Délmagyarország, 1930. június (6. évfolyam, 122-144. szám)

1930-06-08 / 128. szám

20 amam DFLIW^HYARORSZAG 1930 fnnfag g. F ESTÉKEK, ZOMÁNCOK, PADLÓ LAKKOK, OLAJOK, VEGYlARUK, KEFEARUK, m~ HIDEGENYV, "VfM PADLOBEERESZTÖ le»lékkere»kcdé»e Tisza Lajos körút 51 Legolcsóbb beszerzési forrás TELEFON: 196 derikj abból, ha nem szavaz meg valamit a köz­gyűlésen. Dorozsma még nincs egészen tisztában azzal, hogy hol van megrajzolva helye a nap alatt Két malomkő kőzött őrlődik fel élete. Egyik ré­zé Szeged felé vonzódik s mindenképpen a sze­gedi nexusokat akarja erősilenL A másik rész a tanyák felé orientálódik s azt hiszi, jövője csak igy tud izmosodni. A két gondolkozás kél világnézlet reprezentánsa s mindkét felfogásnak megvannak a kétségtelen argumentumai. Arra azon­ban nincs ereje Dorozsmának, hogy kétfelé is kacsintgasson — pénzével s ez a vívódás ma tö­kéletesen remis. Szegednek kellene a játszmát el­döntenie, felismervén annak a kulturális és gaz­dasági szükségességét, hogy Dorozsmát necsak hű­béreseként kezelje, hanem ugy, hogy a falu is meg tudja számítását találnia egymásrautaltságuk­ban. — Do ut des, — ezzel lehetne virágzó perifériát t eremtenie Szegednek... Dánfel Mihály. 16 LICHTMAN CIPöK BALLY CIPöK Belvároil Cipóüzlet Szeged, Síéehenri térll.VAro«lhé',hiit Tapétalécek Frclmann műkeres­kedőnél, Takaréktár u'-ca 8 szám. $ Speciális képkeretező mUhely I! dtsztárpyak é» e«óe*zkS?0k teglzl*sesebb, elismert kfl­tfln'eqes kivitelben, feltűnő mcsó árakon kaphatók 153a Relch Mór tS Fia R.-T., Kelemen IL 11. sz. Ezüst Kerékpárok földi gyártmánynak n.iak és haHzn&ltak 100-tSl, atk k. p.-ért KECCEH irógép 6s kerékpár raktárában. Gammlk és felsze­relésl cikkek meglepi ölesén. Javító mühelT Széchanvl tér 8. 100 A városi ütemek gazdálkodása A városnak ezidöszerint kilenc üzeme van, nevezetesen: szeszfőzde, zálogház, gőzfürdő, téglagyár, mezőgazdasági üzem, autóbusz­üzem, kisvasút, köztisztasági-telep és a szín­ház. 1928-ban kettővel több volt, de a hir­detési- és a halászati üzemet a város idő­közben megszüntette. Az üzemek közül nyereséget mutat fel a szeszfőzde (334 pengő), a zálogház (10.480 pengő) és a gőzfürdő (26.101 pengő). Ráfize­tés nélkül megy, de nyereséget nem mutat fel a téglagyár, a mezőgazdasági üzem, az autó­busz és a köztisztasági üzem. A kisvasút és a színház azonban veszteséggel zárult. A veszteség a kisvasutnál abban jelentkezik, hogy az üzem mérlege csak a városi pénztár támogatásával tartható egyensúlyban. A színháznál azonban igen szembeszökő a veszteség, mert a város által adott 121 ezer pengő szubvenció mellett még további hl.354 pengő üzleti veszteség mutatkozik. Ezenfelül még a hitelezők között is szerepel a város, pedig a mai helyzetben aligha jó adós a szín­ház, ugy, hogy a városnak az 1929. naptári évben több mint 207 ezer pengőjébe került a színház. Ez a december végei eredmény volt. Hogy a szezon végéig mekkora lesz ez az összeg, azt még nem ismerjük, de ez még előreláthatólag növekedni fog. Tagadhatatlan, hogy ez a veszteség igen nagy tétel a város kiadásai kőzött és ennél a pontnál a város vezetői lesznek hivatva ku­tatni a kérdést, hogy mindez: miértT Szorosan véve nem tekinthető önálló üzem­nek a városi vizmütelep és a közvágóhíd, mégis rendeltetésüknél fogva némileg ide so­rakozlathatók. Ezekről megállapíthatjuk, hogy az 1929. évben derekasan prosperáltak. A vízmüveknél a vízvezetéki dij jövedelme és a telep kiadásai kőzött 67.000 pengő felet­leg mutatkozik. Ezt az összeget átadták a víz­vezetéki tartalékalapnak. A közvágóhíd bevételei 206.000 pengőt tesz­nek ki, mig a kiadások összege 135.000 pengő volt Nézetem szerint a téglagyár és az autóbusz* üzem nem tekinthetők olyan közcélú altruista intézményeknek, amelyek akár csak mérsé­kelt nyereség elérésére is nem törekedhetné­nek. Ebből a szempontból vizsgálva e kér­dést, ezeknek az üzemeknek gazdálkodása is joggal birálat tárgyává tehető Megemlitendőnek tartom, hogy az 1928. éti­vel szemben az üzemek eredményessége visz­szaesett. mert amíg 1928-ban 116.000 pengőt adtak át hozzájárulás fejében az üzemek a kőzpénztárnak, addig ez az összeg az 1929. évben már csak 36.000 pengőt tesz ki. Ennek a 80.000 pengős visszaesésnek az okait kntathl kell és a súlyos gazdasági viszonyok ellenére is oda kell törekedni, hogy az üzemek cél­tudatos és lelkiismeretes gazdálkodás mellett minél többet juttassanak a közpénztárba és ezáltal a város, de végeredményben az adó­fizető polgárság helyzetét könnyítsék. Dr. Cserzy István. Mielőtt a lUrddszezon beAllna ondoléltassa a haját géppel Dudás fodrásznál, 30 napig mérsékelt Arak 1 80 Itópherctezls, biondelhcref htsztfós Sv^f^s Kárpáti képszalon 6e mOkeruskedéeben, Klaazál tér és Oroszl&n •. Bárok. Tel. 22—27. HAGY MELEGBEN KONYHÁJA HŰVÖS, HA GAZON FÚZ. 9 A gázgyár ¡unius 30-ig ad ingyen gázórát és 5 m. csatlakozóveze­téket bárkinek. A munkadíj megtérí­tése cimén 3 pengőt fizet csak és 12 pengő óvadékot. Kétlángu gázresó havi bére 50 fillér. Gázgyár városi Kölcsey ucca 11. llOuala Telefon: 20-62.

Next

/
Oldalképek
Tartalom