Délmagyarország, 1930. június (6. évfolyam, 122-144. szám)

1930-06-08 / 128. szám

DftOîiGVJROBRZAG Mától keddig FOX FOLLIES éneke», láncos, zenélő és beszélő fllmrevli Benlamlnó Gigli felléptével Lammermoorí Lucia és a pazar kísérő mil sor (A Délmagyarország munkatársától.) Az idegen, akinek megmutatják az ujszegedi ligetét, elragadtatva kiált fel, a szegedi polgár is szivesen sétál egyet az ujszegedi bokrok között, az ujszegedi bennszülött pedig — nagyokat szitkozódik, hogy Újszegeddel senki sem törődik. Valahogy igy van Újszeged, amelynek sudár faóriásai között vurstlis hangulatban tobzódik néha vasárnapján az elet, de mögöttük, tul a liget szükreszabott határain, vergődik a jobbsorsra érdemes »falu«, elhagyatottságában, elmaradottságában. Újszeged Szegedhez tartozna, az I. közigazgatási kerülethez, ámde a városiasságnak nyomát keresve sem leljük meg. Újszeged azonban hálás. Bensőséggel ünnepli meg Szegedhez való csatolásának 50 éves évfordulóját, pedig Szeged az elmúlt 50 év alatt alig adott valamit Újszegednek, amelyik most mégis hálásan köszöni, hogy a nagy város 1880-ban magához fűzte. Hepe-hupás, görbe, rosszul, vagy sehogysera karbantartott és kövezetlen uccák, csatornahiány, rossz világítás.. . Az ötven év előtti Újszeged Csak néhány szó az ötven év előtti Újszegedről. Torontál vármegyéhez tartozott a kisközség, küzködve a Tisza—Maros szögében a folytonos árvizveszedelmekkel. A végzet akarta talán, hogy Újszegedet előbb nyelte el az ár, mint Szegedet, mert 1877-ben a Maros szinte eltörölte a föld színéről. Ili házából mindössze 7 maradt épen. A népkert már előbb megvolt. Annak még 1858-fcan vetették meg az alapját. Sivár, mocsaras területet, óriási gödröket kellett eltüntetni, irja Reisner János Szeged történetében. Felbukkant ekkor a terv: Szegedhez kellene csatlakozni. 53 esztendővel ezelőtt, junius 7-én összegyűltek az ujszegedîek a népkert előtti téren és elhatározták, hogy egyesülnek Szegeddel. Három évig kellett várakozniuk, amíg kívánságuk teljesedhetett. Hiába volt a régi óhaj, az egyesítés terve, előbb a többség ellenezte, azután a kisebbség áskálódott. Most már meg lett volna az egye1 Legközelebb Kertész Mihály magyar világattrakciója: Noe bárkája Belvárosi Moziban. m I sitést kimondó határozat, erre villongások törtek ki a lakosság között. Azt kívánták, hogy a város még a bekebelezés előtt vásárolja meg telkeiket Közben elment az egyesítést kérő határozat a minisztériumba, megindult az aktázás. A határozatot leküldték véleményezés végett Torontálmegyéhez, a megye uj gyűlést hivott egybe, amelyiken azután a felbujtott lakosság ismét az egyesítés ellen foglalt állást. Csak 1880-ban teljesülhetett a régi vágy. Újszeged egyesült Szegeddel és az I. közigazgatási kerülethez csatolták. Husz évig nem történik semmi Ez az egyesülés a gyakorlati életben egyelőre semmit sem jelentett A városnak az árvízkatasztrófa után alig lehetett az a gondja, hogy Újszegeddel is törődjön. A ligetben nemsokára itt-ott már villák kezdtek épülni, de nincsen egyetlen kövezett ucca, nincsen egyetlen lámpa, kocsiutaknak és gyalogjáróknak hire-hamva sincs. Nincsen orvos, nincsen gyógyszertár, nincsen iskola, nincsen templom. Semmi sincs^csak nyomorúság. Lantos Béla 1902-ben már maga az ujszegedi lakosság is érzi elhagyatott és elmaradott voltát. Ráeszméltek arra, hogy a város részéről a legmostohább bánásmódban részesülnek és csak arra jók, hogy pontosan megfizettessék velük az adót. Az ujszegediek ekkor elhatározták, hogy ha egyesületben tömörülnek, talán nagyobb erővel tudnák kívánságaikat a várossal elfogadtatni. Megalakult az Ujszegedi Népkör és 1902 junius 8-án egyhangúlag elnöknek megválasztották Lantos Bélát a 28 éves