Délmagyarország, 1930. július (6. évfolyam, 145-171. szám)

1930-07-13 / 156. szám

OÉLMAGYARORSZAG 1930 Julius 13. BÚTOR legfőbb ™ legszebb legolcsóbb Singer László bútor gyárosnál Cimre figyelni! Feketesas u. 15. Részletfizetésre készpénzftrfcm. RÉGI SZEGEDI CSALÁDOK Irta: dr. Szabó László , , 10 Anstóndér. Szegeden a régi Auslánder családok csaknem valamennyi tagja Auslánder Dávid Lébtől származik, aki IrSáról jött Szegedre. Az »Auslánder* József császár idejében felvett név volt; ugy látszik, hogy a család egy ideig nem tudott választani az Auslánder és a Meylánder név között, mert Dávid Léb néha Meylánder néven is szerepel. Belgrád ostrománál üzérkedett Dávid Léb két fiával, Ábrahámmal és Salamonnal, ki Kaimén néven is szerepel. Belgrádból hazatérve 1789-ben telepedtek le Szegeden, de Dávid Léb rövid idő múlva hazamént Irsára és ott is halt meg 18lÖ-ben. Szegeden maradt két fia, Kaimén és Ábrahám, jobbára az »Irsa« névét viselté. Reb Kalfnen 1810-ben már áz »Auslander Salamon nevet viselte és a hitközség egyik pénztárosa volt; 1814-ben «zsidó birő« (mai nyelven: hitközségi elnök), 1815—18-ban hit% községi esküdt. Ugy látszik, eleinte mindennel kereskedett, mert a rácok panaszt tettek ellene, hogy a piacon árul és házal. Később kizárólag gyapjúval foglalkozott. Gyapjukészlete számára a vár kazamattáiban bérelt helyiséget. 1768-ban született és 1821-ben halt meg. Auslánder Salamon bátyja, Ábrahám is szerepet játszott a hitközség életében. 1800-tól kezdve 1816-ig templomatya volt, 1827-ben és 1833-ban választmányi tag, tehát jelentékenyen túlélte öccsét, Salamont. Foglalkozására nézve mészáros lehetett, mert már 1799ben a hus-gabella bérlője volt; 1810—il-ben a kóser bormérés is az ő bérlete volt. Auslánder Ábrahám kétszer nősült és hét gyermeke volt, de ivadékai vagy kihaltak, vagy elszéledtek és elszegényedtek; a szegedi rokonság nem tud róluk. Ábrahám és Salamon öccsének, Mordechájnak utódai szintén ismeretlen emberek. Auslánder Salamon ivadéka azonban felvergődött és a szegedi zsidó társadalom számos jómódú családjával került rokonságba. Salamon is kétszer nősült; az első felesége Rebeka volt, a második pedig Gran Fradi. Az első asszonytól származott Lébj Rezl és Dávid. Auslánder Léb felesége Taussig Rezll volt; utódai ismeretlenek. Auslánder Rezl egy Keppich-hez ment nőül. Auslánder Dávid (1791—1867) Pollák Rachélt vette nőül, a Zsámbékról bevándorolt Pollák Salamon leányát. 1827-bén atyjával együtt ő is hitközségi választmányi tag, sőt atyja helyett már ő a templomatya; azután évtizedékig volt a hitközség pénztárosa. 1840ben tagja lett az első iskola-bizottságnak. 1844ben a zsidó háztulajdonosok között is szerepel. 1839-ben a városi hatóság előtt igazolta, hogy neki joga van a piacon árulni, ugyanakkor atyja, Ábrahám, a gyapjükereskedő, megvallotta, hogy ő egyszersmind pénzkölcsönző is, de másnak nem ad kölcsön, hanem csak a gyapjus embereknek. 1846 december 26-án Auslánder Dávid pénztárost megbízta a hitközség, hogy a közelgő újév alkalmából, szokás szerint, a hitközség pénzén vegyen a város főtisztviselőinek 26 font kávét és 45 font cukrot. 