Délmagyarország, 1930. július (6. évfolyam, 145-171. szám)

1930-07-18 / 160. szám

1930 julius 18. DÉLMAGYARORSZÁG 5 Külföldiek előzetes vízum nélkül léphetik át a magyar határt Budapest, julius 17. Az érdekeltségek részéről már régóta folyik a mozgalom, hogy a kormány az idegenforgalom fokozása érdekében tegyen je­lentős könnyítéseket az utlevélszerzés és a vízum kérdésében. Gömőry-Laiml László miniszteri tanácsos a kül­ügyminiszter megbízásából már régebben ankétra hivta az érdekeltségeket ennek a kérdésnek meg­vitatására. Az általános óhaj odairányul, hogy a vízumot teljesen töröljék el. Magyar részről eddig csak Olaszországgal, Ausztriával, Németor­szággal és Svájccal szemben törölték el a vizumo­kat és egyelőre nincs sok kilátás arra, hogy a többi állammal vafó forgalomban is megszüntessék • vízumkényszert. A gazdasági érdekeltségek azt javasolták a kül­ügyminisztériumnak, hogy ha nem is törlik el teljesen a vizumot, legalább 50 százalékos ked­vezményt adjanak a magyar vizűim megszerzésénél a Magyarország felé utazó idegeneknek. Terv szerint a Magyarországra utazó Idegenek igazolványt, úgynevezett tesserát kapnának, amely a határátlépésre, vizűm nélkül jogosítana és mó­dot adna a Magyarországra utazó idegennek arra, hogy a tessera felmutatásával itt 50 százalékos kedvezménnyel szerezze meg a vízumot. Minthogy Magyarországnak jelenleg a virniw­(fijakból kereken 3 millió pengő az évi jövedelme, másfélmillió pengő jövedelemről kellene lemon­dania és éppen ezért belevonták a tanácskozá­sokba a pénzügyminisztert is. A pénzügyminiszter nem gördített akadályokat ennek a megoldásnak az életbeléptetése elé és rövidesen ujabb tanácskozásokat fognak tartani ebben az ügyben, azután pedig az érdekeltségeket meghívják egy szűkebb ankétra, amelyen azután meghozzák a végleges döntést, a vízumkönnyítések kérdésében. A magyar útlevelek megdrágításának és 9z ut­levéladónak a terve is felmerült Tekintettel azon­ban a gazdasági érdekeltségek erélyes tiltakozá­sára, nem történik intézkedés az utlevéldijak eme­lésére és egyelőre elejtették az utlevéladó tervét is. A kormány az 50 százalékos vizumkedvez­ményt még ebben a szezonban szeretné életbe­Iéptetnl. Tekintettel arra, hogy nagyon sok közbe­eső fórum van, a gazdasági érdekeltségek kevés reményt fűznek ahoz, hogy az idegenforgalom megérezné az idei kampány tartama alatt ezeket a könnyítéseket annál inkább, mert amig az egész ügy végigmegy a hivatalos retortán, a nyári sze­zon teljesen elmúlik. Ilyen körülmények között a vizumkönnyitő rendelkezések valószínűleg csak a jövő szezonban lépnek életbe, legjobb esetben azonban csak az ősszel. RÉGI SZEGEDI CSALÁDOK Irta: dr. Szabó László 12 Ábrahámfy. Abránovics János városi írnok 1848 tavaszán családi nevét a Helytartó Tanács engedélyével Ábrahámfy-ra magyaro­sította. Ács. Lásd: az Aalch családról írottakat. Ács Erzsébet, Sárkány János neje, 1744 de­cemberben tanúvallomást tesz a bíróság előtt egy boszorkányperben. Ács család 1820—1850 közt kezd szerepelni a rókusi anyakönyvekben. Ács György 1849-ben önként belépett a III. honvéd zászlóaljba. Ádám. Az 1522-iki egyházi tizedlajstromban szerepel egy Ádám Ambrus azzal a megjegy­zéssel, hogy »birkái vannak. < Ádók. Régi és ma is élő szegedi család. Dugonicsné, akit megégettek, 1728-ban kín­vallatása alkalmával azt vallotta, hogy »Ádók István anyja is boszorkány?. Ádók István anyja ellen azonban nem indítottak eljárást Rókuson a plébánia anyakönyveiben 1810— 1820 közt kezd szerepelni az Ádók család. Ádók Antal 1842-ben egy forintot adott a rókusi uj temető megvételére. Ugyané célra Adók Imre is1 Ádók István is 1 frt 15 krt adott. A XIX. század második felében több ki­váló ácsmester került ki az Ádók családból. Ádók László, Ádók István rókusi polgár és Dudás Borbála fia (sz. 1880), városi hiva­talnok. Ádók István 1904-ben városi javadalmi pénztáros volt Ágoston. 1731-ben, mint tanú szerepelt egy boszorkányperben Ágoston Márton, aki csiz­madia volt, de még nem céhbeli mester. Ágoston-Nagy. Ez a család az anyakönyvi bejegyzésekből következtetve, 1850—1879 kö­zött telepedett le Rókuson. Árendás. Ez a család 1820—1850 közt kezd szerepelni a rókusi anyakönyvekben. Árendás János 1842-ben egy forintot adott az uj temető megvételére. Árokszállási. 1720-ban a tiszai rác határőr­ség 2-ik századában szolgált Árokszállási György. Árokszállási András, aki szintén katona volt, vallomást tett 1731 január 19-én egy boszor­kánypőrben. A vallomásból kitetszik, hogy Árokszállási Andrásnak egy nénje is élt itt Szegeden. Lehet, hogy ez azonos Árokszállásy Katával, a Palánkban lakó Szabó András nejével, kinek' 1732 VIII. 22. sz. fia, Wolfgang. Egy Árokszállásy Ágnes szintén a Belváros­ban Szabó István felesége volt; 1754 II. 10. sz. fia, József. Árokszállásy Mátyás 1741-ben a külsőtanács tagja és adószedő biró. A család ma is él Szegeden. Ároly. 1849-ben önkéntes honvéd volt a III., majd a IV. zászlóaljnál. Áron. 1731 január 19-én egy boszorkány­pörbeli tanúvallomásban hivatkozás történik arra, hogy Áronné is boszorkány, — ő ron­totta meg Erdélyi János leányát Áronfi. A XIX. század elején a városi köz­kórház másodorvosa volt Áronfi József. Árva. Az 1522. évi egyházi tized-összeirás­ban szerepel Arwa Balázs. Árva István és családja 1549-ben Szegedről Debrecenbe költözött Árva Mihály 1737-ben szegedi lakos volt; felesége, Lanóczy Ágnes, 18 éves, vallomást tett a városi biróság előtt, hogy kis gyermekét a boszorkányok megrontották. Árva Mátyás tagja volt a bognár céhnek 1827-ben. A rókusi plébánia anyakönyveiben 1810— 1820 közt kezd szerepelni az Árva család. Árvái. Rókuson a plébánia anyakönyvei­ben már 1810 előtt is szerepelt az Árvái család. Árvái József a magyar szabók céhmestere 1818-ban. 1827-ben átlépett a szürszabókhoz, hol 1830-ban szintén céhmester lett Árvái, aki 48-as honvéd volt Talán azonos volt azzal az Árvái Józseffel, ki hadnagy volt a 33. zászlóaljban. Árvái jóhirü cukrász volt a XIX. század végén a Klauzál téren. Árvay Zsófia, idősb Borovszky Imre neje 1866 október 2-án halt meg. Emlékét egy misealapitvány őrzi a rókusi templomban. Bei-V&rosl Mozi Péntek, szombat, vasárnap A legizgalmasabb Hangos knlondortllm: A. négy toll Cllve BrooR és Noah Bcery főszereplésével. Azonkívül: Igy él a yankee. Hangos trükkfilm. Előadások 5 és 7 órakor a téli, 9 Arakor a nyArl helyiségben k»i mii mii mm wiiiiiwi Ádók. A családi hagyományok szerint Föl­deákról származott ide ez a család, mindjárt a török világ után. A