Délmagyarország, 1930. június (6. évfolyam, 122-144. szám)

1930-06-07 / 127. szám

1930 junius 7. l)f T,M4IV * * G 9 MM !60 pengő ás kerékpár 25 DERY Gópáruház Hagy faviíó miibety i /lllzatró zcte, gumik gyári árban. STEFAN ZWEIG: A Délmagyarország regénye A RENDŐRMINISZTEE FOÜCHÉ ÉLETE Fordítottat SZINNAI TIVADAR ... 64 Tehát 1815-ben Napoleon csak' árnyékesászár, trónon ül, de az a trón már nem az övé, csak kölcsönkapta a sorstól bizonytalan időre. Ellenben Fouché most erősebb, mint valaha. Az ő erejét, amely ravasz, óvatos józanságból áll, megacélozta az idő, mig Napoleon szenvedélyessége elvesztette a lendületét. Az utolsó száz nap is, amely felőrölte Napoleont, csak növelte Fouché tekintélyét. Valamennyi párt jobban bizik benne, mint a császárban. XVIII. Lajos, Bécs, London, a royalisták, a republikánusok Fouchét tekintik az egyetlen embernek, akivel tárgyalni lehet. A békére és nyugalomra epedő világ többet vár Fouché, hideg, számitó realizmusától, mint Napoleon szeszélyes zsenialitásától. Akik Bonaparte tábornokot nem ismerik el császárnak, Fouchét komoly diplomatának tartják, akinek személyes hitele van a politikai világban. A császár követeit elfogják a határon, meghallgatás nélkül börtönbe vetik őket, de az otrantoi herceg küldöttjeit nem bántja senki. Wellington, Metternich, Talleyrand, Orleans, a cár és a többi uralkodók barátságosan fogadják Fouché embereit. Nem hisznek senkinek, csak Európa legnagyobb szélhámosánaki Szinte hipnotikus hatalma van az emberek fölött A Vendée fellázad, véres polgárháború fenyeget, de Fouché egyetlen levele lecsillapítja a lázongókat. »Nem kár most francia vért ontani?« — izeni nekik. — »Várjatok néhány hónapig és magától elintéződik minden. Ha a császár megerősödik, hiábavaló az ellenállás, ha elbukik, puskalövés nélkül is eléritek a célotokat*. A royalista tábornokok hallgatnak az okos szóra és abbahagyják a szervezkedést. A külföld és a belföld minden ügyben először Fouchéhoz fordul, a parlament egyetlen határozatot sem hoz nélküle, szinte a rendőrminiszter uralkodik a császár helyett. Napoleon most már tehetetlen vele szemben, nem küldheti el többé. Ha kenyértörésre kerülne a sor kőztük, megeshetnék, hogy a császárnak kellene lemondania és nem a miniszternek. Amit Fouché ezekben a hetekben müveit, annak nincs párja a diplomácia történetében. Még személyes ellensége, az idealista gondolkodású Lamartine is elismeri, hogy az az ügyesség amellyel Fouché a politikai cselszövényeit lebonyolította, Machiavelli művészetével vetekedik. »Ennek a nehéz szerepnek a megjátszásához — irja Lamartine — ritka bátorság és energia kellett. Fouché állandóan a fejével játszott, napról-napra megszégyenítette és felbosszantotta Napoleont, akivel ezekben az időkben igazán nem volt tanácsos tréfálni. Tojástáncot járt az utolsó erőfeszítéseit kifejtő zsarnokság és az újjáébredő szabadság közt. Hitegette a császárt, aki most már önérdekből el akarta tékozolni, az ország maradék erejét és hitegette a népet is, amely nem akart többé ágyutöltelék lenni. Fouché szóval tartott mindenkit. Fékezte a császárt, hízelgett a republikánusoknak, megnyugtatta az országot, kacérkodott XVIII. Lajossal, tárgyalt a külföldi udvarokkal, biztatta Talleyrandt, egyensúlyban tartotta a különböző ellentétes erőket, egyszóval olyan nehéz, sokoldalú munkát végez, amelyet ugyanolyan joggal lehetne nemesnek, mint aljasnak nevezni. Lehet, hogy ez a kétszinüség nem vet kedvező fényt a jellemére, de nem lehet kétsegbevonni a hősiességét és a hazafias Szándékait sem. A történelem még nem méltányolja eléggé Fouché jelentőségét, de előbb-utóbb el fogja ismerni a nagyságát ezen drámai száz nap alatt. Erény, becsület, férfias jellem nélkül senkisem lehet igazi államférfiú, de ha ezektől a követelményektől eltekintenék, bátran nevezhetném Fouchét a század legnagyobb politikusának.