Délmagyarország, 1930. július (6. évfolyam, 145-171. szám)

1930-07-20 / 162. szám

DftLMAGYARORSZAtí 1930 julius 20. LY-TOX a modern rovarirtó szerek királya megöl fagyét, molyt, szúnyogot, polos­kái, svábbogarat, luMgyát, bolhái, tatát stb. óé azok petéit, illetve lárváit. Hm hagy foltot* Nem méreg ! Ügyeljen a cédjeggre t Mindenütt kaphatói Prospektust kívánatra kaid Révész EraS és Társa Budapest, V, Nádor aooa 30 TeleíÖn j L. 098-25 Az első bolettás gazda az adóhivatalban (A Délmagyarország munkatársától.) A városi adóhivatalban szombaton délelőtt jelentkezett az első bolétás gazda. A felsővárosi feketeföldekről hozott néhány zsák búzát a piacra és itt szabály­szerűen el is adta a portékáját. A bolétáról még nem hallott semmit és gyanakodva fogadta el a vevőjétől, aki azonban kioktatta, hogy az pénzt 4r, olyan pénzt, amivel adót lehet fizetni. — De ttekem nincs adótartozásod — vakarta meg a fejét az öreg —, aztán meg nem is hiszöm én ezt el az urnák. Valami csalafintaság lösz benne.'.'. — Hét próbálja meg — tanácsolta neki a vevő —, menjen el a városi adóhivatalba és kérdezze meg, hogy elfogadják-e ezt a bolettát adóba. Az öreg fej csóváló óvatossággal tette Cl az is­meretlen cédulát, majd — amikor elintézte a pia­con az elintézni valókat, bizonytalan lépésekkel megindult az adóhivatal felé. Útközben meg-meg­állt, vissza-vissza fordult, morfondírozott magában, hogy igy, meg ugy, biztosan megakarja csak tré­fálni ez a huncut városi népség. Az adóhivatal kapujában ismét megállt, előkereste a cédulákat, nézegette egy darabig, óvatosan körülkémlelt, nem látja-e valaki meg az otthonvalósiak közül két­séges értékű kirándulását, majd óvatosan felka­naszkodott a lépcsőn és belépett a hivatalba. Sokáig nézelődött a pultok körül, aztán neki­bátorodott és az egyik jobbképü urat megszólí­totta. — Adót akarnék fizetni — mondta nagy körűl­'•"kintéssel, de a bolettát nem mutatta meg. — Hogy hívják, hol lakik, hol a könyve —, '.áporoztak feléje a kérdések. — Hát teccik tűnni — bátorodott neki kissé az öreg — én már régön kifizettem az adómát, de van valami kis bírság, tilos legeltetésért, vagy miért, azt kifizetném, ha lehetne. — Persze, hogy lehet —, nyugtatta meg az úrféle és már lapozta is a mérhetetlenül nagy könyvet és olvasta belőle. — Kilenc pengő. — Hát kifizetőm, ha péz helyött elfogadik ezt bilétát, vagy mifenét — és már nyújtotta is a piacon kapott cédulákat. Az adótiszt az első pillanatban nem értette a dolgot, hirtelen nem jutott eszébe a boletta. de aztán nagy örömmel kapott utána. — Persze, hogy elfogadjuk — mondta lelken­dezve és meglobogtatta az elsőnek befutott bolet­tákat hivatalnoktársai felé. Hirtelen mindenki az öreg köré sereglett, aki már-már azt hitte, Iiogy valami rosszat tett és ijedten hátrált az ajtó felé. De aztán észrevette, hogy szabályosan járt el, a bolond városiak elfogadják a bilétát pénz helyett. Igy még megszabadul attól a keserves birságtól is, ami már régen nyomja a lelkiismeretét De azért még mindig nem hitt benne egészen, a nyusrtát gyanakodva vette át, ugy tartotta, hogyha netalán mégis visszakérnék tőle, hát lássák, hogy ő sem vette komolyan a dolgot, még ő akarta .megtréfálni avval a bolondsággal az urakat Csak lenn az uccán, kívül a kapun, derült mo­•1 solygősra az arca. Fölényesen rágyújtott az ggye. nesszárura, de vélekedését a dologról nem árulta el senkinek. Az adóhivatalban pedig egész záróráig azon fo. vendeztek, hogy végre befutott az első boletta. Az egyiptomi zavargások A helyzet Egyiptomban napról-napra jobban kiéle­sedik. A mansurahi véres zavargások után most Alexand­riában ütköztek össze a tüntető nacionalisták a rend­őrséggel, miközben 14 ember — közöttük európaiak is — életét vesztette, 250 ember pedig megsebesült A se­besültek kőzött sok a rendőr, sőt rendőrtiszt ls. A' rendőrség nem volt képes q rendet helyreállítani és ezért katonai segítséget kellett igénybe