család tagjai jobbára iparosok voltak; ács, bognár, kovács, takács stb. A család legrégibb ismert tagja Adók András, a XIX. század elején kovács­mester Szegeden. Nyolc gyermeke volt; közü­lök L Péter, kőműves volt az Uri (ma Tégla­gyár) U. 12. sz. a. Háromszor nősült; har­madik felesége, Kismárton Rozália, sz. 1836 Szatymazon, meghalt 1871-ben. Ádók Péten 1875-ben halt meg. Gyermekei: <0 József, sz. 1840, meghalt 1926. Ácsmes­ter volt b) István, sz. 1841, meghalt 1908. Építő­mester volt c) Rozália, sz. 1844. Sikos Dávid asztalos! özvegye. d) Erzsébet, sz. 1850, meghalt 1911. Mucsf József asztalosmesternek volt a felesége. e) Pál, sz. 1869 december 29., ácsmester. Felesége Ezsiás Julianna, sz. 1874. Szegeden. Gyermekei nincsenek. 2. Imre, perzekutor volt; a hetvenes években halt el E családhoz tartozott 1. Ádók István ny. városi pénztárnok, aki 1926-ban halt meg. Dudás Borbála volt a felesége. Ennek gyermekei: a) Imre, vasúti állomásfőnök volt Gátalján; már nyugalomban van; körülbelül 1868-ban született b) László, sz. 188Ó április 12. Városi hiva­talnok volt; most a Bohn-féle szódagyárban van alkalmazva. c) Borbála, Zombori István városi adótiszí felesége. d) Rozália, elszármazott a Dunántúlra, ahol egy tanítónak a felesége, 2. Ádók Imre, a föntebb említett Ádók Ist­ván volt városi pénztáros testvére, 1845 táján j született; ma is él, gazdálkodó Alsóvároson. Szegedi uszó képviseli Svájcban a magyar színeket Budapest, julius 17. A svájci úszószövetség meghívására a Magyar Úszószövetség elküldi úszóit Svájcba, akik ott augusztus 25-én Da­vosban, 26-án Árosában és 27-én Interlaken-* ben versenyeznek. A magyar uszócsapatot dr« Bárány EMSE, Szabados UTE és Borossí SzUE alkotnák. ALorzó Moxt Pénteken, csak egy napig 1 Két nagy B US TE 14 K. EATON Vígjáték: Nem Utlk a Jogászt agyon, 7 felvonásban és a | Vlcentímlrélls, 8 felvonásban. Előadások kezdete 5, 7,. 9, vasár- és ünnepnap 8, 5, 7, 9 érakor j Jó Idő esetén a 9 órai előadást a nyári helyiségben tartjuk I A £utballvilágb&]nokság Montevideo, julius 17. A labdarugó világ­bajnokságok során ma az Egyesült Államok csapata 3:0 arányban győzött Paraguay ellen, mig Jugoszlávia 4:0 arányban Bolívia ellen győzött fl repülőgép nekiment a dombnak: két halott Milovic, julius 17. Egy megfigyelő repülő­gép ma délelőtt gyakorlatozás közben ala­csony magasságban nekiment egy dombnak, amelyet nem' tudott elkerülni. A repülőgép teljesen összetört. Két utasa, Rendi szakasz­vezető iés Benes káplár életüket vesztették. A gép olyan alacsonyan repült, hogy az ejtő­ernyőnek nem lehetett hasznát venni A sze­rencsétlenség okának felderítésére katonai bi­zottság szállott ki a helyszínre. A francia piacot mepnfifiák a román gabona számára Bukarest, julius 17. A Lupta biztos forrásból ugy értesült hogy a Párisban tartózkodó Mi­ronesca román külügyminiszter és Tardieu francia miniszterelnök között nagyfontosságú; tanácskozások voltak. Hír szerint a tárgyalá­sok folyamán különösen arról beszéltek, hogy; miképen lehetne a francia piacot megnyitni a román gabona számára. Állítólag Tardieu miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy minden téren támogatni fogja Románia érdekeit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom