Délmagyarország, 1930. június (6. évfolyam, 122-144. szám)

1930-06-08 / 128. szám

IS DÉT,MA GYAR0HS7 KG f^30 funms 8. íbrahám László raStTíkSr szobafestést, mázolást, homlokzatfestést legújabb külföldi min ák szerint. Áralánialiel készséggel szö gé ok, hivésra házhoz megvek 68 Műhely Vitéz ucca 5. Lakáj Liliom UCCB 12., emelel. Tallózás a gabonaértékesítés körül Egi7 szakértő irja nekünk az alábbi sorokat: Kiinduló pontnak legalkalmasabbnak látszik az 1906. éri termőév, mert erre termelő és kereskedő egyformán kellemesen visszaemlékszik, lévén ezen termőév minőségileg és mennyiségileg egyike a legjobbaknak. \z 1906. évi tiizavidéki termésünkért a külföld egyszerű minták alapján valósággal versenyzett Maradjunk csak Szegeden, mert ez volt a legnagyobb átrakodó állomása a tiszai búzáknak, ahol a tiszaridéki búzákra osztrák, német, orosz és svájci vevők pályáztak és legnagyobb örömünkre nem győzték eléggé dicsérni a szép piros és sikérbőségü búzánkat \ legelső szállítmányok megteMntése után a külföldi vevők eltávoztak és a továbLi uszályokat már teljesen rábízták kereskedőinkre és tárházainkra. A tiszta, szép piros és acélos tiszai búzánk a háborús évekig könnyen voltak a külföldön elhelyezhetők, a háború után azonban évről-évre kevesebb lett a külföldnek konveniáló kiváló buzafajunk és ebben kell nyilván keresnünk egyik okát, ami buza-exportunkat béni ja. A búzaminőség romlásának okait pedig részben a földterületek felaprózásában és a különböző búzákkal tőrtént kísérletezésekben látják a hozzáértő körök, minélfogva nem látszik exportunkra előnyősnek a földek elaprózása, mert a kisebb területek müvelése korántsem történik szakszerűen és ugyancsak hátrányos a minőségre a sok kísérletezés a kiadósnak vélt különféle buzafnjokkal. Kővetkeztetésképen az export érdekében a kisebb termelők gyakorlati kiképzésére nagyobb gondot szükséges fordítani, továbbá jó trágya és tiszta acélos tiszai búzavetőmag átengedésével az egész vonalon mihamarabb hozzá kell fogni a szakszerű termeléshez. A minden szakszerűség nélkül kezelt földkerületek terméke sem az a piros és acélos buza, amelyet a külföld keres, hanem változatosan keverékes, üszögös, színtelen és könnyebb fajsúlya hazák, mely búzákat aztán a különféle gyűjtőhelyek a prima búzákkal összeöntve hozzák forgalomba és ha az ilyen kevert búzák külföldre kerülnek, rontják búzánk jó hírnevét. Tisztában van azzal mindenki, hogy a tiszavídéki búzáinkat tekintet nélkül a búzaárak mindenkori alakulására, keresik, amit legjobban igazol a folyó decemberi üzleti alakulat, amikor a külföld csak a tiszavidéki búzákért jelentkezett és azokat csupán a tiszavidék állomásain fogadta el jóllehet ilyen búzakészletek Budapesten is tároltak. Amíg tehát a minőség tekintetében országosan nem lehet export eredményt elérni, addig a liszavidéki búzák márkát jelenlenek. A magyar si>eciaIitásokért, mint paprika, a pesti disznózsír, a pesti háromláhlás szalonna, mely cikkeket a külföld akkor is kereste, amikor a spanyol paprika, illetve amerikai disznózsír és amerikai szalonna alacsony áralakulásai mellett drágábban juthatott csak el hozzájuk, a külföldi vevőkre mindig számítani lehet. Éppen igy fogják keresni jobb áralapon a tiszai és majd az egyéb vidéki búzáinkat is külföldön, ha azokat a bfkehe'l inimü-égbeti >iirt;uk szállítani. Jó szolgálatot lenne a kincstár a magyar buza hírnevének, ha a szakszerűen kezelt állami birtokok búzatermését, mint mintakükleményeket a termőév első periódusában vinné piacra és nem az eddigi gyakorlat szerint csaknem az uj buza beérése előtti időszakokban és ezen kiváló buzafajok eladási feltételei kőzött szerepeltetné azon kikötést, hogy a kincstári búzakészletek beigaaoltnn export célokra adatnak el. Ha pedig a kincstár jó gazda gondosságával mégis búzát tartalékolni kiván, akkor jelentkezzen a vevőnek kevésbé kiváló búzákra és azokat kezeltesse ki jobb minőségűvé. I MagyarortzAn legjobb lilrnevU órMcégc BRAUSWETTER JÁNOS s " (irot AI)|) »nyl Albert (lukul«) uccu 2V tzém. SEX igazán mindent tisztit, fényesít, súrolI amellett fertőtlenít. Ára mégis ZO fillér. Kapható minden drogériában, fűszer- és iestéküzletben. Hatezer mázsa hal a Fehértóban Nincsen hatezer mázsa hal a Ffhértóban — de lehetne, ha ezt a ma értéktelen területen iialtenyésztésre használnák fel,az alább leirt terv szerint, amely kiváló szakembertől származik Rendkívüli fontossága problémája az Alföldnek a nagykiterjedésű szikes területek hasznosításának kérdése. Itt van Szeged város határában a Fehértó, ez a lapályos, mélyenfekvő terület, amelyben a vízállás nagysága a talajvizekkel és az esőzésekkel változik. Hogy hogyan lehetne ezt a jelentékeny, körülbelül 3000 kataszteri holdnyi területet felhasználni, ez a kérdés régebben és ujabban egyformán sokat foglalkoztatta a laikusokat és a hozzáértőket Néhány héttel ezelőtt e terület rizstermelési kísérletei keltettek bizonyos feltűnést. Megkérdeztük ennek a kérdésnek egyik kiváló ismerőjét, Doránszky Károly nyug. műszaki tanácsos urat, hogy mint vélekedik ő ennek a területnek a kihasználásáról? Kérdésünkre az alábbi választ kaptuk: — Véleményem szerint, a Fehértó, amenynyiben az állam megépíti a pestraegyei vizek levezetésére a dongóéri csatornát, a csatorna felhasználásával, de mindenképen a Tisza egy alkalmas szakaszán építendő szivattyútelep segítségével, amelyből a vizet nyilt árkon vezetnék a tóba, könnyen és aránylag kis költséggel alakitható át halastóvá. Az igy táplált vízfelületnek természetes lefolyása van a holt Tisza felé. — Hogy a Fehértó akár jelenlegi stádiumában is kiválóan alkalmas megfelelő vízállás esetén a haltenyésztés jövedelmező üzésére, azt mutatták az 1915. és 1916. vizbő esztendők, amikor pusztán Isten kegyelméből szaporodtak ugy el a halak, hogy a szó szoros értelmében meregették Okét a tóból. — Ha az igy keletkező halgazdaságban csak 2 métermázsa halat számítunk holdankint, már az is 6000 métermázsát jelent egy esztendőben. Tekintve, hogy a vízmű és a csatorna megépítése mintegy 5—600 ezer pengőt emésztene fel, ugy gondolom, hogy az ebből származó jövedelem bőségesen elég volna a beruházásokra felvett kölcsön törlesztésére. — Azonkivül, hogy már maga a halastó Is jövedelmező vállalkozás lenne, a folyton cirkuláló viz előnyösen változtatná meg a talaj struktúráját is, amennyiben feloldaná a sziksót és iszaplerakódásával megjavítaná a talajt, úgyhogy a halastó husz-harminc vagy ötven év múlva helyet adhatna a másik tervnek, a tó mezőgazdasági megmunkálásának^ — Ugy tudom, hogy halászati felügyelőség még a háború előtt kidolgozott és benyújtott a városnak egy hasonló tartalmú tervet, amelyben a rendszeres, tehát hizlaló medencékkel stb.