venni. Képünk helyszjni felvétel alapján készült és az egyiptomi kato­naságot mutatja be a középületek védelmében. Mi történt a színházi névtelen levelek frontján? (A Délmagyarország munkatársától.) A színházi névtelen levelek ügyét — amely sokáig izgalomban tartotta a nyilvánosságot — ugylátszik, elfelejtet­ték — a szinház tájékán. Legalább is erre vall az a tény, hogy Görög Sándor titkár és Kürthy György igazgató kibékültek és a jövő szezonban egymás­mellett fognak dolgozni a szinház irodájában. A nyilvánosság bizonyára meglepetéssel veszi tudo­másul ezt a fordulatot, hiszen köztudomásu, hogy a névtelen levelek ügyének középpont, jában Kürthy György Görög Sándor akciójának eredményeképen állott. Kürthy nemrégiben mégis titkárának szerződtette Görögöt és ezzel lezártnak tekinti a példanélkül álló színházi botrányt Az uj helyzetről, valamint a névtelen levelek ügyéről beszéltünk Görög titkárral, aki érde­kes válaszokat adott kérdéseinkre. — Mi van a bűnvádi feljelentéssel, amely köz­tudomás szerint Kürthy ellen irányult? — kér­deztük. — A rendőrség, majd az ügyészség beszüntette az eljárást, mert mint ismeretes, a névtelen leve­lek szerzőjét nem lehetett megállapítani. Ezzel végkép lezáródtak az ügy aktái. — Mi tőrtént azzal a feljelentéssel, amit Kürthy tett meg a Szinészegyesületnél? — Ez a feljelentés nem aktuális, mert Kürthy azt ugy telte meg, hogy bevárja a polgári hatót­ságok döntését A hatóságok lezárták az ügyet, a feljelentés tehát elveszítette aktualitását. — Ezek szerint önök kibékültek? — Igen. Én felkerestem Kürthyt lakásán és saj­nálkozásomat fejeztem ki a történtek fölött. Becsű­leiszavamra kijelentettem neki, hogy a jövőben nem veszek részt semmiféle Kürthy-ellenes ak­cióban. Kürthy igazgató elmondotta, hogy amikor ő Szegedre jött, fogalma sem volt arról, hogy ki az a Görög, ki az a Sümegi. Tolnay Andor annakidején kérte őt arra, hogy titkárrá Sümegit szerződtesse, ezt kérték tőle a kaszinóban is, mire ő ezt meg is Ígérte. Hangsúlyozta, hogy ő csak azért foglalt állást Sümegi mellett, illetve ellenem. — Erre én elmondottam neki, hogy nekem ilyen körülmények kőzött védelmeznem kellett egzisz­tenciámat, ezért indítottam mea az akciót, illetve tettem meg a feljelentést. Azt pedig nem veheti rossz néven senki, hogy a magam és családom megélhetését akartam minden erőmmel biztosí­tani ... A feljelentést ismeretlen tettes ellen tet­tem meg... — Mégis most mi a véleménye arról, hogy ki irta a durva névtelen leveleket? — Nem lehetett megállapítani... — Tekintettel arra, hogy ezen ügy miatt éles konfliktusba került az uj igazgatóval, miképen véli ellátni a titkári munkát Kürthy György mel. lettt — Én minden igyekezetemmel a színházért fogok dolgozni, mint eddig is tettem. Kibékültünk, a ré­gi dolgokat lezártuk... Nekem az véres, kenyér­harc volt, meg kellett védelmeznem azt, amit éve­ken keresztül felépiteltem magamnak Szegeden. Én álltam a harcot, viselem a harc sok költségét, egész ódiumát és a végén egészen egyedül ma­radtam, — elvesztettem a harcot... Ki kellett békülnöm Kürthy Györggyel, hiszen ki segített volna családomon, ha szerződés nélkül maradok.., Az ügyet lezártuk, dolgozni fogok. Holttest a tengerben Danzig, julius 19. A Rhone német gőzös, amely ma érkezett meg a danzigi kikötőbe, fedélzetén egy női holttestet hozott magával. A holttestet Rixhöff mellett a tengerben ta­lálták. Megállapították, hogy a Bornholm kö­zelében repülőszerencsétlenség áldozatává lett filadelfiai illetőségű Mortrop pilótanö holttestével azonos. A holttest személyazonos­ságát a rajta talált karperec segítségével álla­pitották meg. PANNÓNIA SZALLO BUDAPEST, VÜL, RAKOCZI-UT 5. Els^rangru szálló. Az előkelő családok régi, ,i<5­hirnevü találkozóhelye a főváros központjában. A lesmodernebb felszerelés és minden kénye­lem. Fürdők. Hideg és meleg folyóvíz minden szobában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom