Délmagyarország, 1930. július (6. évfolyam, 145-171. szám)

1930-07-13 / 156. szám

1930 julius 13. DÉLMAGYARORSZAG 13 Havaii Irta: Tonelli Sándor. Valahányszor ezt a szót hallom, kékesen meleg óceáni kép jut eszembe. A tenger partján karcsú sudaru pálmák, az alkonyati légben húros hangszerek lágyan zengő muzsikája száll. A sötét hátteret tüztölesérek visszaverődő fénye festi vörösre. A koraligátakon megtörő hullámhegyek hátán olájosan csillogó testű bennszülöttek nyargalásznak. Ezért a képért alkalmasint a Fox-hiradónak valamelyik felvétele felelős. Eszembe jut azonkívül egy ez-fedes barátom, aki egy Amerikába kivándorolt nagybátyjától villatelket örökölt Honoluluban és nem tudott hozzájutni örökségéhez, mert az örökség egy kissé távol esett ahhoz, hogy oda menjen nyaralni. Azonkívül közbejött a világháború és megakadályozta jogigényeinek érvényesítését. Hawaii a Csendes óceánnak legismertebb szigetcsoportja és fővárosa Honolulu, a világnak egyik legfontosabb hajóállomása. Majdnem központilag fekszik Ázsia, Auszitrália, Uj-Zeland, Észak- és Délamerika között. Harminc esztendővel ezelőtt az Egyesült Államok esért tették rá kezüket. Azóta a Hawaii szigeteken megszűnt az óceán romantikája. A kikötővárosokban óriási dokkokat és tárházakat épitettek, a szigeteket kifogástalan autöutakkal hálózták be és évente sok ezer turista keresi fel a világ legnagyobb tűzhányóinak krátereit. Az autók száma aránylag nagyobb, mint Európa bármely államában. Harminc esztendő alatt a lakosság száma hatszorosára emelkedett, — ma körülbelül háromszázezer — de ez a lakosság teljesen keverék: angolok, amerikaiak, filippinók, kínaiak és legtöbben japánok. Legkevesebb már a tiszta őslakosság, amelynek száma a keveredés folytán egyre fogy. Nekünk, szárazföldi embereknek" nagyon íiehéz elképzelnünk az óceáni szigetvilág életét. A Hawaii szigetek nyolc nagy és megszámlálhatatlanul sok kis szigetből állanak. A nyolc nagy sziget kiterjedése 16.700 négyszögkílöméter, vagyis majdnem pontosan annyi, mint Pest és Szolnok-megye együttvéve. Ez a nyolc sziget azonban egy olyan hosszú vonalon sorakozik, amely a Brassó—Pozsony közötti távolságnak felel meg. A csoporthoz tartozó valamennyi sziget akkora vonalon van szétszórva, hogy áz Európa térképére átrakva Olaszország déli csúcsától Norvégia legészakibb pontjáig nyúlna eL Ezeket a dolgokat csak azért mondom el, hogy az olvasó megértse azt, amit angol és amerikai tudósok Hawaii szigeteknek a felfedezés előtti történetéről megállapítottak. Mert ne higyje senki, högy ezéknek az óceáni szigeteknek csak akkor kezdődik a történetük, mikor az európaiak felfedezték őket. önző európai felfogásunk hozza magával, hogy csak azt nevezzük világtörténelemnek, ami a földkerekségnek ezen a kis részen, a Földközi-terger környékén és az európai kontinensen játszódott le= Az bizonyos, hogy a Csendes-óceán szigetei a földkerekség utoljára benépesedett részei. Hozzávetőleges számítás szerint az első bevándorlód a mi időszámításunk Szerinti 500 év körül kerültek a Hawaii szigetekre. A bevándorlók nyugatról jöttek és a legendákban a nyuga i őshazának emléke még él. Az elköltözöttek lelke visszamegy nyugatra, az őshazába, ahol a nap is minden este nyugovóra tér. A tudósok a 11.-12. évszázadig számítják Hawaii őskorát. Mondhatnók, hogy ez volt a szigetek aranykora. Az emberek békésen éltek, szaporodtak, ették a kókuszpálmát és a banánt, gyűjtötték és termelték a burgonyát és a yamgyökeíet Mikor nálunk az Árpádok uralkodtak, mozgolódás kezdődött a Csendes-óceán szigetvilágában. Kalandor hajósok szigetről-szigetre haladva felfedező és hódító utakra Indultak. Olyan utakat tettek meg a Csendesóceánnak ezek a normannjai Samoatöl Hawaiiig és fahititől Uj-Zélandig, "hogy megszégyenithetnék az európai őskor hajósnépeinek fantáziáját. Szinte nehéz elképzelni is: kőkorszakban élő emberek, akik evezős és vitorlás csónakokon, az iránytű ismerete nélkül, megtesznek négy-öt ezer kilométereket. Es még merje valaki azt mondani, hogy csak a fehér emberiségnek vannak hősi vállalkozásai! Ezeknek a háborúknak a nyomán kezdődik meg a Hawaii-sziget középkora. Valamelyik hóditó csapat maga alá gyűrte az őslakókat és arisztokrácia módjára kezdett uralkodni a szigeteken. Európai fogalmak szerint feudalizmusnak lehetne nevezni azt az állapotot, amely ekkor kezdődött. A szigeteken egész sereg kis állam alakult, amelyek állandó harcban állottak egymással. Akkorák lehettek ezek az államocskák, mint egy-egy kis görög királyság vagy köztársaság. Mindegyik államban a király volt a legfőbb hűbérúr, aki az államot hübérbirtokokra osztotta szét. Nagy hübérbirtok volt az ahupua. Az ilyen birtok a tenger partjától a sziget közepén emelkedő hegységig terjedt Vele járt a tengerben a halászati jog és a föhübéresnek megvolt mindene, ami a megélhetéshez kellett: a tengerparti la-. Olcsó Nyári Vásár LUSZTIG IMRÉNÉL tér 2. szám Fürdő trikók Férfi fürdő trikó . . 2, 2"40 Női gyapjú fürdő trikó 69 7, 9, 10 Nőt nadíráigr Milanes flór női nadrág . . . 3"50 Trikó selyem „ „ ... 1'70 Csikós Combiné Selyem combiné „ „ csipkével . yem Hibátlan » » 2a24 2*32 3B60 2-24 2-98 3-25 3-95 Női harisnya Strapa női harisnya .... —"38 Erős szálú női harisnya . . . —''66 ErŐS szálú női harisnya . . * Flór női harisnya L fátyol női harisnya .... Selyemfényű flór női harisnya . Férfi sockni Erős mintás sockni Erős szálú I. Hosszú csikós 110 1-48 210 2-24 n n n I. flór sima » —"65 V1-25 1-40 1-50 Férfi harisnya Mintás sportharisnya .... 1"25 ff ^ .... 1 50 ft n • • a • * Gyermek trikó Fehér himzett trikó 1"20 Színes sima 1'20 1-40