Délmagyarország, 1930. július (6. évfolyam, 145-171. szám)

1930-07-19 / 161. szám

jjSEüED. «zcrueszloseg Somogyi ucca (Z. L em. Teleion: 13—33. - Kladóhlvntal, (t.ilcsönltHnyvVar és teoy!roda < Aradi ucca 8. Teieíon - 30ö. — Nyomda • Low yprtl ucca 1«. Telefon 16-34. TAvIrc.ll ÉÍ4 levélcím: nélmaqyarorízóg Szeged. Szombat, 1930 ftilius 19 Ara 16 fillér VI. évfolyam, 161. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-20 vidéUen és Budapesten 3-ÖO, KUlKSIdUn 6-40 pengd. - Egyes szám éra hétköz. nap I©, vaséi' és Ünnepnap i4 ml. Hir­detésed felvétele tarifa szerint. Megje­lenik hélIA kivételével naponta reggel Iparos vezér, Iparos tábor A jó pap is holtig tanul. Mért ne tanuljon tehát a szegedi iparos a kánikulában is? Néz­jük csak Budapestet, ott is a kereskedelmi és iparkamarát, amelynek ipari osztályában a juniusvégi választás egész ideje alatt éreztette és még most is érezteti a körmeit az iparos ellenzék. Mi is az ajz iparos ellenzék? Szegeden erről Js beszélni kell, mert itt egyes köröket tévhit mételyezett meg, nemcsak az iparos, hanem az ellenzék szót és fogalmat illetően is. Szegeden élnek olyan iparos vezérek, akik a boletta ügyében gyűlést hivtak egybe, akik eldörögték véleményüket a kisszámú hallgatóság előtt, de attól kezdve, hogy a miniszterelnök kis olasz kerülővel hazaérkezett a londoni vendé­geskedésből, egyetlen szavuk se volt se arról, hogy a boletta arra jó, hogy az államkasszába és nem arra, hogy a paraszt zsebébe hajtsa fel a pénzt, se arról, hogy a boletta megdrágítja az életet, se arról, hogy a boletta az Összlakos­ság második megadóztatása, nem mondjuk, az egész nagybirtokosság, hanem a nagybir­tokososztály egy részének az érdekében. De élnek itt, sőt néha közéletileg is életjelt adnak magukról olyan iparos vezérek is, akik az első közéleti megmoccanástól egészen a vá­rosatyaválasztásig a legmegbízhatóbb és leghar­cosabb ellenzékiek kőzött ^szerepeltek*, attól kezdve azonban, hogy bejutottak a közgyű­lésbe, gyöngécske szavuk még jobban elhal­kult s ma már elképzelni sem tudják más­kép az iparos egységet, mint ugy, hogy min­den egyes iparos engedelmes és engedékeny, hallgatag és szófogadó Fejbólintó Jánosa le­gyen a mindenkori úgynevezett iparos vezér­nek. Erről a válfajról beszélt szabadságának megkezdése előtt a polgármester leereszkedő, de tagadhatatlanul meleg vállveregetéssel. Hát kinek a p;,p, kinek a papné. Még megértenők a polgármestert, ha igyekezett volna meg­győződni és meg is győződött volna arról, hogy a »jó útra* tért iparos vezérek mö­gött tömeg áll. Mert hiszen nemrég tapasztal­hatta, hogy a mindig jó utón járt iparos ve­zér kisded serege is egyre jobban megfogyat­kozik. Iparos ellenzék. Ugy képzeljük, hogy az iparos egység mellett a legnagyobb erővel és a legmesszebbre hallatszó toborzóval az ellenzéki iparos tud beszélni. Az ellenzéki iparosnak tárgyi föltételei vannak. Az ellen­zéki iparos nem azért ellenzéki, hogy bejus­son a kamarába, az ipartestület vezetőségébe, a városi közgyűlésbe. Az ellenzéki iparos az egész iparos tábor sorsának jobbrafordulásá­ról, megélhetésének és boldogulásának biz­tosításáról, a mostaninál jelentékenyen jobb szakmai, közéleti és társadalmi elhelyezke­déséről szövi az álmokat, kovácsolja a ter­veket, vivja a harcokat s az iparos egységet mindezek mielőbbi megvalósításának a szolgá­latában szeretné megteremteni. Iparos ellen­zék Szegeden is van. Erős iparos ellenzék. De szervezetlen ez a tábor. Igazunk mellett a legsúlyosabb érvet az idén nyáron szolgáltatta a szegedi iparosság, amikor eljátszotta esetét Körmendy Mátyás­sal. Az ipartestület elnökének, a kamara osz­fályelnökének, a kisiparosság felsőházi kép­viselőjének a működését többször kommen­táltuk rokonszenvvel. Az ismert szegedi asz­talosmester politikai következetességét becsül­jük. De épp oolitikai elhelyezkedése miatt képtelen ő a kisiparosság érdekeit ugy kép­viselni, ahogy — megengedjük — maga sze­retné legjobban. A kereskedelmi miniszterek alkotásait, hibáit és mulasztásait, a kormány­nak a kisiparosság szempontjából sérelmes adópolitikáját, a forgalmi adózásnak, a tele­fonkezelésnek, a Társadalombiztosítónak a kisiparosság legelemibb jogos szempontjaiból egyre gyakrabban fölbukkanó hibáit és hiá­nyait a kormánypárti padokon nem lehet érdemük szerint megvilágítani, nem szabad kárhoztatni és képtelenség közéleti harc és megjavítás tárgyává tenni. Ezek nem akarnak csalogató szirénhangok lenni Körmendy Má­tyás részére. Egyszerűen meg akarjuk világí­tani, hogy