városi tanítót. És el lehet mondani: a mai Újszeged szinte mindent, amije van, Lantos Bélának köszönheti. Türelmetlen kicsinyeskedők és vak gyűlölködők nem törték meg energiáját. A mintaszerűen vezetett belvárosi elemi iskola igazgatója majd három évtizedet áldozott Újszeged széppé fejlesztésére és amint szemben ülünk vele, ma is még mindig lelkesedve beszél Újszegedről. „Két szék között mindig a főidre estünk" — ez a legújabb kor története — De sokat kértünk hiába — mondja Lantos Béla. Ha a Belvárost csinosították és mi is szerettünk volna egy-két morzsát az volt a válasz, hogy nincs pénz, Újszeged az külvárosrész. Akkor rendezgetni kezdték a külvárosrészeket. No, itt az alkalom, gondoltuk, megint kértük a hatóságot, segítsen Újszegeden. A válasz egyszerű és érthető volt: Újszeged nem tartozik a külvárosrészekhez, az belváros, ha majd azt rendezzük, rá is sor kerül így estünk mindig két szék között a főidre — Ami keveset elértünk, azt mind az Ujszegedi Népkór vitte keresztül. Az intézményeket sorjában igy vivtuk ki 1930 junius 8. panfoa Beta 1909-ben rendőrséget kaptunk; 1910-ben felszenteltük kis templomunkat és megkaptuk a gyógyszertárt; 1911-ben tiszti orvost nevezett ki a város Újszegedre. A háborús és forradalmi évek nagy pauzája után, 1923-ban lelkészi kirendeltséget küldött Újszegedre a belvárosi plébánia; 1925-ben minden ujszegedi lakos hidvámmentességben részesült. Ugyanekkor a templom az elvitt harangok helyett uj harangokat kap és órát; 1928-ban a Népkör kezdeményezésére a város a liget bejárója elé megfelelő bejáratot épit. Iskola, óvoda Lantos Béla kezdeményezésére épült. Legutóbb is 30.000 pengőt utalt ki a kultuszminiszter Lantos Béla közbenjárására a József főherceg-telepi iskola építkezésére. Az ő folyamodására juttatott a kultuszminiszter 800Ő pengőt az ujszegedi templom kijavítására. ő szerez vizet, kövezetet, lámpákat. Beszél, ir, küzd és tevékenykedik az éneklő madarak érdekében. Huszonnyolc évig szószólója a törvényhatóságban mindennek, ami Újszegeddel függ össze. És el kell mondani, hogy e sok munka után a legutóbbi! választásokban Újszeged nem juttatott mandátumot Lantos Bélának. Lantos ezután otthagyta Újszegedet és otthagyta az Ujszegedi Népkört. Most nélküle ünnepel az 50 éves Újszeged. « . A mai Újszeged egyik legjelentősebb számottevő gazdasági tényezője a Magyar Kender-, Len- és Jutaipar Részvénytársaság gyártelepe, amely ha teljes kapacitása kihasználható lenne, mintegy 1500 munkáscsaládnak tudna kenyeret biztosítani. Újszeged nyaraló jellegét erősen kidomborítja a Vigadó. A város, sajnos, nem hajlandó áldozatot hozni a tulajdonát képező és alapos tatarozást igénylő vendéglőre, amelyhez hasonló szép fekvésű, tágas nyári helyiség az országban alig található. Ifjú Körössy József, a Vigadó agilis bérlője nagy áldozatkészséggel a saját költségére festette és hozatta rendbe az óriási tánctermet és a többi helyiségeket és a maga részéről mindent elkövet, hogy megkedveltesse a szegediekkel az árnyas vendéglőt. Konyhája és italai mindenesetre mesasze fölötte állanak a szabványos nyári vendéglőknek. Kellemesen egészíti ki ezt a tőszomszédságában levő Virágh-kioszk, amely a szegedi Virágh-cukrászda ujszegedi kirendeltsége. Miután az uzsonnához a fagylalttal, süteményekkel és minden egyéb jókkal a városi Virághcukrászda látja el, fölösleges hangsúlyozni, hogy itt is minden elsőrangú. Mójusl 45% zsírtartalma HORTOBÁGYI luhturó viszonteladói ára M.5 20%-kal olcsóbbodott TelszBvelkezeti Központ, Budapest 4. postafiók 20. melltartók i haskötők orvosi rendelés szerint legmodernebb, legolcsóbb 31 StelneménAl, Külcsey-ucca 12. Sz. AZ ANGOL F>; „SE LTON A" S""! W \ Kézikönyv dtflalan. RsphsM: Ciehmann KESSftKí