Délmagyarország, 1930. július (6. évfolyam, 145-171. szám)

1930-07-01 / 145. szám

T nn v. M * szint pedig azért, mert az én koromban Jövőről alig lehet beszélni. Az ülés Wimmer szavait nagy ovációval fogadta. A napirend első pontja. az energia íörvényfavaslaí volt, amelyet a minisztérium vélernénj'ezés végett küldött le a kamarához. Dr. Cserzy Mihály ismertette a villamosenergia elosztásáról szóló javaslatot, amelyet a kamara örömmel fogadott, csupán egyes részletkérdésekben kivánja annak módosítását. így különösen nagy tehernek tartja a mai súlyos gazdasági helyzetben a kétszázalékos villanyilletéket, amelyet nem bir el az adókkal megterhelt közönség. A kamara ehelyett egyszázalékos illetéket javasol. A büntető rendelkezéseknél sérelmesnek tartja a kamara, hogy a meg nem felelő fogyasztói berendezés bekapcsolását fogházzal kivánja a törvény büntetni. Dr. Tonelli Sándor, mielőtt a boletía-ügy tárgyalására rátérne az ülés, azt a felelőtlen és valótlan híresztelést kivánja eloszlatni, mintha a kamara pártolná a bolettajavaslatot. Az előkészítő ülés idején a tervezet már változásokat szenvedett, bár még mindig nagyon aggályos formában. A kamarának az a javaslata, hogy a tervezet első részével kevesebbet foglalkozzék, a súlypontot a második részre helyezze. Itt nagyon súlyos egyenlőtlenség van a kereskedő és a gazda közötti viszonyban. A tervezet szerint ha a gazda előre, tehát zöld buza formájában adja el a gabonát, akkor a szállításkor nem köteles nagyobb mennyiséget leszállítani, mint amenynyit termett. Ez azt jelenti, hogy ha a gazda tudja is, hogy csak 100 mázsa gabonája fog teremni, mégis 200 mázsát fog eladni. Á. második sérelmes pont az, hogy ha a gazda alacsonyabb áron adta el a gabonát és ha az árak időközben emelkedtek, nem köteles csak annyi gabonát adni, amennyit a jelenlegi árak mellett adhat. Ezek a dolgok a kereskedelmi jogbiztonságot teljesen aláássák. Wimmer elnök azt javasolja, hogy mivel a bolettából egy-két nap múlva törvény lesz, a kamara még hétfőn táviratilag tiltakozzék a tervezet ellen. A javaslatot az ülés egyhangúlag elfogadta. lritz Nándor (Makó) arról beszélt, hogy a tervezet még a gazdáknak sem kell. Vissza kellene állítani az eredeti javaslatot, hogy minden egyes földbirtokost katasztrális holdanként 5 pengőben részesítsenek. Fenyő Mátyás felszólalásánál tört ki a vihar. Fenyő nem kivánja védelmezni a tervezetet, de az utóbbi időben mindenkinek arra a meggyőződésre kellett jutnia, hogy tenni kell valamit. A boletta ha rossz is, nehézkes is, de előre viszi a mezőgazdaságot. A hibákon már nincs módunkban változtatni. A tervezet második részével foglalkozva, amelyet a kamara sérelmesnek talált, megjegyzi, hogy az uzsorakereskedelem érdekében egy tapodtat sem kiván tenni. Megtörtént, hogy a kereskedők 13—15 pengőért vették a zöldbuzát a megszorult gazdáktól akkor, amikor annak az ára 20 pengő volt. Nem tartja sérelmesnek, ha erre a törvény nem nyújt védelmét az illető kereskedőknek. Ugyancsak nem sérelmes a másik pont sem, nevezetesen, hogy a gazda a kapott pénzért csak annyi gabonát köteles leszállítani, amennyit az akkori árfolyam mellett adhat. A vidéki gabonakereskedő, aki személyesen ismeri a gazdát és tudja, hogy mennyi gabonája termeti, nem log 200 mázsát venni tőle, amikor tudja, hogy