Délmagyarország, 1930. június (6. évfolyam, 122-144. szám)

1930-06-11 / 129. szám

BZEOED. SzerKesztöség: Somogyi ucca 32. L em. Telelőn: 13—33. - Kiadóhivatal. kölcHlnhönyWAr 6* legylroda : Aradi Ucca 8. Teleion: 30Ö. — Nyomda : lilw Lipót ucca 19. Teleton s 16-34. TAvlratl í« levélcím: Délmagyaronzág Szeged. Szerda, 1930 junlus 11 Ara 16 fillér VI. évfolyam, 129. szám Siker és ünneplés Azok az események, melyek Romániában knost végbemennek, külpolitikai szempontból kevéssé érdekelnek bennünket. Ha szabad tnagnnkat a romániai szociáldemokrata párt Szónokának szavaival kifejezni: nagyon mind­egy nekünk az, hogy Romániában ki a király. A román belpolitika eseményei bennünket kö­zelről csak akkor érdekelnének, ha Románia demokratikus állammá alakulna át s poli­tikai pártcsoportoktól és klikkektől maga a román nép venné kezébe sorsának irányítá­sát, a politikai uralmat A romániai események mégis nyújtanak feljegyzésre méltó s megszívlelésre érdemes! tanulságokat A visszatérő királyt ugyanolyan lelkesedés köszönti »hü hívei« részéről, mint amilyen lelkesedés köszöntötte a száműzeté­sét kimondó törvényt. Akkor is lobogtak a kendők s rekedtté lelkesültek a torkok. Egy­szer az apát ünneplik, aki detronizálta gyer­mekét máskor a gyermeket köszöntöttek, aki letaszította a trónról az apját. Ünnepelték az öreg királyt amikor kitaszította országából fiát ünnepelték a gyermeket amikor az apja száműzetésével megüresedett trónra ráültették s most ünneplik a hazatértet, aki gyermekét felemeli a trónról és egy másik játékszer mellé ülteti le. Az ünneplők nem változnak, csak az al­kalom változik. S nincs változás egyben: min­dig azt ünneplik, aki hatalmon van. Hogy j apa-e, vagy fiu, számüzötl-e, vagy száműző, trónkövetelő-e, vagy legitim uralkodó, — mindez mellékes. Fontos csak egy, fontos csak az, hogy uralmon legyen. Akié a hatalom, azé az ünneplés. Ki nézi azt, hogy milyen szinü liliom van pajzsára festve, csak győzzön, ki törődik azzal, hogy milyen gombot hord gomb­lyukában, csak a siker igazoltja legyen, ki törődik azzal, hogy milyen zászlóra esküdött fel, milyen programot hirdet s milyen igaz­ságokat szövegezett ki a kapukra, — a győ­zőé a lelkesedés és a hódolat övé a babér és a virág, férfiak esküje és asszonyok mo­solya, övék a vér és övék az arany. Ki tö­rődik azzal, hogy tegnap pereat-ot kiáltottak arra, akit ma maguk fölé emelnek s hogy hol­nap meg fogják tagadni azt aki ma fejük fölé emelnek? Nem is a győző a fontos, ha­nem a győzelem. A győző csak mint a győ­zelem haszonélvezője jön számba. A győze­lem mindég haszonnal jár s haszonnal jár nemcsak a győzőre, de az éljenzőkre is. A győzelem címeket osztogat, koncot dobál szét, kitüntetéseket záporoz, karrierek szárnyalnak fel s exisztenciák mélyülnek el a győzelem nyomán. Ma éltetik a királyt s holnap éltetik a köztársasági elnököt, ma eldördülnek az ágyuk a hadvezér tiszteletére s holnap a bevonuló ellenséges marsallt köszöntik a rakéták, mint ahogy a kakas üdvözli a felkelő napot ugy ün­neplik a felkelő uralmat. Aki elbukik, azt még a rágalom szennyébe is belefullasztják, aki győzedelmeskedik, annak számára nincs elég ünneplő szó s nem tud eleget hajlongani a derék. Csudálatos-e, ha a kritikátlan em­berek beleszédülnek abba a dicsőségbe, ame­lyik nem nekik, de hivatali hatalmuknak, sok­szor nem is hivatali hatalmuknak, de a hi­vatali halalommal való visszaélés lehetőségé­nek szól. Ami a magasztalást illeti, egészen végnélküli az emberek teherbíró képessége. Nincs olyan ember, aki az őt megillető dicsé­reteknek százezerszeresse alatt is összeroppan­na. A sors végtelen erőt adott az embernek a dicséretek hordozására. Olykor egyetlen tö­vis ölni tud, de a babér tonnáinak súlyát meg sem érzi senki. A gazdasági nyomorúság kiölte az embe­rekből az önérzetet s a függetlenség büszke érzését. Az ünneplők élni akarnak s ugy gon­dolják: minél jobban éljeneznek, annál job­ban vétetik magukat észre. Nem a hőst ün­neplik, nem is az uralkodót a bölcset vagy a jóltevőt: az eltartójukat ünneplik, vagy abban a tudatban, vagy abban a reményben, hogy jut nekik konc, állás vagy kitüntetés. Gessler ka­lapja előtt hajbókol ma mindenki s senkinek még csak az sem jut eszébe, hogy a kalap alá is tekintsen: kinek feje hordozza a térdre­parancsoló kalapot? A bukaresti színháznak nemcsak Bukarest a színpada. Országok választóvonalai e te­ELOMZETES: Havonta helyben 3-29 vidéken és Budapesten 3-00, KUIfttldtSn 6-40 pengd. — Egye» izém Ara hétköz­nap 16, vasAr- és Ünnepnap 24 IIII. Hir­detések felvétele tarifa szerint. Megje. lentk