mért nem ment el a szegedi iparos­ság arra a gyűlésre, amelyen Körmendy akart tiltakozni a boletta ellen. Nagyon helyesen érezte meg Körmendy, hogy iparostársainak ebben a távolmaradásában vele szemben bi­zalmatlanság nyilvánult meg. Parlamentárisan cselekedett, amikor emiatt lemondott az ipar­testület elnöki tisztségéről. De messze eltávolo­dott az itt felsorolt valamennyi erénytől, ami­kor néhány tisztikari társának a kérésére le­mondását nagygyorsan visszavonta. Hiszen nem azért mondott le, mert ezeknek az urak­nak, hanem azért, mert a boletta-gyülésről tá­volmaradt tömegeknek a magatartásában lá­tott bizalmatlanságot. Isten látja a lelkünket, minden jót aka­runk Körmendynek. De az iparosságnak is. Lehetnek a szegedi iparosság körében jogo­sulatlan vagy ki nem elégített ambíciók, tör­tetők és Pálfordulók és a hatalom minden érdekének konok kiszolgálói. De egészen bi­zonyosan sokkal többen vannak, akiket esz­mék fűtenek, elvek hevítenek, akik ismerik a kisiparos százezer baját és jaját, akik készek harcra kelni, az igazat hirdetni és soha meg nem rettenni, soha meg nem alkudni. AB iparos érdekekért csak az dolgozhat ered­ménnyel, akinek megvan az ereje is, a függet­lensége is a harchoz. Ilyen iparos vezér és ilyen iparos tábor találjanak végre egymásra ebben a városban. Felosszlatíálc o némel birodalmi gyűlést, mert pénteken ismét lessavasták a Kormányt Hagy izgalmak Berlinben — A kormány és a szocialisták kiáltványa Sseptember t4 ; választások (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Berlinből jelentik: Többnapos állandó izga­lom után, ma eldőlt a német birodalmi gyűlés sorsa. A birodalmi gyűlés a szociáldemokraták ja­vaslatát, amelyben a szükségrendeletek fel­függesztését indítványozták, 236 szavazattal 221 ellen elfogadták. A szavazás megtörténte után nyomban felállott Brüning birodalmi kancellár és felolvasta a birodalmi elnöknek a birodalmi gyűlés feloszlatásáról szóló ren­deletét. Brüning ekkor a kővetkezőket mondotta: — Közölnöm kell a Házzal a birodalmi elnök következő rendeletét: iMiután a biro­dalmi gyűlés elhatározta, hogy kérni fogja a birodalmi alkotmány 48-ik cikke alapján kibocsátott rendeleteim felfüggesztését, a bi­rodalmi gyűlést a birodalmi alkotmány. 25-ik szakasza alapján feloszlatom.< A képviselők soraiban erre nagy vihar támadt. A birodalmi kancellár szavait a nagy zajban érteni sem lehetett A kommunisták zajosan kiabálták: Le a birodalmi elnökkel! A kancellár felszólalása után Loebe elnök elhagyta a helyét és ezzel a birodalmi gyűlés ülését a formáktól eltérően bezárta. A kommu­nisták az Internacionálé eléneklése közben hagyták el az üléstermet. 99 Küzdeni kell egy demokratikus, szocialista népállamért!" (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Berlinből jelentik: A német közvélemény tel­jesen a birodalmi gyűlés feloszlatásának ha­tása alatt áll és mindenütt nagy érdeklődéssel várják a birodalmi kormány további intéz­kedéseit. A kormány a birodalmi gyűlés ha­tározata folytán szükségessé vált uj szükség­rendeleteket a rajnai felszabaditási ünnepsé­gek után fogja kibocsájtani. A leszavazás után a minisztertanács két­szer is összeült. Az első minisztertanács köz­vetlenül a birodalmi gyűlés feloszlatása után volt. Este azután ujabb minisztertanács volt, amelyen' kiáltványt szövegeztek meg, amit a birodalmi kormány intéz a német nép össze­ségéhez. Ebben a kiáltványban a kormány részletesen kifejti álláspontját és ez a kiált­vány egyúttal mintegy bevezetője a megin­duló választási küzdelmeknek. A Westarp-csoport levonta a birodalmi gyü­1 lésen tanúsított magatartásának következmé­nyeit és a kormány mellett szavazó 23 kép­viselő már bejelöntette kilépését a német nem­zeti pártból. Ezzel a kivonulással a német, nemzeti párt eredeti létszámának több mint egyharmadát vesztette el. A szociáldemokra-. ták már kiadták az uj jelszót, ami alatt a vá­lasztási küzdelemben résztvesznek. Hivatalos' esti lapjuk, az Abend kiáltványt közöl, amely." ben többek között a következőket irja: >Ellenállást kell kifejtenünk a nagytőke dik­tatúrája ellen, amellyel a népet akarja uralni. Küzdeni kell egy demokratikus, szociális nep­áliamért, a munka jogáért és az egész dolgozó nép jogáért.n Brüning kancellár a parlament feloszlatása következtében nem vesz részt a rajnavidéki felszabaditási ünnepségeken és a birodalmi gyűlés feloszlatása azzal a következménnyel is jár, hogy a felszabaditási ünnepségeket a lehető legegyszerűbb formákban tartják meg,

Next

/
Oldalképek
Tartalom