Délmagyarország, 1930. június (6. évfolyam, 122-144. szám)

1930-06-08 / 128. szám

DÉLMAGYARORSZAG 1930 junius 8. BUTOR legfőbb 28 legszebb legolcsóbb Ciilfll AV I áe^lÁ butorgyárosnál Címre figyelni! i#HIIMCV IiCImIU Feketesas u. 15. Részletfizetésre készpénzárban. hivtiik a választás zsűrijébe, igy szólt (most már a misszek elutaztak, el szabad talán mondani): — Engem, a régészt hivtak zsűritagnak I... Eb­ben célzást látok négyezer év előtti hölgyeimre.., Móránk egyébként legutóbb Lebőn ásatta négy­ezredes barátnőit Bement egy Iebői magyarhoz és megkérte, engedje főiásatni a földjét, mert oda is elnyúlik a négyezeréves temető. A lebői magyar sok gonddal-bajjal belement az üzletbe, — legalább az igazgató ur megfordítja a földet! —, tlc ki­kötötte, hogy a régészeti igazgató urnák itcitmé. rési engeáfilyt kell szerezni a szegedi pénzügyigaz­gatóságnál. Móra belekénytelenkedett a dologba, igy lelt kijáró a négyezeréves kincsei-hölgyei miatt Amikor aztán meg .volt az engedély, a lebői magyar zsebretette az irást, aztán igy szólt Mórához: — Igazgató ur, most már^ hogy itt van. ásassa föl az udvaromat isi — Minek az öreg? Ott nincs temető.., — Hát mer az italmérési licenchez — pincét Is köll ásatni... Fényképeket, 9 r»«Mfll-kap«t, oaoportképrt, levelnzAUpok&t lenolotóüüan . SIMONTl fényképüsznél, S7éohenví tér 8. lerneT-hérbnn Korz-» MnzIfAl nemben ÍA hangs zerkészitö Rakelthúrozás. Gramofon, lemez Kelemen ucca 7. 167 GJÖ S1STERS GYAPJÚ FÜRDŰTRIKÚK amerikai formákban, napon és vizben szintarlóak. 70 Gyári lerakat: Pollák Testvéreknél Csekonics ucca és Széchenyi tér. Nagy választék fürdő­cipők, sapkák,ővek és napernyőkben. GJÖ A gázgyár ügye Irta Wlmmer Fü'.öp. A Délmagyarország legutóbbi cikkének írójá­val a Stark-féle két szakvélemény alapján kö­zölhetem: nem áll az, hogy Stark két szakvéle­ménye a városra kedvezőtlen volt, sőt ezen két szakvéleménynek köszönhetjük azt. hogy a gáz­gyár az utolsó gyűlésen már beismert évi 870 ezer pengő bruttó jövedelmet. Stark az ő any­nyira körültekintő és gyakorlatj szakavatottság­gal kidolgozott eleboratumában ezen bruttó jöve­delmet már kimutatta, illetve bizonyította és csak Stark e szakvéleménye által jutottunk Pick Jenő és én ahhoz, hogy az általunk már évek óta ál­lított százezreket kitevő nagy gázgyári haszon, — amelyet nekünk elhinni soha nem akartak, — most már tényként jutott be a közvéleménybe. Ami Stark szakvéleményében a városra kedve­zőtlen volt, az, amire én utolsó cikkemben már rámutattam és aroire most újból felhívom a Hét­fői Rendkívüli Újság és a Délmagyarország cikk­írójának szíves figyelmét, annál inkább, mivel nem tudom miért ignorálta ezen első fejtegetése­met, most már azonban elvárhatom tőle, hogy az ellenfél fejtegetéseit is kisérje figyelemmel, ami­kor azután a »bresztlitovszki békekötés« ténye re­mélhetőleg némileg kétessé fog válni előtte is. Stark ur szakvéleményében ugyanis csak azt bizonyította, hogy a gázgyár megváltása 1929 vé­gén, amikor tehát a megváltást már csak 1930-iki érvénnyel tudtuk volna eszközölni, már nem vol­na előnyős a városra, mivel azon ősszeg, ame­lyet szerződés szerint megváltásként fizetnünk kel­lett volna, különösen az 1930-iki évet megelőző három már nagyon kedvező év beszámításával oly nagy lett volna, hogy azon előnyök, amelyek birtokába a gyár megváltása által a háramlás előtt most már csak öt éven át jutunk, a lefizetendő nagy megváltási összeget már kellően nem ellen­súlyozták volna. Szívesen felajánlom a tisztelt cikk­írónak Stark ur ezen két nagyon tanulságos szak­véleményét, hogy minderről meggyőződjék. Amikor pedig igy most már bizonyítva van, hogy Stark ur mindkét szakvéleménye nemcsak hogy nem kedvezőtlen a városra nézve, de az egész most folyamatban levő ujabb bérbeadás kérdésében rendkívül fontos és értékes adatokat tartalmaz, feltétlenül elesik a cikkíró ur aggálya aziránt, hogy a vános Starkot küldte ki mint az ő bíráját a döntőbíróságba és nagyon helyes volt a polgármester ur azon megjegyzése, hogy ha az ellenfél nem kifogásolja Starkot, a városnak bizonyára nincs erre oka, a gázgyár pedig tény­leg nem kifogásolta Starkot és anélkül, hogy a döntőbíróság által hozandó Ítélethez itt állást fog­lalhatnék, megvagyok győződve arról, hogy Stark ur ott a döntőbíróságban nagyon is a helyén van. Ami most már a kurzuslap három folytatásban történt legutóbbi fejtegetéseit illeti, a tisztelt cikk­írót elsősorban fel kell világositanom aziránt, hogy a bérbeadás nemcsak nem zárja ki azt, hogy a gázgyár a város birtokába kerüljön, de sőt az az előnye is volna, hogy a gázgyár azonnal a bérbe­adás iránti szerződés aláírásakor ugy ahogy van, a város birtokába jut, — anélkül, íiogy az ezen esetre Kikötött 1.400 000 pengőt le kellene fizet­nünk, — állandóan birtokunkban is marad, mind­azon uj befektetésekkel, amelyeket a gázgyár a bérbeadás 25. évében kétségtelenül eszközölni fog és változatlanul a mienk marad a bérbeadás le­jártakor. Ha tehát a 25 éves bérbeadásról beszé­lünk, csak azt kell mérlegelnünk, hogy mi elő­nyösebb, ha bevárjuk azt a még őt és félévi idő­tartamot, 1935 november l-ig. amikor a gyárnak a városra való háramlása beáll, — ez eSelben va­lószínűleg a háború és a háborút követő rendkí­vüli időre való hivatkozással perrel meg'ám adva. — megfizetjük az 1,400.000 pengő megállapitott megváltási árat, számitanunk kell arra, hogy köz­vetlenül a háramiás előtt ezen 5 és i/, éven át a gyár uj befektetéseket eszközölni nem fog és a szerződési pontok betartása mellett is ez 5 és i/j éven át elmaradt uj befektetések hiánya folytán egy olyan üzemet veszünk át, amely azonnali ujabb befektetéseket a város részéről szükségessé tesz, úgyhogy e nagyobb és az egész 25 éven át mindig ujabb és ujabb befektetések szüksége miatt mindig uj összegeket fektetünk be a gyárba, ame­lyek természetesen ugyan haszonnal is járnának, — vagy pedig bőr beadjuk 1935 november 1-től kezdődő 25 évre a már minden vita nélkül bir­tokunkba jutott gyárat elmarad az 1,400.000 pen­gő megváltási összeg, elmarad minden további befektetés, illetve pénzkiadás a város részéről, ellenben kapunk már most azonnal 1930-ban, 5 és fél évvel a háramlás előtt egy nagyobb bér­összeget amelyet — amint mindannyian tudjuk — a város jól felhasználhat Ez összeg nagyságára nézve, anélkül, hogy ezt végső, helyes ellenértéknek odaállítani kívánnám, a felajánlott 3 millió helyett példaképen most azon­nal fizetendő 4 millió pengő bérösszeget veszek számításba, ezen 4 n i'lió most lefizetendő összeg 1935 november 1-ére, a bér tulajdon képeni íefi­zetési idejére pontosan 6 milliót jelent ehhez jön a megállapodás szerint fizetendő 1,400.000 pengő lefizetésének elmaradása, kapnánk bérősszegként 7.4 milliót. A gázgyár most már az utolsó gyűlésen 870.000 pengő bruttó jövedelmet vallott be az igénybe vett tőke terhe nélkül; ha már most reánk nézve elég előnyösen az összes tőke terhét csak azon két millióval veszem számításba, amelyet a gáz­gyár az 1926. évi szerződés alapján befektetett és ezen 2 millió tőkének 8 százalékos kamatját 160 ezer pengővel veszem számításba, marad évi 700 ezer pengő tiszta fölösleg és a bérbeadás tényle­ges ellenértéke tehát abból a számfejtésből áll, milyen ősszeg téii'.endő meg annak előzetesen egy­szerre, aki 25 éven át évi 700.000 pengő jövedel­met átenged. Ezen ősszeg az egyetem matematikai tanárának számfejtése szerint 10.6x700.000, vagyis 7.4 mil­lió, annyi tehát, amennyit a 4 millió készpénzfize­téssel fentiek szerint minimálisan követelnünk kell. Maradna az üzem 25 éven át várható fejlődésé­nek ellenértéke, amely ugyancsak ujabb befekteté sekkel érhető el, ezen ellenérték leghelyesebben egy megfelelő, nagyobb részesedés követelésével volna kifejezendő, amely legközelebb áll a »ge­mischte Wirlschaft. elméletéhez, mert »társas vi­szony« az egyik szerződő fél által óriási költség­gel létesített »Oberlandszentrale« miatt nem kép­zelhető; éppen ezen az egész Alföldet behálózni kí­vánó Oberlandszentrale áramának kombinálása a szegedi teleppel adja meg azonban az egész kom­binációnak órjási értékét városunkra nézve is. A négy millió — remélhetőleg ennél még na­gyobb összeg — lefizetése városunk költségvetését azonnal 350—400.000 pengővel javítaná, városunk villanyárammal való ellátása minden akármilyen; nagy fejlődés esetére biztosítva volna ugy az előt­tünk álló 5 évre, mint a további 25 évre, a gáz­gyár üzemét és kezelését a legszakavatottabb ke­zekben tudnánk. Azon harmadik eset pedig, hogy nem a gázgyárnak adjuk bérbe, saját kezelésbe sem vesszük át, hanem egy másik ajánlattevőt keresünk, kizártnak jelezhető azért, mivel nincs az a vállalkozó, aki ma vagy a legközelebbi őt évben ajánlatot tehetne egy oly vállalatra, amely­nek birtokába, illetve üzemébe csak 5 és fél év után léphetne. Az áramárakról — tekintettel arra, hogy a kér-, dés a most működő döntőbíróság előtt van, — j természetesen nem nyilatkozom, csak helyreiga­zítom a kurzuslap cikkét, hogy a 85 filléres árat csak a kávéházak, nagy üzletek és mulatóhelyek fizetik, a tulajdonképeni magánfogyasztás azon­ban csak 68 fillérbe kerül. Ezen tárgyilagos, számokon rerépltett érvelés­sel foglalok állást amellett, hogy a gázgyári cso­pcrttal folytassuk a tárgyalásokat, igyekezzünk a legmagasabb ellenszolgáltatást magunknak bizto­sítani, de ha az üzem várható és remélhető el­lenértékét megkapjuk, ne jelszavak, hanem gya­korlati, kereskedői felfogás és számítás döntsön.; Pünkösd vasárnap és hétfőn délután 6 órától katonazene az Ujszegedi Vigadóban Gomblukkötés (géppel) mlnHen «ntegra NITSOVITS, Iskola h. 25. 18S Magyar url családi üdülő Olaszországban Enkelbardt peasio. Laurana (Abbazia mellett). Villa Igea. Újonnan minden kényelemmel berendeavo. Saját strandfürdő, árnyas kert Kitűnő magyar házikonyha. Olcsó árak. — Felvilágosítást ad Enkelhardtné Budapest, IV., Váci ucca 11b. *3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom