivatal most íálÜtja össze a tárgysorozatot amelyen alig szerepel néhány érdemlegesebb ügy. Ha az államépitészeti hivatal beterjeszti a leszámolópalota kibővítési terveit ugy az feltétlenül a kisgyűlés tárgysorozatára kerül. Ezzel kapcsolatban kell elintéztetni a katonai sporttelep kitelepítését és a korcsolyázó pavillon átépítésének kérdését is, mert csak igy lehet a tervbevett bővítéseket keresztülvinni és az egyetemi auditóriumot felépíteni. Letárgyalja még a kisgyűlés a belvárosi leányiskola fűtési berendezéseinek vállalati uton való elkészítését is. A fenti két tárgyon kivül a kisgyűlés napirendjén szereplő többi ügy teljesen jelentéktelen lesz. A testnevelési bizottság által a fogadalmi templom felszentelésével kapcsolatban a leventék egyenruhájára kért tizennyolcezer pengő ügye egyelőre nem kerül a kisgyűlés elé. Lehetséges, hogy ezt az ügyet a súlyos gazdasági helyzetre való tekintettel, teljesen eleitik. Rev. Németh garsM plébános beszél az amerikai hitéletről, a csikágói banditákról, flapperekről, a prohibiciőról, a paftásházasságról, a Justice for Hungary-ről, Gömbösről, a konszolidációról, a négerültiözésekről, Al Capone-ről, Noll püspökről és a kivesző amerikai magyarokról (A Délmagyarország munkatársától.) A Kass halljában magas, izmos termetű, barnára égett arcú Pap ül. Erős hangon, közvetlen modorban társalog, beszédközben sürün használja a jellegzetes mell A pap: Rev. Németh József, gary-i, Indiana állambeli plébános. Még jó békeidőben, papnövendékként Wfilt Amerikába — Szegedről. A világháború idejáre hazajött és mint tábori lelkész küzdötte ^ végig a nagy harcot. A háború befejezése után Püspöke visszahívta és azóta a Chicagó melletti Tary-ban, ebben a nagy iparvárosban plébánoskodik. N'émeth plébános odakünn gondolkozás módjában, modorában teljesen amerikaivá lett. Alapos ismerője az amerikai viszonyoknak, hiszen jóformán, ott nevelkedett fel. Szívesen, szines előadás-' aQ> tiz perc alatt hü képet ad az amerikai viszonyokról: — Amerika általános gazdasági képe ma nem test csábítóan. A munkanélküliség, csak ugy, mint i f-wópában, ott is óriási. Az általános pangás legatkább érezhető a bankoknál és az autóiparnál, rfeZeD tu!Produkció állott elő. A híres pénzbőség ' ®S elmúlt, az egymásután ismétlődő tőzsdekrachok J ették az ajtót A munkanélküliségen közintézn'Jek emelésével igyekeznek segíteni, de itt vi.. 1 °em tudják foglalkoztatni az autógyárakból Mszorult szakembereket. Gary-ban például, ahol .°m> van a világ legnagyobb acélgyára, az tlli^ Steel Corp. A gyár harmincezer munkást wgtalkoztat, de a munkások hetenként nem dolgoznak többet mint 3—4 napot. Igaz, hogy abból, amennyit ezidő alatt keres, kényelmesen megél. De ezért erősen meg kell dolgoznia. Végeredményben: Amerika sokat vesztett az ázsiójából.., — Milyen a hitélet Amerikában? — Erről érdekes dolgokat mondhatok. Ebben a végtelenül materialista államban a hitélet elsőrangú. Amerikában 45 millió ember vallásos. Ezt ugy értem, hogy tartozik valamelyik felekezethez. Ezek mind buzgók a lelki életben is, támogatják iskoláikat, templomaikat Van aztán 50—55 millió ember, amely teljesen vallás nélkül él. Nem tartanak fönn semmiféle kontaktust a vallással, ezek a privát társadalmi morál szerint élnek. A vallásos amerikai minden vasárnap templomba megy. Valahogy szükségét érzi, hogy abban a nagy hajszában Istenhez meneküljön megpihenni. A milliárdosok példás hitéletet élnek: Ez már azért is nagy szó, mert Amerikában az iskolákban nincs vallásoktatás. Azok az amerikaiak, akik felekezetnélküliek, egyúttal nem egyházellenesek is. Teljesen közömbösek. — Mivel magyarázza meg ön, hogy a vallásos déli államokban oly nagy a négerüldözés. Hogy egyeztetik ezt össze a hívek a vallással, amely szeretetet parancsol? — A négerek helyzete egészen kivételes. Az egyház küzd az üldözések ellen, de célt elérni nem lehet. A néger délen még ma is rabszolgasorsban él, teljesen kiközösítve a fehérfaj közül. Az amerikai sohasem fogja tudni bevenni a négert. A néger borzalmas emberfaj. Ha iszik, kitör belőle