« így ítél Lamartine, a költő, az államférfi, a kortárs. Természetes, hogy a napoleon! legendák, amelyek ötven évvel később virultak ki, amikor már begyógyultak Európa sebei, felépültek a rombadöntött városok, sirba szálltak a nyomorékok és elporladt a tízmillió halott a különböző csatatereken. A legenda már sokkal szigorúbban és igazságtalanabbul ítélkezik Fouché felett. Csakhogy minden hősi legenda érzelemvilága és gondolkodásmódja olyan, mint a hősi korban a front mögött biztonságban élő embereké. A front mögött nem ismernek megalkuvást; semmibe sem veszik a szenvedéseket, amik másokra zudulnak; olcsón és kockázat nélkül hirdetik az erényt, a tömeges emberáldozatot, a feltétlen odaadást, az őrültséggel határos hősiességet. Könnyű a halálról szavalni, ha kilométerek vagy évek távolában van. A napoleoni legenda technikája csak a fehér és fekete színt ismeri; vagy hősöket ábrázol vagy árulókat; nem tesz különbséget Napoleon konzul közt, aki bölcsességgel és energiával rendet teremtett az országban és Napoleon császár közt, aki háborús mániájában gyilkos kalandok sorozatába kergette a világot és ilyen szavakat ejtett ki a száján: »Az én szememben egy millió ember élete nem sokat számit«. A legenda valóságos dantei haraggal az Infernoba kárhoztat mindenkit, aki a saját vesztébe rohanó, becsvágyában őrjöngő császárt fékezni akarta. Aki kutya vagy rabszolga módjára nem követte vakon és kritika nélkül, Talleyrand, Bourrienne, Murát: áruló valamennyi! De köztük is Fouché a főbünös, az advocatus diaboli. Napoleon rajongói szerint Fouché előre eladta Napoleont XVIII. Lajosnak és 1815-ben csak azért lépett be a kormányba, hogy Napoleont hátulról, közvetlen közelből, kényelmesen ledöfhesse. Állítólag már március 20-án, a király menekülésekor így nyugtatta volna meg a royalistákat: »Mentsék csak meg a királyt, a monarchiát majd megmentem én.« Azt is tudni vélik, hogy mikor átvette a rendőrminisztériumot, bevallotta Sancho Pansájának: »Minden gondom az lesz, hogy a császár terveit megkontremináljam. Három hónap múlva erősebb leszek nála. Ha addig nem lövet agyon, három hónap múlva térdre kényszerítem.« Ez a jóslat olyan pontosan bevált, hogy ez is mutatja, mennyire koholt; kétségtelen, hogy utólag találták ki. Teljesen félreismeri Fouché izgalmakra és komplikációkra szomjas lelkét, aki feltételezi róla, hogy már eleve XVIII. Lajos megfizetett kémje gyanánt lépett be Napoleon minisztériumába. Igaz, hogy Fouché minden morál nélküli lény volt és lelkiismeretfurdalás nélkül el tudta volna követni ezt az árulást ís. De az ilyen közönséges aljasság, az ilyen egyszerű trükk untatta volna. Túlságosan szimpla játék lett volna a számára egyetlen embert megcsalni, még ha azt az egyef Napoleonnak hívják is. Mind be akartat csapni, félrevezetni valamennyit, már nem is: érdekből, csak szórakozásból. Maga sem akarta előre tudni, hogyan végzi majd a játékot. Csak bonyolította az ügyet, uri paszszióból, minél nehezebb és veszedelmesebb volt, annál jobban élvezte. Napoleon, aki legjobban ismerte, ezt mondta róla később, Szenl Ilonán: »Egyetlen igazi, vérbeli, tökéletes árulót ismertem — Fouchét.« (Folyt. k&r.J Felelő« szerkeszt«. PÁSZTOR JóZSEF. Nyomatott a kiadótulajdonos Délmagyarorszég Hírlap- és Nyomdavállalat Rt. könyvnyomdájában. Külföldi képviseletek s AUSZTRIA: Bécsi szerkesztőség: Wien, II., Taboritras*é 7. (Wr. Auslandskorrespondent). Telefon: R W—S—K. Bt* esi kiadóhivatal, olvasóterem és hirdetési képviselet iasztrla részére: Wien, /., Wildpretmarkf 1. rOtterr. Anzeigen A.GX Telefon: Serie V 22 5-95. lUGOSZLi' VIA: Interrektam d. d. Zagreb, l. 78, Marovska-ulica 38. Telefon: 31-65. NÉMETORSZÁG: Ala Anzeigen A.G, Berlin W 35, Potsdamer Sirasse 37/A. Telelőn: B1, Kar. fürst 7865/67 és 7885/87. SVAJCj OreUFüssH Annoncen A.-G Zürich, Sonnentjnai 10. Telefon: Rott. 6700. I Pünkösdi Nagy Vásári Minden cikkben a leao'cs^bb NITSOVITS 222 Iskola ncca 25. szám (Oróf Apponvl Albert ucca ) Saját AinAlf L pásból. Kérem №SZÍf- » ilinlsf áras kirakatom megményü IfipUÍI vatszinre 1*60 P újszerű gépemmel vállalom. Papp léla cipészmester, Feketesas ucca 8. szám. 14« I Dióbél 173 mandula mazsola mogyoró a pünkösdi ünnepekre legolcsóbb Csikós-nái Polgár ucca 19. Telefon 18-97. Üzletemet megszüntetem! Kötőit-, szövöitáruimat, minden igénynek megfelelő férfi, női és gyermek harisnyáimat, keztyüt, trikókat, fürdőruhákat, női selyemnadrágokat, kombinéket stb. stb. az uiadópalotAval szemben lévő üzletemben még eddig nem létezett olcsó áron árusitom. Hasznáüa ki a kedvező alkalmat! EConcz Salamon iá? kötött, szövöítáru nagykereskedő.