héllO kivételével naponta reggel kintetben nem választják el egymástól az embereket A megnehezedett életviszonyok nem tenyésztik ki magukból a polgári önérzetet. Mindenki nagy ember, aki uralmon van. S mindenkinek kijár a hódolat az uralmat gyakorolja. S aki az uralmon van, nem válo­gatós. A hiúság a legnagyobb demokrata. Az ember nem nézi származását, hitét hazáját, jogosultságát annak, aki magasztal. S talán még jobban esik attól a babér, aki tegnap beléndekkel kinált. Nincs nagyobb öröm, mint hatalmat gyakorolni az emberek felett S a magasztalóknak megvan az az érzésük, hogy az ünnepelt dicsőségében osztozkodnak. A bukaresti példa eléggé tanúsítja: mit ér annak a népnek magasztalása, akit megfosz­tottak önérzetétől, kitudtak jogaiból, akinek függetlenségét összetörték s akit szervilissé ne­veltek cselekedetben és gondolatban. 21. Károly a román írónőn Rená és nyugalom egésx Romániában — A Király folytatfa ta­nácskozásait Braíianu pártja nem folyíaífa ax obsiruKciói, fianem támogatja as uf Királyi Bukarest, junius 10. Az előre ismertetett program szerint folyt le Bukarest történelmi vasárnapja. A volt emigráns trónörökös ma már II. Károly néven Románia uj királya, aki fiát, Mihály trónörököst, az eddigi királyt »Gyulafehérvár nagyvajdájává« nevezte ki. A nemzetgyűlés elfogadta a javaslatot amely szerint Ferdinánd utóda II. Károly. A királyt ezután küldöttség vitte be a parlamentbe. Le­tette az esküt, majd beszédet mondott. »Eskü­szömhogy sértetlenül megőrzőm a nemzet területi integritását«, — mondotta. A király ezután bevonult palotájába és át­vette az ideiglenes Mironescu-kormány lemon­dását. Károlyt októberben akarják megkoro­názni, amikorra — remélik — rendeződik Heléna hercegnő ügye is, aki egyelőre nem akarja visszaállítani az életközösséget Károly­nál. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Bukarestből jelentik: A keddi nap nem ho­zott ujabb fordulatot a belpolitikában. Az uf kormány még nem alakult meg és ugy látszik csü­törtök előtt nem is várható Maniu miniszter­elnöki megbízatása. A király most a gazdasági és pénzügyi élet szakértőivel fog tanácskozni és kikéri ezeknek a véleményét a helyzetről. A belügyminisztériumba ezrével érkeznek a táviratok, amelyben a lakosság örömének ad kifejezést Károly visszatérése felett. Kedden este egyébként szenzációs fordulat következett be, amennyiben ! a liberális párt egysége váratlanul ismét helyreállt. 'Az összes, disszidensek visszatérlek a pártba és aláve­tették magukat a pártfegyelemnek. Ezt az el­határozást Bratianu György, valamint a többi disszidens liberális politikus és a liberális párt vezérei között folytatott tanácskozások előzték meg, amely tanácskozások eredménye­képen Bratianu György ék dezavuálták önma­gukat, visszavonják hétfői nyilatkozatukat és visszatérnek a liberális pártba. A fordulatot az idézte elő, hogy a liberális párt vezérei, Vintilla Bratianu és Duca köte­lezték magukat arra, hogy nem folytatfák az obsírukclót Károly ellen és támogatni fogják a karlista rendszert. Poli­tikai körök értesülései szerint Vintilla Bra­tianu egyébként néhány hónap múlva teljesen kiválik a politikai életből és visszavonul a magánéletbe. Bukarestből jelentik: A nyugalom és a rend biztosítására tágkőrü intézkedések történtek. Cihoski tábornokot a volt hadügyminisztert, a hadsereg főparancsnokává nevezték ki. Pro­dan tábornok átvette a bukaresti helyőrség főparancsnokságát. Bukarest uj helyőrségi fő­parancsnoka elrendelte, hogy mindazoknak lakása körül, akik szerepet játszottak a ja­nuár 4-iki aktus létrejötténél, óvintézkedése­ket foganatosítsanak. Eszerint több lakást meg­figyelés alá helyeztek. A posta kormánybizto­sává Theodorescu Sándor ezredest nevezték ki. Svájcban "héssiiteitéte eíö a puccsot Genfből jelentik: A Corriere della Ticino luganoi lap érdekes részleteket közöl a puccs előkészitcséről. A puccsot svájci területen szervezték meg. Április 24-cn :iagy tanácskozá­sok voltak Bellin:;onában, ahol Károly meg­bízásából Sütron herceg, a Maniu-kormány képviseletében a lurini román konzul és töDb Milánóban és Genfben elő román politikus vett részt. Ott volt a titkos összejövetelen Avarescu tábornok is. A tanácskozás a Met­ropo/e-szállodában folyt le. A megjelent poli­tikusok a legnagyobb részletességgel kidolgoz­ták Károly visszatérésének tervét. Egy nap­pal később Károly is megérkezett Bellinzo­nába. Ezen a napon hajnalig folytak a tanács-, kozások és a volt trónörökös azzal utazott el Luganóból, hogy semmi esetre sem érheti ku­darc vállalkozását

Next

/
Oldalképek
Tartalom