annak csak 100 teremhet. Fenyő Mátyás felszólalását állandó zaj kisérte. Adler Rezső ezt kiáltotta: — Hogy mondhat ilyeneket egy kereskedői Fenyő: Sokkal súlyosabb fontosságú az, hogy a kereskedelmi forgalomba kikerült, feldolgozott gabonanemüek bejelentésétől álljanak el. Ez zaklatást jelent és igazságtalanságot fog szülni. A tervezet a kiátalányozott malmok garázdálkodását segíti elő. Ezt az átalányozást kell megszüntetni. Marosán Emil azt iavasolta, Tiogy a kormány adja meg az álhlános titkos választójogot, oszlassák fel a parlamentet. „ Wimmer elnök figyelmezhette, hogy, ilyeneket nem lehet mondani. Marosán azzal fejezte bév beszédét, hogy semmiféle drágításba nem memj bele és kéri, hogy az egész ügyet vegye le\iz elnökség a napirendről. Adler Rezső válaszolt ezután Fenyő Mátyásnak. A javaslaton már nem leWt segíteni, abból három nap múlva törvény\ lesz. Pár perccel előbb elhangzott itt egy felszólalás, amelyet szégyelnünk kell. Valószínűleg a kérdés nemismeréséből származott. Nekünk arra kell igyekeznünk, hogy mentsük, ami menthető. Sürgős feliratban kérni kell a kormányt, hogy a tervezet technikai keresztülviteléne! érvényesítse a praktikusságot. Lehetetlen helyzet az, hogy minden mázsa gabona után egy bolettát kelljen kiállítani! Kovács Mihály, Könyves Tóth Kálmán után Pick Jenő annak a meggyőződésének ad ki-, fejezést, hogy kell foglalkozni a bolettával, mert ugy látszik, hogy a jövő évben is megmarad. A gazdák a nagy kedvezés miatt rávetik magukat a gabonatermelésre, elhanyagolják az állattenyésztést. Ez gazdasági anarchiára fog vezetni. Johamovics Ferenc felszólalása után Wimmer elnök a vitát bezárta azzal, hogy a kamara még hétfőn távirati uton tiltakozik a boletta ellen, Adler Rezsőt és Fenyő Mátyást pedig felkéri, hogy javaslatukat írásban nyújtsák be. Dr. Cserzy Mihály ismertette ezután a debreceni kamara átiratát, amely csatlakozásra hívja fel a szegedi kamarát arra, hogy a végkiárusítást 1930 julius 1. ZEISS SZEMÜVEG beinmleaesséfiek a« LIEBMANN lataxeréa* axahUsleiébcm Kelemen n. — Bo.»0 mej e» i rendezett iparos ne kapjon uj ip?rigazo! ványt. A soproni kamara azt javasolta hog azok a női szabók, akik 20 éves koruk utá iparengedélyt kaptak, ne tarthassanak tanor cot. Az ülés mindkét javaslathoz hozzájárul Az indítványok során Kucses Károly (Makó) azt javasolt? hogy a kamara irjon fel a népjóléti njinisz terhez, hogy a Társadalombiztosító fölöslegé bőt építtessenek kisházakat. A kamara az in dit\ányt felterjeszti a miniszterhez. A másik indítványt Gombos István nyújtott be. Ez arról szói, hogy a szövetkezetek méi; ték utáni munkát csak saját tagjaik részér készíttethessenek. A szövetkezetek ügynökö! tetnek is a váró ban. Az indítványt élőszóvá odamódositja, ho.'v a hatóságnak legyen jog a könyvekbe belei, ni és megállapítani, hog a szövetkezet tényleg csak tagoknak adott-e e Az ülés az indít ásyt részben elfogad'í felir a minisztériumba. Rr. Tonelli Sándj Gombos módosítására megfelezte, hogy J még nem tartanak, hogy a hatóságnak mi ilyen ügyekben is joga -legyen ielenézni : üzleti könyvekbe. Gróf Básify Miklós súlyos szerencsétlenség ] a margitszigeti lovaspóló~pályán (Budapesti tudósítónk telefon jelei* tése.) A margitszigeti lovaspóló-pályán ismét szerencsétlenség történt, amelynek ezúttal