Délmagyarország, 1930. június (6. évfolyam, 122-144. szám)

1930-06-15 / 133. szám

2 DftTJtf \r.Y\RORSZ4fi 1930 junius 15. zébe kerül. Szórakozásul érdemes volna pél­dául foglalkozni a színházi boletta gondola­tával. A város a tisztviselői illetmények és a vállalati dijak egy részét fizesse ki színház­jegyekben. Kapják a tisztviselők fizetésük­nek s a vállalkozók járandóságuknak egy tizedrészét színházi jegyekben. Mingyárt meg­van oldva a színházi jövedelmezőség kérdése. S az ezzel való foglalkozás legalább több örömet s zavartalanabb nyugalmat ad, mint jobbján Pálfy Józseffel s balján Scultéty Sándorral tárgyalni a müvészkandidátusok­kal és müvésznőjelöltekkel a szinházi iroda masztixos levegőjében. Károly visszatérése teljesen az alkotmányjog alapján történt A királynak egyenes óhaja, hogy a szomszédokkal a Jó viszonyt fokozzák (A Délmagyarország munkatársától.) Bukarest­ből jelentik: A képviselőházban szombaton délután Maníu felolvasta a királyi dekrétumot a minisz­terek kinevezéséről, valamint az ülésszaknak junius 30-ig való meghosszabbításáról. Ezután üdvözölte a szerencsés fordulatot, amelybe az ország uj ki­rályhoz jutott. Megemlékezett Károly király vissza­téréséről, hangoztatva, hogy Károly a régenstanács engedélyével lépett román területre s igy Károly visszatérése teljesen az alkotmányjog alapján tör­tént. Ezután rátért a szomszéd országokkal való jóvíszong kiépítésére s ennek során megemlítette, hogy a királynak egyenes óhaja, hogg a szomszéd államokkal a jóviszongt a lehetőségig fokozzák, amit 6 programjába is vett. A kisebbségi kérdéssei kapcsolatban megemlíti, hogy ha a kisebbség az állammal szemben teljesiti kötelességét, akkor sem­mi sérelemről sem panaszkodhatnak. II szegedi törvényszék 392 sikkasztás és 15 okirathamisitás miatt 3 évi és 2 hónapi fegyházra Ítélte Feuer Lajost Szentesről jelenti a Délmagyarország tudósítója: A szegedi törvényszék Szentesen a városháza nagytermében kéthetes tárgyalás után ma hirde­tett ítéletet Feuer Lajos gabonakereskedő isme­retes bűnügyében. A szegedi törvényszék bűnösnek mondotta ki Feuer Lajost 216 rendbeli sikkasztás bűntettében, 178 rendbeli sikkasztás vétségében, 15 rendbe'i magánoklra hJmisjEás bűntettében, azon­kívül 123 kisebb bűncselekményben és őt mindezért 3 évi és 2 hónapi fegyházra, 10 évi hivatalvesztésre és politikai jogainak ugyanennyi időre való el­vesztésére ítélte jogerősen. Jövő vasárnap nagyszabású népgyűlést rendez Szegeden a szociáldemokrata párt (A Délmagyarország munkatársától.) A sze­gedi szociáldemokrata párt junius 22-én, va­sárnap délelőtt 10 órakor a Korzó Mozi nyári helyiségében nagyszabású nyilvános népgyű­lést tart. A gyűlés főleg az általános titkos vá­lasztójog érdekében akar demonstrálni, mert a mai kormányzati politikát csakis titkos vá­lasztójog alapján összeülő uj parlament tudná megváltoztatni. A népgyűlés programja ezen­kívül felöleli a gazdasági válság problémáit A legsúlyosabb tünetek, mint a munkanélkü­liség, a csődök és kényszeregyességek, az ön­gyilkosok számának folytonos emelkedése pa­rancsolólag követeli a sürgős segítséget, mert különben a fenyegető nyomorúság stabilizá­lódik. A parlamentben az ellenzék hiába emeli fel nap-nap után tiltakozó szavát. Az egyre erősödő cs általánosodó ellenzéki han­gulatnak kíván most hangot adni a vasárnapi népgyűlés, amelynek szónokai ismert ellen­zéki tényezők lesznek. Májusi 45«/o zsírtartalma HORTOBÁGYI juhturó viszonteladói ára M.5 20%-kal olcsóbbodott Tefszövetkezeli Központ, Budapest 4. postafiók 20. Bethlen elutazott Londonba Budapest, junius 14. Bethlen István gróf mi­niszterelnök ma reggel feleségével együtt az Orient­expressen Londonba utazott. A pályaudvaron Bethlen kijelentette, hogy Grandi olasz külügy­miniszter budapesti látogatása londonii útjával semmi összefüggésbben nincs. Tovább tart a nagy meleg A Meleoriotogiai Intézet jelenti este 10 órakor. Prognózis: Egyelőre még lényeges változás nem várható. Helyi zivatarok valószínűek. Kézikönyv di|talan ! # Hz angol WELLINGTON s. c. P- ^ gázlénv­papír V* A minőség változatlan ul a legfőbb 1 "T5K1 Kapható: 54 Liebmann Id/sserésznél Kelemen ucca Macseket felmentették Belgrád, junius 14. Dr. Macseket és kilenc társát felmentették. A zágrábi terroristák kö­zül a többi 14 vádlottat 3—15 évi súlyos bör­tönre ítélte az állam védelmére kirendelt tör­vényszék. Zágrábban Macseknek és társainak felmen­tése igen jó hatást keltett. Az Ítéletben annak bizonyítékát látják, hogy a biróság szabad mérlegelés alapján döntött. Qrák, ékszerek 6 havi részletre Alpakka evőszerek 12 99 99 «¿m ór&roU, Kőloaay nooa 7. Natry javítóműhelyI T«rt I OÍM arany, eztlut, régi pénz bav&Itéa. A.B.O. bastarzés. Destruktív piaristák Irta: Móra Ferenc, Több kétszáz esztendejénél, hogy Szegednek piaristái vannak s kétszáz év alatt csak egyszer volt ujjhuzás a város és a páterek közt. Akkor se a kegyes atyák csinálták a zenebonát, hanem valami Klempay nevü tanácsur. Ez se akart rosszat, nem is volt rossz ember, hiszen rossz emberek tán nincsenek is a világon, csak értelmetlen és hiu ember van több, mint kellene. Klempay spektábiliszben az volt a hiba, hogy mindent jobban akart tudni, mint más és minden lébe belekanálkodott. Mikor 1793-ban el­készült a líceumi épület, a tanács valami elmés feliratot akart rátétetni. — Majd a pátereket raeginsfáljuk, eszeljenek ki valami szépet — ezt javasolta Müller Sebes­tyén spektábilisz. a városbíró. — Észért nem megyünk a páterekhez — düllesz­kedett bele a tanácskozásba Klempay. — Vagy a tanács a város esze, vagy nem. Skribálok én olyan akrosztichont, hogy az univerzitás is meg­csodálja. Fogadom, Dugonics is ugy eltátja rá a száját, hogy kiesik rajta a feje. Hát a szájtátás meg is történt, noha nem egé­szen ugy, ahogy a nagyeszű Klempay képzelte. Az inskripciónak nemcsak a szövege volt egy­ügyű, de a deklináció is nyakon volt benne ütve. (Mert persze latin volt a fölirás, magyarul ab­ban az időben csak a parasztok tudtak volna irai, ha irni tudtak volna. A költők tudtak, de azok nem számítanak, mert itt csak rendes emberek­ről van szó.) A páterek nagyon megharagudtak. Azt nem bánták volna szegények, hogy a tekin­télyüket lecsökkentették, de a grammatikai bűnt nem tudták megbocsátani. Bejelentették a tanács­nak, hogy ők halálra szégyenük magukat, ha az a kulináris fölirás marad a házukon. Tehát vagy azt cseréljék ki, vagy legalább a tiltakozást te­gyék örök emlékül levéltárba. Mct ők a sírjuk­ban is megfordulnának, ha ai utókor azt hinné, hogy a szegedi piaristák rosszul tudták az ex s u r g o ige praesens participii-jét. El lehet gondolni, miket mondott Klempay spek­tábi'.isz azon a tanácsülésen, amelyiken ez az akta megreferáltatott. Van a muzeumunkban Má­ria Teréziának egy nagy képe, amely körülbelül ebben az időben lóghatott a tanácsterem falán. Igen zord tekintete van a császárnőnek és a szája is el van görbülve. Azt hiszem, ezen a tanácsülé­sen görbíthette el a szép asszony a száját, ame­lyiken Klempay nekivörösödve verte az asztalt és követelte, hogy az izgága pátereket hordják ki a határból. Mivel azonban már akkor is tu­dott dolog volt, hogy a nevetségesség öl, az lett a deiiberátum, hogy vétessék le a régi fölirat és helyébe Egerváry Ignác házfőnök szerkesszen ujat. Ezt a megalázást Klempay természetesen nem birta lenyelni. Hivatalosan, a tanács "által felje­len Lette Egerváryt a nádornál, hogy veszedelmes destruktor. Ez az elnevezés akkortájt jött divatba — állítólag Gagliosiro benne a ludas, aki titkos társulatot szervezeit ezzel a jelszóval: destrue lilia — t^pos 4 el a liliomokat, tudniillik a Bouroon-cimerben levő liliomokat — és akkor is súlyos bűnök stigmája volt. De ak­kor legalább konkretizálták a vádat, állítván, hogy a piarista-főnök tiltott francia röpiratokat rej­teget és titokban pipázik is,. így rontván az ősi erkölcsöket. Ezek valóban főbenjáró bűnök voltak, mert a francia forradalom máglyája lobogta be akkor a világot és Martinovics már irta a kátéját. A nádor azonban hirből ismerte Egerváryt és a föl­jelentésből fidibuszt csinált. (Mert titokban ő is pipázott.) Nemcsak hogy nyaka nem tört a dest­ruktív páternek, hanem pár év múlva pesti rek­tor és rendfőnök lett belőle s mint ilyen, halit meg 1804-ben. Amint a halála híre Szegedre érkezett, Klem­pay spektábilisz — akkor szintén öreg nr már — igy sóhajtott föl: — Requiescat in pace! Leg­alább nem étet több mérget velünk őkegyelme. Erre aztán megmondták neki, hogy a tudós a szegedi kegyes oskolának hagyta a * könyveit. — Ecce, — mondta elágyulva az öreg, — így teszi jóvá a halálával, hogy életében jigy meg­boszantott bennünket I Mikor aztán kiderült, hogy a nagy fóliánsok csakugvan Szegedre maradtak, de a "bécsi antik­váriusok kifizetetlen számláival együtt, akkor elé­gedetten villant meg a Klempay szeme: — Mondtam én, ugye, mindig, hogy csak nagy destruktor őkegyelme! Lám, csak csúfot üz velünk a haló porában is. • A XVIIL század második fele volt a magyar piaristák heroikus korszaka. Nem csináltak mástv csak tudományt és irodalmat, mégis ők mentet­tek meg valamit abból amit a karok és rendeli elszankdóztak és eldiétáztak. Csöndes, jámbor emberek voltak, kapcsos könyvek fölé hajló egy­ügyű lelkek, belümagok álmatag vetői, a hatalom

Next

/
Oldalképek
Tartalom