1855 augusztus 18-án folyamodott a tanácshoz, hogy rőfös áruival a piacon is kereskédhessék; ezt régi jóga alapján, meg is engedték neki. Auslánder Dávidnak tiz gyermeke volt; közülük Rebeka Szmétán Hirshez, ZüSzl Reiner Wolfhoz, Tincsi Réiner Chájimhoz, Fáni egy GrünWaldhoz, Nanett pedig egy Pollákhőz ment nőül. Auslánder Salamonilak második feleségétől való gyermekei: Jakab, Simon, József, Moídechaj, Malkah, Eszter és Ábér. Ezek közül ismeretlen Mordechaj és Áber ivadéka; Malkah egy Löwyhez, Eszter pedig egy Auslánderhez ment nőül. A másik három fiu, Jakab, Simon & József nagy családot hagyott hátra. Ausláiider Jakab 1797-ben született és á temesvári rábbinak a leányát, Oppenheim Máriát vette nőül. Hitközségi választmányi tag volt; Í827—29-ben a kóser bormérést vezette, 1877-ben halt meg. Gyermekei: Ábrahám, Kálmán, Vilmos, Rozália (Brünauerné), Leah (Szabóné), Machele (Reichlingerné), Liptttan, Mátyás, Mózes és Izsó. (Ez utóbbi dr. Alföldi Izsó néven orvos volt Pancsován.) Az elsorolt fiuk, nevezetesen Ábrahám, Kálöiáfi, Vilmos, Lipman, Mátyás és Mózes közül egy vagy több gyahithatólag Kisteleken télepedett le; Kistelekre ment férjhez Machele is, Kisteleki Ede irónak az édesanyja. Auslánder Simon mindmáig az Auslánder család legkiemelkedőbb tagja. 1799-bén született. A hitközségi életben hatvan évig szerepelt; 1846-ban és 1848-ban az országos zsidógyüíéseken ő volt a szegedi zsidók képviselője. Í85§—59-ben és 1865-ben hitközségi elnök volt, 1863 óta pedig a Chevra elnöke. Miután az elöljáróságnak Simon is, Dávid is tagja volt hiár régóta, Í847-ben á hitközség ugy szavazott, hogy Dávidnak* a pénztárosnak ne legyetl szavazati jogá, hanem csak testvérének, Simonnak* egyúttal kimondatták, hogy különben mindkét testvér »közkivánatra« tagja az elüljáróságnak. 1849-ben a hitközség nevében felment Pestre, hogy Haynautól kérje a szegedi zsidókra kirótt huszonötezer pár bakancs hadisarc elengedését. E kéreleméit az Újépületben lecsukták, de 24 óra múlva kiengedték. A hadisarChOÉ 1872 frtal járult hozzá. Auslánder Simon, aki vagyonos ember volt és választmányi tagja volt a SzegedCsongrádi Takarékpénztárnak is, egy szintén vagyonos kereskedőnek, Reb Izrael Spitznek (ki Spitzer Izrael és Frümet Izrael néven is szerepelt) Franciska nevü leányát vette nőül. Gyermekei voltak: Minná, Rosenberg Jakabhé, a zsidó nőegylet egyik alapitója és pénztárosa, ki 1868 február 28-án halt még. Ennek az elsőszülött fia vőlt Rosenberg (később Várhelyi Rósa) Izsó dr. úgyvéd. Aüslándér József 181Ö-ben Született és Iíii-sch Saroltát Vette ÖŐül. 1848-ban hitközségi Választmányi tag, később hitközségi képviseleti tag, 1861-ben szószóló, 1873-ban iskolai elüljáró. Gyermekei: 1. Károly, 2. (Alföldi) Samu, 3. (Alföldi) Lajos, 4. Emilia (Szmetáü Bertalanná), 5. Vilmos, 6. Franciska (Bleier Sándorné.) Auslánder Mózes, aki 1848-ban a zsidó hitközség választmányi tagja volt, nem lehetett azonos Auslánder Jakabnak kétségtelenül 1830 után született Mózes fiával; tehát másik Aüslártdér Családból kellett származnia; Auslánder Samu, akinek már 1814-bén háza volt Szegedén, szintén nem tartozhatott az Irsáról bevándorolt Auslánderek közé. Auslánder Lőbl tálán, de nem valószínűen azonos Auslánder Ábrahámnak Léb János (Ghajim) nevű fiával. De valószínűleg azonos azzal az Auslánderrel, aki 1840-ben társa lett Bach Györgynek, a »Gyors Paraszt* fuvarozási vállalat alapitójának. 1843-ban a pesti főrabbit és kíséretét Auslánder Lőbl szállította Szegedre s ezért a szegedi hitközségtől 698 frt 54 krajcárt kapott; Avancsak, ntáskéilt Havancüák család 1820 és 1850 közt szerepel a rókusi plébánia anyakönyvéiben. Avfamovics. Szerb család vólt. Avramovics András szerb plébános Volt Felsővároson, 1761-ben. Axman Élmagyarosodott szegedi család, ktman Nándor könyvkötő 1861-bén nevét Tériaelyi-ré változtatta. Abel. Jászai a rökusí plébánia történetében a kihalt, vagy elköltözött családok közt emliti. Abel Dávid 1785-ben mester az ács cében. Ábrahám. Több, egymástól különböző Ábrahám család élt a régi Szegedén. Legnagyobb részük alsóvárosi. 1723-ban az alsóvárosi esküdt polgárok" Icőzf Van Ábrahám István, Ferenc, Jancsi, Tamás, Gyurka, Gergely, Döme, Márton. 1723-bán ezeken kivül még egy Ábrahám Miska is lakott Alsóvároson, ahova Makóról költözött be; Ő ekkor még herií lett polgár. Ábrahám Demeter, 66 éves polgár, 1734 június 19-én vallomást tett egy pörben. Ábtahátn Ferenc polgár szintén mint tana vall 1744 decemberbén. Ez egyik periratban, mint »Bálóné veje« szerepel. Ábrahám József neje, a 25 éves Fábián Katalin 1744 decemberben tanúskodik egy boszorkánypörben. Ugyanakkor Ábrahám Erzsébet, Kovács János 42 éves özvegye is tanavallomást tesz. Miután igen sok Ábrahám élt Szegeden, rendkívül nehéz megállapítani, hogy ezek közül kik tartoztak egy családhoz? Egyelőre a következő családokat különböztetjük meg egymástól: I; Ábrahám. Nevezhetnők igy is (a biztosabb megjelölés okából) Hajós Ábrahám. Ábrahám József hajósgazda hasonló nevü fia, ki Triesztben tanulta a hajóépítést, a legendás hirfl Zsótér János hajósgazda veje volt; az egész Európa bámulatát kivivta 1833-ban, mikor mint kormányos, árukkal megrakott hajóit épségben átvezette az aldunai zuhatagokon. 1849 február havában a kormány felhívására hajósokból, superokból, halászokból és vízimolnárokból egy csajkás századot szervezett, melynek ő lett a századosa. Mikor a Maros Deszknél elszakította a töltést, Ábrahám János csajkás századával és a felsővárosi 5. nemZetőrszázaddal uj, cölöptöltést készített és ezzel az árvizet, mely Torontálmegye felső részét katasztrófával fenyegette, elfogta. E tettéért a kormány a hivatalos lapban nyilvános hálanyilatkozattal jutalmazta, mely Ábrahám József századoson kivül Ábrahám Antal érdemeit is kiemeli. Mindketten felsővárosiak voltak és mindketten tagjai voltak 1848-ban a városi képviselőtestületnek. Ugyanekkor a szintén felsővárosi Ábrahám Pál is városi képviselő volt. Ábrahám József tizedes nemzetőr talán azonos volt a későbbi csajkás-századossal. Idősb Ábrahám József az 1848 május 15-iki közgyűlésen a hidbiztosi állásra pályázott, de kisebbségben maradt. AKARJA, HOGY fi FOGAI RAGISZKODJANM ÖNHÖZ? H»DORAMAD?zS radióaktív fNormál tubus fogkrém P —.80 Családi tubus fogkrém P 1.60 Szájvíz . « , . . . P 2«— Készlet, ha még talál P 1.00 « a AZE3YEŰÜ RÁDIÓAKTÍV FOGKRÉM FOG LAZULÁST fOfKÖKÉPZŐDÉSt MEGSZiilflCX