gróf Bánfy Miklós, volt külügyminiszter, az erdélyi magyar párt elnöke a szenvedő szereplője. A pápai honvédtiszti klub játszott a szigeti lovagok csapatával, amelyben szerepelt Bánfy gróf is. A játék közben / a közönség csak annyit látott, hogy az egyik J tekos kezéből kirepült a labdaülő-kalapács < Bánfy Miklós lábára zuhant. A gróf leesett lov; ról, nagy izgalom támadt, a játék azonnal félb Szakadt Bánfy t beszállították a Fasor-szanatórium!) ahol Ádám professzor sincsont törés állapított me Két öngyilkossági kísérlet tortént hétfőn (A Délmagijarország munkatársát ól.) Hétfőn délelőtt az üzletvezetőségi palota pincéjében felakasztotta magát Koczkás Imre Vajda-ucca 23. szám alatt lakó szerelősegéd. Az öngyilkosságot a pincében dolgozó szerelők idejében észrevették, Koczkás Imrét a mentők a közkórházba szállították. Kihallgatni még nem lehetett. Az esti órákban a Felsőtiszaparton történt izgalmas öngyilkossági kísérlet A parton megjelei egy öregember és belevetette magát a. Tiszáb Az esetnek több szem tanuja volt, többen az ört után ugrottak és a partra húzták. Megállapító ták, hogy az öngyilkosjelölt Tóth József 78 év* Szilléri-sugáruti lakós. Az öreget áz keserítette « hogy nem tudott állást kapni. Tóth Józsefet közkórházban ápolják. fi szegényház kibővítésével rendelik a koldusifgye (A Délmagyarország munkatársától.) A közgyűlés. mint ismeretes, már régebben elhatározta, hogy a hivatalos szegények segélyezésének munkáját a különböző hitfelekezetekre bízza és dbből a célból megfelelő arányban nekik utalja ki a szegényalapra megszavazott költségvetési összegeket. A gazdasági nyomorúság fokozódása következtében azonban a szegéngalap kimerült. A felekezetek bejelentették a városnak, hogy a segélyezést be kell szűntetniük, mert nincs fedezetük rá. Ez a bejelentés most aktuálissá tette ismét a szegényügy rendezésének problémáját A kulturügyosztály javaslatot dolgozott ki ebben az ügyben. A javaslat lényege az, hogy a város bővíttesse ki a városi szegényházat és ebben adjon hajlékot minden egyes igazolt szegénynek, aki képtelen a saját fentartásáról gondoskodni. A kibővített szegényházban munkatermeket is berendeznének és ebben foglalkoztatnák a valamennyire még munkaképes szegényeket. A készítmények értékesítése folytán befolyó jövedelmeit a szegényház fentartására fordítanák. A város jelenleg évente hetvenezer pengőt költ el a szegények segélyezésére. A kulturügyosztály számítása szerint ezzel a hetvenezer pengővel a rérc néhány év alatt amortizálhatná azt az összege amelyet a szegényház kibővítéséhez kölcsönképe kellene fölvennie. Azt is javasolja a kulturügyosztály, hogy abba az esetben, ha a város hatósága elrendeli a SZÍ gényház kibővítését, gondoskodjék arról is, hog a szegényházban uj elkülönített osztály létesüljöi amelvben azok az öreg, elszegényedett uriasszc nyok és férfiak kapnának helyet, akiknek valair. kevés nyugdijuk van, de az nem elég tellátásukr és azt szívesen átengedik a szegényháznak, b abban helyet kaphatnak. Értesülésünk szerint a város hatósága r&zk tesen kidolgoztatja a szegényház kibővítésinek ter vezetét és azután javaslatot tesz a közgyuiésnet OráSc,ékszerese 8 toi részletre Alpakka evőszerek 12 ff 99 i órfenál, Kölcsey ucca T. Nagy i^óroüfcely' TOf ffl arany, ezüst, régi pám bevültf- *