-vel felszerelt halastó költségeiül 600.000 aranykoronát jelöl meg. Ez az összeg manapság sem emelkedhetik az egymillió pengő fölé, itt áll tehát a város számára egy lehetőség a munkanélküliek foglalkoztatására és egyben rentábilis vállalkozás alapítására, —- Megjegyzem még, hogy a tanyai ember már rég felismerte a szikes talaj hasznosításának ezt a módját Sokhelyen találunk szobanagyságú halastavakat Szeged környékén, amelyekben a ponty sokszor félkarnaggságura is megnő. Palríász István. NMtMMMAMMMAMMMMMaMMMMMM Első kézből, magától a Weiss Manfréd-gyártól, tehát gyári árban » vá»árolholfa C S £ P E- 1/ kerékpArfAl a gy r szegedi lölerakolában, TISZÖ La|OS kÖrU 42/d. (V| singer-poiota.) N05, férfi és versenykeréKpárok. A házlnyulíenyészíés Nem is olyan régi keletű, amikor a földművelésügyi minisztérium is lépéseket tett, felismerve a házinyultenyésztés jövedelmezőségét. Annakide jén Németországból importáltak tenyészanyasyjt és azt az ország tenyésztői kőzött szétosztották. A nyultenyésztők azon tábora, akik ok- és célszerűen tenyésztenek, ma már biztos alapra fektették le tenyészetüket, előre kiszámítva a jövedelmet. Előnyős és igen könnyű az alap lerakása, ha ezt tudjuk. Nálunk Magyarországon, de különösen Szegeden sok ilyen kisebb-nagyobb tenyészetek vannak, amelyek a jövedelem fokozását tervszerűen bevezették. Eddig a nyultenyészlés a kisemberek foglalkozásszerü szórakozása volt. Hasznot váró s jövedelem után áhítozó üres éléskamránk ezt a szórakozást is apró pénzre váltotta. Azoknak a kisembereknek a száma, akik «k!:or sportszerűen, ma p«dig jövedelmez« nyuitenyésztést folytatnak, napról-napra növekszik. A nyultenyészlés még akkor is hasznos, ha csak otthon maradunk és dolgozunk a tenyésze'ben. Akik semmiféle állatot még nem tartottak, azok nem tudják, hogy miként alakul és csillapodik a nehéz napi munka után az ember idegzete kedvenc állatai közölt. Azonban, hogy a jövedelmezőségét megvilágítsam, egy példát hozok fel. Január elejével tenyészetbe állítunk 10 drb anya és 2 drb hím nyulat. Átlagos suiyuk drb-ként 4 klgr. Az anyák egy évben 4-szer ellenek s minden fészekaljból 6 drb fiókot hagyva, 50 százalékos ivaröröklés meilett az év végéig 312 drb nyalunk lesz. Lesz pedig 60 drb 10 hónapos, 60 drb 7 hónapos, 60 drb 4 hónapos éü 132 drb 2 hónapos, ha az első ellésből 12 drb ellését is számítjuk. A súlygyarapodás a nyúlnál az első 7 hónapban ¡»»/g kiló. Egy-egy nyul tehát körülbelül 2 klgros, ami kb. megfelel 624 klgr. élősúlynak. Ezt értékelve á klcr-ként 1 Denaős eladási ár mellett jövedelmük 624 pengő. Élelmezésre pedig mindössze 363 pengőt kell fordítani. Tiszta jövedelem: 261 pengő, amely ősszeg a befektetésnek 72 százalékos kamata. Hogy a házinyultenyésztés eddig nem terjedt • el kellő mértékben, annak az volt az oka, hogy az eleség kiadása még 18—20 hónappal ezelőtt is háromszorosa volt a mainak. Vagyis biztos ráfizetés mellett kinek lett volna kedve a tenyésztéshez? Ma azonban már érdemes ezzel a tenyésztéssel foglalkozni, nemcsak a konyha részére, de azfrt is, mert a jövedelmei állandóan fokozni lehet. Bognár Mátyás. Jégszekrények, " törkimérőkészülékek kedvoző fizetési feltételek mellett kaphatók „RTLRSZ" hűtőkészülékek vállalata i Budapest, VI., L&s&r a. 14. Artegyz«k Ingyen ém béranlm. Poloskáslakást dan gázzal kizárólag csak a Zyklon Gázipari és Kereskedelmi RT. tisztit. Szegedi kirendeltséGTűnk a Lakásfertötlenltö Vállalat Sxeged, Dugonics tér 12. Telefon: 21—77. 262 Magas áron vásárol főiskolai és középiskolai szépirodalmi^8 könyveket Szűkíts antiquarium